A koronavírus újrabb hullámának felívelő szakaszában vagyunk. Az egészségügy már a saját bőrén érzi a betegszámok növekedését, az első hullám mintaállamai estek el a vírustól, miközben továbbra sincs más lehetőség, mint maszkot viselni és várni az oltásra.
Sokan nem is tudnak róla, hogy nincs kifizetve a tb-járulékuk, de van, akinek a főnöke egyszerűen megtagadja ezt. Az orvosoknak pont a potyautastörvénynek is nevezett új szabályozás betartásával járó adminisztráció nem hiányzott most. Van, aki már üzent: ő mindenkit el fog látni.
Reggeltől estig a koronavírus elleni oltások beadását szervezik a háziorvosok, miközben egyre több fertőzöttet kezelnek, a telefonjuk pedig gyakorlatilag megállás nélkül csörög. Múlt héten még csak főpróbát tartottak, ezen a héten viszont már minden praxisban oltanak valamelyik vakcinával, mégsem csökkent jelentősen a szervezetlenség. Több szakmai képviselő az oltópontokat hatékonyabbnak és gyorsabbnak tartaná, és azt is javasolták a szervezőknek, hogy már a hét legelején kapják meg a listát, kiket és mivel olthatnak majd.
Törvényben rögzíthetik, hogy a harminc éve elidegeníthetetlen budavári bérlakások piacra kerüljenek. A tőkeerős befektetők ugrásra készek.
Néhány intézményben már megkapták a dolgozók az új jogviszonyukról szóló szerződéstervezetet, de tudomásunk szerint korántsem mindenhol. A törvény március 1-én hatályba lép, az igazán kritikus pont azonban csak később dől el.
Olvasónk állítja, nemhogy nem kapta meg, de nem is lett volna jogosult megkapni a koronavírus elleni vakcinát, hiszen nem dolgozik az érintett szektorban. Ráadásul nőként dokumentálták, pedig férfi. Oltási abszurd.
Az idős, krónikus betegek oltása következhet napokon belül, ha a kínai vakcina megkapja az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyét. Orbán Viktor miniszterelnök szerint egy hétvégi napon félmillió embert, két hétvége alatt pedig mindenkit be tudnak oltani, aki azt kérte. Azt viszont nem részletezte, pontosan kiket olthatnak első körben, és azt sem, ki és hogyan fogja felpörgetni az oltási folyamatot, így a lehetőségeket szakemberekkel beszéltük át.
Egyre több jel utal arra, hogy ha a jelenlegi 10 kötelező védőoltás közé még nem is kerül be a Covid-vakcina, az állam egyre nagyobb elánnal próbálja az oltópontok felé terelni az embereket. Naprakész információk megosztása és közérthető kommunikáció híján teszi ezt azzal az eszközzel, amihez szokott: nyomásgyakorlással. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) álláspontja szerint indokolt lenne a kötelező oltás. Arról, hogy miért és hogyan, Dr. Nagy Marcellal, foglalkozásegészségügyi orvossal a MOK titkárával beszélgettünk.
Ha kötelező oltásról még szó sincs, egyre több jel utal arra, hogy elkezdik az oltásban sorra kerülőket az oltópontok felé terelni különböző eszközökkel. A mentőszolgálatnál például már nyilatkoznia kell azoknak a dolgozóknak, akik nem oltatják be magukat.
Elit ügyvédi csapattal készül az impeachment eljárás megindítása utáni védekezésre az elnök. Donald Trump ezzel párhuzamosan csatát indíthat az őt elhallgattató tech-cégek ellen is.
A koronavírus új mutációja – amely miatt lezárták egész Nagy-Britanniát – jóval ragadósabban kapcsolódik az emberi testben lévő receptorokhoz, ezért egyrészt jobban fertőz, mint az előző változat, másrészt éppen ezért fertőzi meg könnyebben a gyerekeket is.
A világ több országában már egymilliónál több embert oltottak be koronavírus ellen, az Európai Unió tagállamai közül azonban Németország mindössze 200 ezer beoltottal áll a dobogó legfelső fokán. Ahogy várható volt, többen a brüsszeli közös beszerzést okolják a késlekedésért, ám ez ennél sokkal összetettebb. De hogy állnak az oltással a magyarok, és ilyen tempóban mikor kezdődhet a lakosság tömeges oltása? Utánanéztünk.
Múlt szombaton megkezdődött az egészségügyi dolgozók beoltása. Úgy tudjuk az egészségügyisek között is sokan szkeptikusak, bár másokat meggyőztek a szakmai érvek az oltás szükségességéről. Az oltási terv egyelőre nem ismert, így jelenleg szinte lehetetlen megmondani, hogy mikor kaphat először oltást majd olyasvalaki, aki nem tartozik veszélyeztetett csoportba.
Az online bevásárlást ugyan nem a járványhelyzet adta a világnak, de kétségtelen, hogy teljes- és részleges lezárások idején is elképesztően megnőtt az igény arra, hogy digitális úton kerüljön kenyér az asztalra. Bihari Ádám kollégánk legalábbis ezt tekinti a járványhelyzet pozitív hozadékának.
Megalázóan alacsony bérek, munkaerőhiány, elviselhetetlen munkakörülmények, a Covid ehhez már csak a kegyelemdöfés volt - így jellemezték a gyermekotthonok egy részében uralkodó állapotokat az ott dolgozó, vagy a gyermekotthonok életére még a karantén alatt is rálátó forrásaink. A dolgozókat nem tesztelik, több otthonban felütötte már a fejét a koronavírus. A gyámok nem tudják látogatni a gyerekeket, egyes otthonokban gyereknek és gondozónak lenni is óriási kihívás. Az intézmények sokszor már abnormális szinten szorulnak adományozók, civilszervezetek segítségére. A kormány mindeközben szűkíti az örökbefogadás lehetőségeit, vagyis a már így is jócskán túlterhelt rendszerben még több gyerek maradhat benne.
A járvány egy egész generáció fiatalságát rövidítette meg, alapvető élményektől, lehetőségektől fosztva meg őket. Bár közös tapasztalatuk, hogy sokan őket tették felelőssé mások haláláért, a járványkezelés megosztotta őket.
Kevesebb adománnyal és sokkal kevesebb önkéntessel mennek neki a karácsonyi adománygyűjtésnek a segítő civil szervezetek. Jócskán kibővült a rászorulók köre és sokkal nehezebb lett célba juttatni az ajándékokat. A mostoha körülmények miatt kreatívnak kell lenni, mert rég volt ekkora szükség a segítségre.
Mindenki győztesként térhetett haza Brüsszelből, de vajon ki lesz az, aki hosszú távon is teli zsebbel és arcvesztés nélkül vészeli át a jelenlegi brüsszeli viharzónát? A Fülkében Gyükeri Mercédesz, a hvg.hu újságírója volt a vendégünk.
Ködösen kommunikál a kormány arról, hogy miért is van szükség arra a vakcinaregisztrációs honlapra, amely azt bizonyosan nem garantálja, hogy az ottani jelentkezés alapján jutunk koronavírus elleni oltáshoz. A kormány igényfelmérés címén számos személyes adatot kér tőlünk, amelyeket aztán továbbít az egészségbiztosítási alapkezelő felé. A háziorvos pedig a lánc legvégén várja, hogy megkapja az adatokat, amelyeket egyébként is ismer. Nagy-Britanniában már elkezdődött az oltás, de efféle köröket nem futnak.
Meghalhatnak ma emberek a magyar kórházakban csak azért, mert túl sok beteg jut egy orvosra, ápolóra, vagy nővérre - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcast-sorozatában.