Amikor pörkölünk, az egész város tudja - új irányból jutna vissza a reggeli bögrénkbe a Maci kávé
Egykori kapacitásának már csak töredékét kihasználva, de még ma is pörkölik a cikóriát és gyártják a Maci kávét abban az üzemben, amit egykor a Monarchia egyik legnagyobb pótkávés multicége épített fel az osztrák határtól egy kőhajításnyira, és aminek termékei még a szocializmus évtizedeiben is ott voltak jóformán minden konyhában. A svájci-magyarból tavaly teljesen magyarrá váló Multi-Cikória Kft-nél már leporolták a Maci kávé elmúlt évtizedekben elhanyagolt brandjét: a cukor-, koffein- és laktózmentes változatok célpontjában a tudatos fogyasztó áll, de sokat várnak a cikória egyik nagyon jó élettani hatású összetevőjétől is. Csak ki kell bekkelni a drágulást, behúzni egy fejlesztési pályázatot, és polcra kerülni a nagy kereskedelmi láncoknál.
Amikor pörkölünk, az egész város tudja
– mutatja a közel fél évszázados, az egykori NSZK-ban, a GW Barth által gyártott pörkölőgépet Tóth Attila, a Multi-Cikória Kft. termelési vezetője. Ez az a hely, ahol immár bő 110 éve készül a cikóriakávé, aminek aromái és ízei nemzedékek gyerekkorát idézik meg. Ki ne szürcsölte volna az otthon vagy a nagyinál főzött, vagy még inkább az iskolai menzákon a gyerek számára is jó szívvel ajánlott tejes(pót)kávét?
A nagy múltú cég ugyan mára egykori kapacitásának csak töredékét állítja elő, de az új hazai tulajdonos és a megújult vezetés elszánt abban, hogy ismét felfuttatja a brandet. Ennek során fő termékük, a Maci kávé, pontosabban annak fő összetevője, a cikória kedvező élettani hatásait kihasználva igyekeznek rákapcsolódni a fogyasztói tudatosság trendjére, a gazdag múltból is építkezve.
Abból pedig van mire, emberi erőforrásban is. Tóth Attila igazi törzsgárdatag, kötelező sorkatonai szolgálata után egyből a cégnél kezdett jó 25 éve. Ebből a legtöbb időt a pörkölőgép mellett töltötte, bár előtte megfordult a raktárépületek mostanra már üresen porosodó, sínpárok által behálózott padlástereiben is, ahol facsilléken tolta a mosott, darabolt, aszalt és pörkölt cikóriát a megfelelő lenti tárolóhelyiségbe. A csilléket már nem használják, évtizedes por lepi őket, de még ma is gurulnak az egykori intenzív használattók kopott síneken, ha van, aki megmozdítsa őket.
Jánossomorja lakói most optimális esetben kéthetente élvezhetik, ahogy az utcákat belengi a kávéra emlékeztető aroma – ha jó a széljárás –, amint a már leginkább Lengyelországban vagy Belgiumban termesztett cikóriát (vagy valamelyik másik alapanyagot: malátát, rozst) forgat és hevít hatalmas dobjában a pörkölő.
Ha csúszás van, már kérdezik is a helyiek, hogy mi történt
– mondja Tóth Attila. A kéthetente beindított gép egyszerre 2,5 tonnányit pörköl, ezzel jellemzően három óra alatt végez, így egy munkanapba akár két adag is belefér.
Ez persze messze van attól, amekkora kapacitással egykor működött az üzem. Tóth Attila szerint annak idején napi három műszakban ment pörkölő és vele párhuzamosan Európa egykor legnagyobb cikóriaaszalója a telephely másik végében álló csarnokban. Itt készítették elő két tisztító-mosó soron és több a tíz méter hosszúságú szárítódobokban a közel futballpályányi méretű, jórészt betonlapokkal borított répaplaccon a prizmázott (nagy halmokban tárolt) sok vagonnyi pótkávé-alapanyagot, ami külön vasúti szárnyvonalon érkezett. Az őszi betakarítás után sokszor karácsonyig zajlott szinte megállás nélkül a munka.
