Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rakétatámadások, merényletek, zavargások eddig is voltak Izraelben, de most már az ország arab lakossága is az utcára vonult. Közben a szokatlanul intenzív rakétázásért cserébe számtalan célpontot támadott az izraeli hadsereg, köztük lakóházakat is. A támadásokban gyerekek is meghaltak mindkét oldalon. Izraeli magyarokat kérdeztünk a kinti állapotokról.

Több mint 1000 rakétát lőttek ki hétfő óta a Gázai övezetből a különböző fegyveres palesztin terrorszervezetek egységei Izrael felé. Összehasonlításképpen 2018–2020-ig két év alatt 2600 rakétatámadást regisztráltak. A Hamasz és az övezetben alátartozó, vagy többé-kevésbé független fegyveres csoportok korábban is zúdítottak már rakétaesőt a zsidó államra, de ritkán ekkora intenzitással.

Szintén kirívó, hogy egyetlen este alatt kétszer is támadják az ország egyik legnépesebb városát, Tel-Avivot, a támadások ugyanis általában az övezethez közel eső dél-izraeli településeket sújtják. A rakéták most lakóházakat is eltaláltak, többen meghaltak és sokan megsebesültek a támadásokban.

Jeruzsálem-nap: Reggel kőzápor és könnygáz, este megindult a rakétázás is

Pont a világ egyik legátoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok.

Az országban több tízezer magyar származású izraeli él, sokan izraeli–magyar kettős állampolgárok. Őket kérdeztük, milyen állapotok uralkodnak jelenleg az országban.

“Estefelé otthon főztem, a 8 hónapos kisbabám aludt, amikor megszólalt a sziréna. Nagyjából már tudtam, mit kell csinálni, hiszen nem ez volt az első légiriadóm Tel-Avivban, persze gyerekkel sokkal ijesztőbb volt az egész. Kikapcsoltam a sütőt és azonnal rohantam az óvóhelyre a gyerekkel a karomban, mert nagyjából 90 másodpercünk van a becsapódásig” – mondta Dária, aki 8 éve lakik az izraeli nagyvárosban. Este 9-től fél 10-ig voltak lent az óvóhelyen, aztán visszamentek a lakásba. “Aggódtam, hogy meghallom-e a légiriadót, és mint kiderült, jogosan. Hajnali 3 körül arra ébredtünk, hogy remegnek az ablakok a robbanásoktól. Gyorsan felkaptam megint a kicsit, akinek fogalma sem volt, mi történik körülötte. Háromszor mentünk vissza egymás után, mert mindig volt egy kis szünet a támadások között. Hajnalban kaptam SMS-t, hogy nem kell bemennem dolgozni és bölcsőde is zárva van” – idézte fel az éjszakát Dária.

“Este 8 órakor kezdődött az egész, láttam, hogy rohannak az emberek az óvóhelyre, de kiderült, hogy zárva van, úgyhogy mi visszamentünk a lakásba és ki sem mentünk még a folyosóra sem. A barátom testvérével próbáltuk tartani a kapcsolatot, mert az utcájukban telitalálat érte az egyik házat és egy három hónapos kisbabájuk van. Ők végül az egész éjszakát a földszinti lakásukban töltötték, mert az viszonylag védettebb rész a házon belül” – meséli Sára, aki szintén Tel-Avivban él. “A második hullám idején már kimentünk a lépcsőházba. Mikor vége lett, ruhástul feküdtünk le, de még sokáig hallottuk a riasztásokat és a robbanásokat a szomszédos Holonból” (itt ért telitalálat egy buszt – a szerk.) – meséli Sára.

Mikor arról kérdezem, milyen a hangulat a környezetében, azt mondja, Izraelben ez akár negyedenként változhat, de náluk senkinek sincs bosszúszomja. “Az emberek gyors békét akarnak, unalmas hétköznapokkal. Elegük volt a koronából, nem akarják, hogy porig rombolja a hadsereg Gázát. Elsősorban a politikusokra mérgesek, főleg Netanjahura. Ahol én lakom, ott az a közvélekedés, hogy a miniszterelnök részéről politikai döntés volt előhozni a kelet-jeruzsálemi kilakoltatások ügyét, hogy így megfúrja a formálódó ellenzéki koalíciót” – teszi hozzá.

“Mindennap arab kollégákkal dolgozom, de köztünk sosincs konfliktus. Arab és zsidó mentős lát el együtt arab és zsidó betegeket. Akinek ezzel problémája van, az általában elég gyorsan kikopik a szolgálatból” – érzékelteti a helyzetet a Jeruzsálemben élő és mentősként dolgozó Hirschberg Katalin. “Nagy a feszültség a városban, rengeteg a katona és a rendőr. Itt nem a rakétatámadásoktól tartanak elsősorban, hiszen túl közel van az al-Aksza mecset ahhoz, hogy bátran be merjék mérni a várost. Az viszont a legtöbbször itt fordul elő, hogy feltüzelt arab fiatalok hozzá szeretnének tenni a történelemhez kődobálással, gyújtogatással, késeléssel, gyilkosságokkal, főleg ha a Hamasz erre biztatja őket” – meséli. Ezzel együtt úgy érzi, ők az ország szerencsésebb részéhez tartoznak most, még ha ez izraeli mércével meglehetősen relatív is, hiszen nem kell rakétáktól tartania, ha kiengedi a gyerekeket az utcára.

