Arcot menthet a kormány a harmadik oltás beadásával
Harmadik oltásra mindenképp szükség lesz a szakemberek szerint, de a kormánynak ennél jobbkor nem jöhetett volna, hogy Izraelben már elindult az emlékeztető injekciók beadása. Így egy pillanatig sem kell a Sinopharm hatékonyságáról beszélniük 60 év feletti oltottak esetében, mégis megvédhetik a kínai vakcinával oltott idősebbeket.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
A szerdai kormányülésen döntés születhet a koronavírus elleni harmadik oltás beadásának részleteiről – közölte Kásler Miklós miniszter a SpiritFM Exkluzív című műsorának adott interjúban kedden. Novák Katalin családügyi miniszter szerdán este finomított, amikor az ATV műsorában arról beszélt: szerdán ugyan nem született meg a döntés, de a kormány nyitott, és akár csütörtök-péntek folyamán beleegyezhet ebbe. Bár a legfontosabb hír egyértelműen az, hogy a magyar kormány most már komolyan foglalkozik a harmadik oltás beadásának terveivel, legalább ennyire fontos, hogyan és miért pont most jutott el a bejelentésig és a döntés napirendre tűzéséig.
Utazzunk vissza egy kicsit az időben! Január közepén járunk. "Nem azért nem haladunk gyorsabban, mert a magyar egészségügy ne tudna gyorsabban és tömegesebben oltani, hanem azért, mert nincs elég vakcinánk" – mondta ekkor a miniszterelnök. “Most, a baj idején a Brüsszelre mutogatás helyett inkább vakcinát kell szerezni” – tette hozzá a Brüsszelre mutogatás nagymestere, jelezve, hogy kínai vakcinát ekkor már tömegesen is tudna szerezni Magyarország.
Szerencsétlen egybeesés, hogy nagyjából a kormányfő bejelentésével egy időben adott hírt a South China Morning Post Yang Xiaomingnak, a China National Biotech Group, ismertebb nevén a kínai állami gyógyszercég, a Sinopharm elnökének nyilatkozatáról. A cégvezető szerint a hatvan év felettieknél nem tudni pontosan, mennyire hatásos az oltóanyag. Ez Kínában nem okozott gondot, mert nem az idősekkel kezdték az oltást, hanem a fiatal és munkaképes személyekkel (18-59 év közöttiek).
Ezt májusban a WHO is megerősítette egy közleményben, mely a szakértői munkacsoportjuk kutatását összegezte. Az összefoglaló szerint a WHO szakértői bizonyosak abban, hogy a BBIBP-CorV vakcina (ez a Sinopharm vakcinájának hivatalos neve) hatásos a PCR-teszttel igazolt Covid–19 megelőzésében a 18-59 év közötti felnőtteknél, abban viszont már kevésbé, hogy náluk alacsony a súlyos mellékhatások kockázata. Ami a magyar oltási terv szempontjából aggasztó, hogy a WHO szakértői úgy fogalmaznak: alacsony mértékben bizonyosodtak meg arról, hogy a BBIBP-CorV oltás két dózisa hatásos (60 év feletti) idősebb felnőtteknél.
A vakcina azonban ekkor még nem rendelkezett magyar engedéllyel, ehhez az kellett, hogy a miniszterelnök nem is olyan visszafogott noszogatására jelentősen könnyítettek az engedélyeztetési eljáráson. Január 29-én jelent meg az a kormányrendelet, ami egyszerűen kihagyta az új vakcinák vizsgálatából az OGYÉI-t. A jelentősen leegyszerűsített új szabályozás szerint elég, ha három országban, köztük az Európai Gazdasági Térség egy tagjánál, vagy akárcsak tagjelöltjénél engedélyezték, és egymillió embernek beadták. Az EU-s tagjelölt Szerbiában engedélyezték a Sinopharm vakcináját, így a magyar hatóságok már nem is vizsgálták, mennyire hatékony a szer, vagy milyen kockázatokat rejt. Annak igazolása pedig, hogy egymillió főnek beadtak egy vakcinát nem az OGYÉI, hanem Szijjártó Péter feladata lett külügyminiszterként.
A tömeges oltás kezdete Sinopharmmal még így is csak február végén kezdődött meg nálunk. Elsősorban éppen azt a korosztályt hívták be oltani, akiknél a hatékonyság még a vakcinát gyártó cég vezetője szerint is kérdéses. Épp emiatt az első oltások beadása után 1-2 hónappal kezdődtek meg (az oltottak saját elhatározásából és zsebéből) az ellenanyag-vizsgálatok, amelyek a 60 felettieknél elég aggasztó eredményeket produkáltak. Ezek hatására a Sinopharmmal oltottak által létrehozott Facebook-csoportból kivált egy másik, amelyet már azok alkottak, akiknek negatív lett az antitesttesztje több héttel a második oltás beadása után. A “Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel”-csoport tagjai elkezdték gyűjteni teszteredményeket, amelyekből már több száz érkezett be.
Júniusban a csoport tagjai már petícióval fordultak a miniszterelnökhöz és a tiszti főorvoshoz. Akkor még azt a választ kapták, hogy egyelőre nincsen lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából. Sőt, “a különböző technológiák alapján kifejlesztett Covid–19 elleni védőoltások részben eltérő módon fejtik ki hatásukat a szervezetben. Éppen ezért a nemzetközi egészségügyi szervezetek nem javasolják a lakosságnak a szerológiai vizsgálatokat a Covid–19 elleni védőoltás után a védettség kiértékelése céljából” – tette hozzá az NNK közlemény.