A répaplacc ma üres, az aszaló gépei is pihennek, de a pörkölő azért rendszeresen dolgozik, és most is ugyanolyan gondossággal – szemrevételezéssel – kell megállapítani, hogy a pörkölés mértéke megfelelő-e az adott célra. Vagyis a Maci kávé (figyelem, az elnevezésnek nincs köze az erdei nagyragadozóhoz, hanem a két fő összetevő, a maláta és cikória nevéből jön) alapanyagául szolgál majd, vagy más gyártó számára készül ugyancsak pótkávényersanyagnak, esetleg állateledel-összetevőnek.
A félkész termékekben még több a pénz
Szalai Péter ügyvezető szerint bevételeik 60-70 százaléka származik az alapanyagok pörköléséből és őrléséből, majd félkész termékként (instant cikóra, pörkölt cikória-, maláta- vagy rozsliszt) értékesítéséből. Itt nem csak a mennyiség, de a jövedelmezőség is nagyobb, mint a Maci kávéé. “Ahhoz, hogy hasonló haszonhoz jussunk, mint amit az a most kamionra pakolt 24 tonna cikóriakocka nyújt, 100 ezer doboz Maci kávét kellene eladnunk.”
Utóbbira ráadásul kedvezőtlenül hat a folyamatos drágulás: a csomagolóanyag, a papír, az energia árának, a munkabéreknek az emelkedése, a forint gyengülése. “Heti szinten kapjuk az értesítéseket az áremelésekről úgy, hogy már az értesítés napjának reggelétől is csak az emelt áron tudunk új szállítmányt rendelni például a csomagolóanyagból.” Eközben a saját vásárlóik felé csak két hónap csúszással tudják emelni saját áraikat.
Mire odajutunk, már kaptunk 2-3 másik áremelést.
De mit keres a pörkölt cikórialiszt az állateledelben? Az inulin miatt adagolják hozzá. Az inulin vízben oldódó rostja prebiotikumnak számít: jótékony hatással van a bélflórára, és így segít karbantartani az emésztőrendszert, kordában a testsúlyt, kedvező értéken a vércukorszintet – és természetesen nem csak a házikedvenceknél, hanem bizony a Maci kávét és új változatait fogyasztó embereknél is. A cikóriát kimondottan gazdag inulinforrásként tartják számon, kedvező élettani hatásainak kiaknázása a vállalkozás jövendőbeli terveiben is kulcsszerepet játszik.
Fejlődési pálya
A Multi Cikória Kft. 2021-ben került Szeredi Ádám mosonmagyaróvári vállalkozó 100 százalékos tulajdonába. Ő édesapja révén örökölte meg a cég kisebbségi tulajdonrészét, és pár éves győzködés után tavaly jutott odáig, hogy kivásárolja a svájci többségi tulajdonost. A környéken főként vendéglátásban, (fogászata révén részben egészségügyi) turizmusban érdekelt vállalkozónak komoly tervei vannak a nagy múltú céggel.
| Multicég a Monarchiában |
| Az 1828-ban Németországban alapított Franck kávé és pótkávé-kereskedő cég az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb konszernje volt, amely 1911-ben hozta létre mosonszentjánosi (a több településből az 1970-es években összevont Jánossomorja egyik elődje) cikória- feldolgozó és pótkávé gyártó üzemét. Ez az államosítás után a Magyar Édesipari Vállalatba tagozódott, előbb a Budapesti Zamat és Ostyagyár majd a Győri Keksz- és Ostyagyár részlegeként. Utóbbit a rendszerváltás után megvásárolta a brit United Biscuits, amely profiltisztítást végezve adott túl a jánossomorjai gyártelepen, így került svájci-magyar tulajdonba 1994-ben. Az 1970-80-as években végrehajtott nagy fejlesztések idején a Maci kávén kívül gyártottak itt Negró cukorkát, citrompótlót, pörkölt mogyorót is. |
Mindenképpen történelmi dolog, hogy a régi Franck-gyár ismét teljesen magyar kézbe került
– utalt az üzem gazdag, bő százéves múltjára Szalai Péter, aki szerint a 100 százalékos magyar tulajdon nem csak azt teszi lehetővé, hogy fő termékeik megkaphatták a Magyar Termék minősítést, hanem elhárult az akadálya, hogy ismét fejlődésben gondolkodjanak.
