A koronavírus új mutációja – amely miatt lezárták egész Nagy-Britanniát – jóval ragadósabban kapcsolódik az emberi testben lévő receptorokhoz, ezért egyrészt jobban fertőz, mint az előző változat, másrészt éppen ezért fertőzi meg könnyebben a gyerekeket is.
Múlt szombaton megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása. Úgy tudjuk az egészségügyisek között is sokan szkeptikusak, bár másokat meggyőztek a szakmai érvek az oltás szükségességéről. Az oltási terv egyelőre nem ismert, így jelenleg szinte lehetetlen megmondani, hogy mikor kaphat először oltást majd olyasvalaki, aki nem tartozik veszélyeztetett csoportba.
Az online bevásárlást ugyan nem a járványhelyzet adta a világnak, de kétségtelen, hogy teljes- és részleges lezárások idején is elképesztően megnőtt az igény arra, hogy digitális úton kerüljön kenyér az asztalra. Bihari Ádám kollégánk legalábbis ezt tekinti a járványhelyzet pozitív hozadékának.
Megalázóan alacsony bérek, munkaerőhiány, elviselhetetlen munkakörülmények, a Covid ehhez már csak a kegyelemdöfés volt - így jellemezték a gyermekotthonok egy részében uralkodó állapotokat az ott dolgozó, vagy a gyermekotthonok életére még a karantén alatt is rálátó forrásaink. A dolgozókat nem tesztelik, több otthonban felütötte már a fejét a koronavírus. A gyámok nem tudják látogatni a gyerekeket, egyes otthonokban gyereknek és gondozónak lenni is óriási kihívás. Az intézmények sokszor már abnormális szinten szorulnak adományozók, civilszervezetek segítségére. A kormány mindeközben szűkíti az örökbefogadás lehetőségeit, vagyis a már így is jócskán túlterhelt rendszerben még több gyerek maradhat benne.
Meghalhatnak ma emberek a magyar kórházakban csak azért, mert túl sok beteg jut egy orvosra, ápolóra, vagy nővérre - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcast-sorozatában.
Minden eddiginél részletesebb és a politikai szálat egyre jobban kidomborító emlékekről számol be annak a házibulinak a szervezője, aki vendégül látta múlt hét pénteken Szájer Józsefet. Az állításai között azonban akadnak ellentmondások.
A teljes bérnek megfelelő táppénzt kellene kapnia mindenkinek, aki elkapja a koronavírust és emiatt nem mehet dolgozni – mondja Ignácz József vidékfejlesztési szakértő, az ormánsági aprófalu, Besence korábbi polgármestere. A kisfalvakban egészen máshogy kell szembenézni a járvány és a válság fenyegetéseivel, miközben a nagypolitika is igyekszik bedarálni szerinte a helyi önigazgatás utolsó morzsáit is.
Mindenkinek járhat, de nem adja olcsón az állam a 100 százalékos táppénzt: akár fél évbe is beletelhet, amíg megkapja a kiegészített összeget az, aki a munkahelyén fertőződött meg koronavírussal, ugyanis a kérelem szolgálati útját rögzítő jogszabályt annak idején még egyedi esetekre dolgozták ki, nem egy világjárványra. Gulyás Gergely csütörtöki ígérete szerint ez változni fog.
Akár sikerrel is szerepelhet a választásokon egy közös ellenzéki lista, abban azonban ott a csapda lehetősége, hogy a kormánypárt is errefelé terelné a pártokat. Az ellenzék számára legrosszabb forgatókönyv lehet, ha egyetlen Gyurcsány/Jobbik-bélyegzővel ellátott frakció-ketrecbe zárják őket a jogszabályok megváltoztatásával.
Egyre többször fordul elő, hogy már a megfigyelő és a belgyógyászati Covid-osztályokon is sürgős, intenzív beavatkozásra van szükség, elmosódnak az osztályok közötti határok. Az intenzív ágyakkal folytatott számháborúnak nem sok értelme van a szakemberek szerint, sőt érdemes lenne békén hagyni az ágyszámokat és inkább a szakszemélyzetre koncentrálni. Hiába lesz megfelelő számú ágy, mert ha nincs, aki ott álljon a beteg mellett, az jelentősen csökkenti majd az esélyeit a túlélésre. Helyszíni beszámolók kontra ágyszám-matematika.
Nincs már idő minden egyes Covid-pozitív beteg után ózonos tisztításra küldeni a mentőkocsikat, ezért új protokollt állítottak fel a mentőszolgálatnál. Az orvosigazgató levele szerint már csak "komolyabb szervezéssel" tudják a megfelelő szintű mentőegységet időben elindítani.
Öt évvel azután ült le velünk beszélgetni Daniel Psenny, a Le Monde egykori újságírója, hogy a párizsi Bataclannal szemben egy kapualjban lövedék fúródott a vállába. A ravaszt egy terrorista húzta meg, aki társaival együtt 90 embert gyilkolt le az épületben. Az újságíró most rajfzilmfiguraként meséli el a történetet egy új dokumentumfilmben. Erről és arról is beszélgettünk vele, hogyan hatottak Magyarországra a Párizsban elsütött fegyverek. Interjú Daniel Psennyvel.
Egyre elkeseredettebb harc folyik a főváros belső kerületeiben a szabad parkolóhelyekért az ellenzéki polgármesterek vezette önkormányzatok szerint. Több kerületben három-ötszörösére nőtt a szabálytalanul parkolók száma. Pártolitika, vagy jogos kérdés, hogy járványügyi szempontból mekkora szerepe van az ingyenes parkolás újbóli bevezetésének? Helyszíni beszámolók a budapesti parkolás poklából.
Ötven százalék az esélye, hogy kitart az egészségügyi rendszer – mondta a köztévén kedden este a miniszterelnök. Hetekig tarthat, amíg bármit érzékelünk majd a most bevezetett szigorítások járványra gyakorolt hatásából. Jó lenne tudni, hogy most pontosan mekkora a teher az egészségügyön, de a hatóságok titkolják az adatokat.
Brutális mennyiségű új beteg érkezéséről és az őket egyre kisebb számban fogadó egészségügyi személyzetről beszéltek nekünk ápolók, orvosok, egészségügyi szakdolgozók. Van, aki már a családját félti az elégtelen védőfelszerelések miatt. Ha pedig a dolgozók is elkapják a vírust, akár hónapokat is várhatnak a táppénzük jó részére. Már ha egyáltalán megkapják.