Palesztin rakétatámadásban megsérült férfit visznek mentősök a Tel-Avivtól délre fekvő Holonban 2021. május 11-én
©

A mentőszolgálatnál csökkentették a kocsikon tartózkodó személyzet létszámát, hogy minél több autót tudjanak minél több esethez kiküldeni a városba. “Az önvédelmi eszközökből több van a kocsikon. Eddig csak két lövedékálló mellényünk volt, most adtak még kettőt, hogy a betegeknek is jusson. Előfordult több helyen, hogy megdobálták a mentőautókat, tűzoltóautókat, de még a közterület-fenntartók autóit is, hiszen mindannyian az államot képviseljük a szemükben. Pont most kaptam a hírt, hogy az egyik támadás helyszínén, ahol az egységünk ellátta egy tankelhárító fegyverrel eltalált autó sebesültjeit, rálőttek a mentősökre is. Ugyanakkor agyvérzések, balesetek, karambolok viszont ilyenkor is vannak, tehát vigyázunk, de dolgozunk” – mondta Katalin. Hozzáteszi, hogy a támadások az arabokat és a zsidókat is fenyegetik. “Lod külvárosában egy rakétatalálat két izraeli arabbal, egy 52 éves férfivel és 16 éves lányával végzett. A Hamasznak mindegy, majd elkönyvelik őket mártíroknak. A család meglehetősen vérmesen reagált erre, a szeretteik nem akartak mártírok lenni” – meséli.

Az izraeli hadsereg légicsapásában megsemmisült Hanadi-torony romjai Gázában 2021. május 12-én
©

A szokatlanul intenzív rakétázás után nem volt kérdés, hogy Izrael kemény válaszcsapást fog alkalmazni az övezetben a Hamaszhoz köthető célpontok ellen. Kedden például egy szimbolikus célpontot is megsemmisítettek. Az egyik toronyház legfelső emeletén ugyanis mindössze a Hamasz irodája működött, de az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint haditechnikai fejlesztésekért felelős részleg és hírszerzési egységek is működtek az épületben. Az izraeli légierő porig rombolta az épületet, két órával azután, hogy figyelmeztette a lakókat, azonnal hagyják el az otthonukat. Később megérkezett a "kopogtató bomba", egy jelzésértékű, nem romboló lövedék, ezután pedig a földdel tették egyenlővé az épületet. A lakók részben a Hamaszhoz köthető magasrangú tisztviselő családtagjai voltak.

A nemzetközi közösség felé is nehezen “eladható”, többnyire civilek lakta épület bombázására nem meglepő módon újabb támadások indultak az övezetből.

Az izraeli támadásokban eddig 35 ember halt meg, közülük 12 gyerek. Az izraeli hadsereg közlése szerint a precíziós támadások során mindig elsődleges szempont a civil áldozatok elkerülése, de a rendkívül sűrűn lakott övezetben a Hamasz szerintük sokszor élőpajzsként használja a saját lakosságát.

Az izraeli biztonsági alakulatok egyik tagja és egy katona egy rakétatámadás nyomán megrongálódott lakóháznál Asdódban 2021. május 11-én
©

A rendkívül intenzív összecsapásokon túl szokatlan új elem az is, hogy az eddig általában Jeruzsálemre, a Nyugati-partra (Ciszjordánia) és Gázára koncentráló konfliktus átterjedt olyan izraeli arabok és zsidók által vegyesen lakott településekre is, mint a közép-izraeli Lod (itt működik a Ben Gurion repülőtér is). Itt a legrosszabb a helyzet: kedden éjszaka arabok gyújtottak fel több autót, a helyi lakosok szerint Molotov-koktélokat dobáltak a házaikra, egy 56 éves férfi pedig súlyosan megsebesült, amikor kövekkel dobálták meg az autóját. Kedden napközben olyan nagyszámú, sokszor szélsőséges csoportokat is integráló tömegtüntetés zajlott, ami korábban legfeljebb a kizárólag arabok lakta városokban fordult elő. Az Izrael-szerte az egyik legrosszabb bűnügyi statisztikával rendelkező Lodban nemcsak az arab, de a zsidó szélsőségesek is akcióba lendültek: kedden három embert vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy agyonlőttek egy arab férfit. A polgármester kérésére szerda reggelre vészhelyzetet hirdetett ki a városban Benjamin Netanjahu és nagyszámú rendőri erőt vezényelt a környékre, hogy a miniszterelnök szavai szerint “vaskézzel tegyenek rendet”.

A rendkívüli eszkaláció jele az is, hogy északon korábban a béke szigetének számító vegyesen lakott Akkó és Haifa is zavargások helyszíne volt. Itt izraeli arabok gyújtottak fel zsinagógákat, zsidó boltokat, ami korábban elképzelhetetlen volt, lévén a környéken izraeli viszonylatban kifejezetten jó volt a viszony a két etnikum között (ezen a környéken nagy számban élnek keresztény vallású arabok).

Nincsen nyugalom a Nyugati-parton sem, Dzseninben a hírek szerint heves tűzharcok folynak az izraeli erők és palesztin fegyveresek között, a zsidók lakta településekhez vezető ellenőrzőpontokon pedig több terrortámadást hiúsítottak meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!