Ezt a korábbi tulajdonosi összetétel megnehezítette: a távoli többségi tulajdonosnak nem voltak hosszú távú tervei, a cég nehezen reagált a gazdasági behatásokra, és nem fektettek hangsúlyt a késztermékek marketingjére sem, amivel legalább a meglévő forgalmat megtarthatták volna. Így visszaesett a márkaismertség, a versenytársak elhúztak, egyre több külföldi termék jelent meg, amikkel egyre nehezebben tudott versenyre kelni a Maci kávé. Részben ez is vezetett oda, hogy az 1980-as években még 4-500 embernek munkát adó cég gárdája mára 15 fősre apadt.
Az új tulajdonos viszont lát fantáziát a cégben, a munkatársak szerint nem csak azért, mert vállalkozóként a több lábon állás híve, hanem mert hisz a saját, kézzelfogható termék előállításában, konjunktúrára számít az élelmiszeriparban, és jó lehetőségnek látja az vállalkozásfejlesztéshez nyújtott támogatásokat is.
A drágulással olvad a támogatás részaránya
Jelenleg is zajlik a gyárépület energiahatékonysági felújítása, és az üzem modernizálása. A fejlesztések költségeit elvileg 50 százalékban fedezi pályázati támogatás, ez azonban csak a benyújtáskor volt így. Az áremelkedések nyomán mostanra körülbelül 30 százalékosnak felelhet meg – mondta Szalai Péter.
A fejlesztés azért zajlik, koratavaszi ottjártunkkor volt például az utolsó alkalmak egyike, amikor még manufakturális körülmények között dolgoztak a munkatársak a csomagolóhelyiségben: ellenőrizték gombnyomással adagolt pótkávé súlyát, zárták hermetikusan és dobozolták be a Maci kávés edényeket. Ide tavasztól már új, automata gépsor érkezett, amely a mostaninál háromszor nagyobb kapacitással dolgozik.
A legutóbbi, még elbírálás alatt álló pályázatukkal összesen 900 milliós fejlesztést céloztak meg, aminek a fele önerő. Ezzel a pályázattal modernizálnák az instantizálást (vagyis az azonnal oldódó pótkávékeverék elkészítését), valamint ebből építenék ki az inulin cikóriából kivonásának technológiáját (amivel egy sor másféle termékben is felhasználható lesz az értékes prebiotikum). Emellett széleskörű infrastruktúra-fejlesztést is beterveztek a raktározás feltételeinek javításától, szállítójárművek, rakodók, egyéb eszközök beszerzéséig.
Ezzel azonban van még munka, és nem csak a marketingen kell erősíteni, amihez jó alapot ad a Magyar Termék minősítés, és hogy kezdeményezték a Maci kávé helyi értéktárba felvételét, ami előszobája egy a távolabbi célnak, a hungarikummá nyilvánításnak.
Az egyediség néha kényelmetlen
A termék népszerűsítése során igyekeznek hangsúlyozni egyediségét, amely nem csak az egész Európában egyedülállónak mondott nagy múltú gyárból fakad, hanem abból is, hogy mások nem kínálnak 100 százalékos cikória- és gabonakávét, mint amilyen a Maci, illetve új változatai. “Ebben itthon egyedülállóak vagyunk, és alighanem külföldön is lenne létjogosultsága” – mondja Németh Szabina, a Multi-Cikória Kft. kereskedelmi igazgatója.
