A Fidesz politikai hasznot remél abból, hogy a melegellenes törvényt széles körben elítélik itthon és külföldön. Sőt mintha a törvénynek más célja már nem is volna, mint ez a haszonszerzés.
A legtöbb NATO-tagállam számára még mindig nem létkérdés Kína, sőt a kereskedelmi kapcsolatok fontosabbak az ázsiai nagyhatalommal, mint legerősebb szövetségesük aggodalmai. Ez azonban kihathat a sokkal közelebb fekvő orosz fenyegetésre adott amerikai válaszokra is. Így zajlott az idei NATO-csúcs.
Rakétatámadások, merényletek, zavargások eddig is voltak Izraelben, de most már az ország arab lakossága is az utcára vonult. Közben a szokatlanul intenzív rakétázásért cserébe számtalan célpontot támadott az izraeli hadsereg, köztük lakóházakat is. A támadásokban gyerekek is meghaltak mindkét oldalon. Izraeli magyarokat kérdeztünk a kinti állapotokról.
Aki júniusban szeretne lagzit, az már bizakodhat. Ha ebben az iramban folyik tovább a magyar lakosság átoltása, akkor június legelejére érhetjük el a miniszterelnök által kitűzött következő, 5 millió fős nyitási kvótát, bár ő ezt korábban május 10-ére ígérte.
Egyre több országba utazhatnak karanténkötelezettség nélkül azok, akiket már beoltottak koronavírus ellen. A magyar védettségi igazolvány azonban nem sokat ér azon a négy országon kívül, amellyel eddig megegyezett a kormány. Még a konzuli szolgálatnál is azt mondták, hogy érdemes inkább az oltóponton kapott oltási igazolást vinni, amit “aztán vagy elfogadnak, vagy nem”.
Lapunk két olyan beteget is talált, akik alig pár nappal az AstraZeneca koronavírus-vakcinájának beadása után trombózist kaptak. Az általunk megkérdezett szakértők azt mondták, fertőzés következtében sokkal nagyobb az esély a trombózisra, mint oltás után, a tüneteket pedig fontos időben felismerni, a betegség akár meg is előzhető.
Elképesztően magas a halálozás azok között a Covid-betegek között, akiket lélegeztetőgépre kapcsolnak, akiket viszont ennél enyhébb módszerekkel kezelnek, túlélhetik. A szakemberek szerint viszont nem véletlenül találták fel a gépeket, azok nem halálos ítéletet jelentenek, hanem éppen az utolsó esélyt az életre. Javíthatna a halálozási számokon, ha az orvosok feltehetnék a kérdést, amely alapján meghozhatnák a legnehezebb döntést: kinek több az esélye a túlélésre? Itthon ez egyelőre tabu.
A Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosa pár nappal ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy náluk már oltják a krónikus 16 év feletti betegeket. A hvg.hu megtudta, az Országos oltási munkacsoport és az NNK egyetértésével a cisztás fibrózisban szenvedő 16-18 év közötti fiatalok oltása kezdődhet meg Pfizer-vakcinával. A többiekről egyelőre nincs szó.
A jogi környezet lehetővé tenné, hogy az egészségügyi dolgozók névvel-arccal vállalják a nyilatkozatukat, és emiatt semmilyen hátrány nem érhetné őket. A legtöbb forrásunk viszont csak név nélkül hajlandó beszélni, mert retteg, hogy utánanyúlnak.
Letelt az első hét, amikor tömegesen rendeltek ki orvostanhallgatókat, hogy így enyhítsék az egészségügyi ellátásban a Covid miatt jelentkező hiányt. Haldoklók kezét fogják az utolsó pillanatokig, hozzátartozókat kísérnek elbúcsúzni, vagy egyszerűen segítenek az ápolóknak, ahol tudnak. Covid-osztályon dolgozó egyetemistákat kérdeztünk arról, hogyan élték meg a komoly veteránokat is megviselő körülményeket.
Akkor is el kell látni a koronavírusos betegeket, ha már nincs több ágy és lélegeztetőgép, márpedig egyre több helyen fogy el a kapacitás – ezt állítja több, egymástól független vidéki és fővárosi kórházban dolgozó forrásunk is. A miniszterelnök szerint van elég ágy, de azt még a vele beszélő kórházigazgatók is szóvá tették, hogy a személyi állományt illetően már komoly problémák vannak.
Vidéken és Budapesten is alig van már szabad kórházi ágy a Covid-betegeknek – állítják egybehangzóan kórházi forrásaink. A kórházi személyzet rendkívül leterhelt, aki nem covidosokat lát el, az olt. Sokszor olyan orvosoknak kell a halálhírt közölni a családdal, akiknek a szakterületén eddig szinte egyáltalán nem volt dolguk kezelés során elhunyt beteggel.
Nem jókedvünkben döntöttünk a lezárásról, ha nem lépjük meg, nehéz helyzetbe került volna az egészségügy és az ország – mondta a lezárások bejelentésének napján Szijjártó Péter a hvg360-nak. A többi között kiderül, kitől kért engedélyt az interjúra a miniszter, barátja-e Szíjj László, mi a kormányzati álomposztja, elküldték-e FFP2-maszkért, és mit gondol a magyar sajtószabadságról.
Egyes helyekről tömegével távoznak azok az egészségügyi dolgozók, akik úgy döntöttek, hogy nem írják alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. Van, ahol komplett osztályokon szűnhet meg az ellátás. A távozókat kérdeztük arról, mi jön most.
Ezen a héten kell aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak azt a szerződést, amivel a jövő hónaptól tovább dolgozhatnak a közellátásban, azonban sokan csak az utolsó pillanatokban kapták kézhez a dokumentumot. Feszültség most is érzékelhető, a Magyar Orvosi Kamara szerint a többség a szerződés két pontjával nem ért egyet. Ha ezeket nem rendezik villámgyorsan a kórházi főigazgatók, akkor több helyen ellehetetlenülhetnek a márciusi beosztások.
Sok külföldön dolgozó magyarnak akár hetekbe telhet adminisztrálni hazatértüket a társadalombiztosítási rendszerben. A szociálisan rászoruló adósok számára kedvezményeket ígért a miniszterelnök. Az éveken át húzódó adósságok viszont ezután sem szűnnek meg.
Sokan nem is tudnak róla, hogy nincs kifizetve a tb-járulékuk, de van, akinek a főnöke egyszerűen megtagadja ezt. Az orvosoknak pont a potyautastörvénynek is nevezett új szabályozás betartásával járó adminisztráció nem hiányzott most. Van, aki már üzent: ő mindenkit el fog látni.
Törvényben rögzíthetik, hogy a harminc éve elidegeníthetetlen budavári bérlakások piacra kerüljenek. A tőkeerős befektetők ugrásra készek.
Néhány intézményben már megkapták a dolgozók az új jogviszonyukról szóló szerződéstervezetet, de tudomásunk szerint korántsem mindenhol. A törvény március 1-én hatályba lép, az igazán kritikus pont azonban csak később dől el.
Maratoni európai turnéra indul az amerikai elnök, hogy demokráciákat toborozzon Kína ellen. Számos téma van azonban, amit az európai felek jóval sürgetőbbnek éreznek a számukra kevésbé valós fenyegetésként megélt kínai külpolitikával szemben. A hangulat várhatóan egy nagy összeveszés utáni kibékülős párterápiát fog idézni, számos eddig kibeszéletlen problémával. Aztán jön Putyin.