Az egyediséggel jár ugyanakkor némi kényelmetlenség is, mivel havonta-kéthavonta kopogtatnak náluk az élelmiszerbiztonsági ellenőrök. Ennek azonban prózai oka van: “A pótkávé is szerepel az ellenőrizendő termékekről szóló listájukon, és azt csak mi kínálunk” – mondja Németh Szabina, aki még sincs elkeseredve emiatt, mert “eddig mindig pozitív visszajelzés érkezett”, vagyis nincs gond a minőséggel.
Igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni új termékcsaládjuk, a Cicobello fentebb már említett cikóriából fakadó kedvező élettani hatásait, és azokat az egyedi tulajdonságait – koffein-, laktóz-, tejfehérje- és az egyik változatban cukormentesség –, amelyek rezonálnak az egészséges életmódra, a tudatos táplálkozásra odafigyelő vásárlók körében.
A további termékfejlesztési tervek is a tudatos táplálkozás felé irányulnak: külsős fejlesztők dolgoznak például a vitaminokkal dúsított Maci kávé-változaton, de a távolabbi célok között étrendkiegészítő gyártása is szerepel, ami szinte logikus következménye, annak hogy a tulajdonos érdekeltségei között edzőterem is van.
Biztató jelek, de vannak még bökkenők
A brand megújítására tett igyekezetüknek már mutatkozik eredménye: a 2018-as és 2019-es 300 millió forint alatti megálló nettó árbevétel 2020-ra jó hatodával, 350 millió forintra emelkedett. Ebben a tudatosabb marketing és a csomagolás új designja mellett a járványidőszak miatti lezárások is közrejátszhattak.
Abban is bíznak, hogy a termelési helyein a klímaváltozással járó problémákkal sújtott, egyre dráguló babkávé mellett ismét nagyobb szerephez juthat a pótkávé. “Eljön a mi időnk megint, és újra a helyére kerül a termék, ami nem csak finom, hanem egészséges is” – mondja Szalai Péter, aki azonban hozzáteszi, a jelenleg 20-30 százalékosra becsült növekedési potenciálhoz nagyobb sikerrel kell visszakerülniük a nagy élelmiszeráruházak polcaira, és itt vannak bökkenők.
A legnépszerűbb diszkontláncoknál például egyelőre legfeljebb az akciós heteken, retró napokon kapnak lehetőséget. “Persze így is örülünk, ha szóba állnak velünk.” Másutt az lassítja a belistázást, hogy évente ritkán – van, ahol csak egyszer – van szortiment-felülvizsgálat (amikor az adott kereskedő megnézi, mit vegyen le a polcról és milyen új termék kerüljön be a kínálatba). Így például az év közben fejlesztett új termék késve kap esélyt arra, hogy polcra kerüljön, de olyan lánc is van, amelyet eddig hiába kerestek. A cég irányítói azonban bizakodóak, mint Szalai Péter fogalmaz:
szeretnénk megmutatni, hogy nem csak múltunk van, hanem jövőnk is.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
„Sok vendég mondta, hogy ide többet nem teszi be a lábát – helyette betette kétezer másik”
A protekciós pacalpörkölttől a borjúmájig mesélik az ország első autópálya-éttermének, az M7 Bistrónak a történetét. A Székesfehérvár melletti helyen van, ami állandó: a túrós batyu, a virslis roló és a Szakály család.
Nem találtak szimpatikus müzlit, hát csináltak ők egyet
A Hester’s life reggelijei egy dietetikus és egy grafikus konyhájából indultak, mára pedig díjnyertes termékekké váltak. Mivel datolyával édesítenek – ami elég ritka a piacon –, nem csak itthon van kereslet a házi fejlesztésű termékekre. A Hester’s veszprémi gyárában jártunk, ahol az alapítók a vállalkozás életének nehézségeiről is meséltek.