Június közepén Merkely Béla rektor döntése nyomán a Semmelweis Egyetem ingyenes ellenanyagszint-vizsgálatot hirdetett azoknak, akik megkapták mindkét koronavírus elleni vakcinát, és a pár héttel későbbi ellenanyag-vizsgálatuk eredménye negatív lett. Már ebből is látszott, hogy ha nem is a kormányt, de a kormányzati vakcinaretorikától ritkán eltérő szakmai szereplőket is elkezdte aggasztani a vakcina hatékonysága, vagy legalábbis az ennek nyomán kialakuló aggodalom a közvélemény részéről. Július elején a főváros is belépett a ringbe, és saját tömeges ellenanyag-tesztelést indított Budapesten, ők persze inkább felülve az aggodalom keltette politikai hullámokra. Innentől kezdve viszont felgyorsultak a dolgok – nem csak nálunk, a világban is.
Pénteken a német szövetségi kormány egészségügyi miniszterének szóvivője beszélt arról, hogy valószínűleg szükség lehet egy harmadik, emlékeztető oltásra, a magyar kormány hivatalos álláspontja ekkor még az volt, hogy akkor lesz harmadik oltás, ha azt a hazai és a nemzetközi orvosok egyöntetűen fogják javasolni. Izraelben két nappal később, vasárnap este jelentették be, hogy megkezdik a veszélyeztetett csoportokba tartozók harmadik oltásának beadását.
A magyar kormány pedig mintha csak erre a pillanatra várt volna már régóta. Kedden Kásler miniszter besétált a SpiritFM rádiójába, hogy közölje, a kormány szerdán nem csak vizsgálja a harmadik oltás ügyét, de dönteni is fog róla. Bár ugyanaznap Novák Katalin még azt mondta, nincs a járványügyi szakembereknek egységes álláspontjuk a kérdésről, de amint lesz, a kormány is döntést hoz. Merkely Béla egy nappal későbbi nyilatkozata viszont egyenesen szembement Kásler szavaival: a miniszter szerint, aki Pfizert kapott, az is kapjon másféle vakcinát, a SOTE rektora szerint viszont csak az adenovírus-vakcináknál (AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson&Johnson) nem megoldás az ugyanolyan harmadik oltás, mert a gyors immunválasz a vivővektort is megsemmisítheti. Vagyis a Pfizerrel oltottak Pfizerrel újraoltásának akadályát a szakember nem említette, aki az izraeli véleményhez hasonlóan elsősorban a meggyengült immunrendszerűek esetében tartaná fontosnak a harmadik oltást – ám ő is kiemelte, erről nincs egységes szakvélemény.
Szintén július 13-án kedden a főváros közölte az általuk végzett vizsgálatok eredményét: a Sinopharmmal oltottak 24 százalékánál nem alakult ki védettség. Nagy lehetett a hajrá, de alig fél nappal később, szerdán már a SOTE eredményei is megérkeztek – más tálásban. Ebben bár jobban, de nem jól szerepelt a Sinopharm (legtöbb negatív ellenanyagteszt az összes vakcina közül) a 16 százaléknyi védtelen oltott arányával. Ezen belül is magas, 18 százalék a 60 év felettiek esetében a védtelenek aránya. Az egyetem közleményében mindenesetre hangsúlyozta, hogy “az eredmények messzemenően igazolják a hazánkban használt vakcinák hatékonyságát”.
A kormány már régóta kerülgeti a harmadik oltás kérdését, nehogy csúnyán gereblyére lépjen. Hiszen hónapok óta dübörög az ellenzéket Sinopharm-szkepticizmusuk miatt oltásellenességgel vádoló kampányhadjárat. Most viszont, hogy már a Covid elleni küzdelem mintaországának tekintett Izraelben ia megkezdték a harmadik oltást, azonnal el lehet kezdeni hivatkozni arra – ami egyébként igaz – hogy a koronavírus elleni vakcinák által nyújtott védelem egy bizonyos idő (6-8 hónap) után csökken és ismétlő oltásra van szükség – mint számos egyéb védőoltás esetében is. A kormány így remekül menthet arcot, hiszen a harmadik oltás megfelelő védettséget biztosíthat annak a több százezer 60 év feletti oltottnak, akik Sinopharmot kaptak. Nem kell ugyanakkor egy pillanatra sem elismerni, hogy a politikai érdekek felülírták az egészségügyi szempontokat – ne adja az ég, az ellenzék szekpticizmusában lehetett igazság – amikor fejest ugrottak az idősebb korosztály tömeges oltásába egy olyan vakcinával, melynek a hatásfokáról ebben a korosztályban nem volt megfelelő mennyiségű információ. Szerda délután az MTA weboldalán megjelent interjúban Erdei Anna immunológus, az Akadémia főtitkárhelyettese arról beszélt, hogy azok az idős emberek, akikről kiderült, a Sinopharm beadása után nem alakult ki védettség a szervezetükben, azokat "újra kellene oltani, nyilván nem Sinopharmmal, hanem mRNS-alapú Pfizer- vagy Moderna-vakcinával".
A kormány a döntésnél azonban minden bizonnyal mérlegeli azt, a közvélemény mit gondol, és egy friss kutatásból az derül ki: az emberek többsége is támogatná a harmadik oltást. A Pulzus közvélemény-kutató a Napi.hu megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint a magyarok 77 százaléka támogatja azt, hogy a Sinopharmmal oltottak kapjanak egy harmadik oltást is. Az ezerfős, reprezentatív kutatás résztvevőinek 65 százaléka más, 12 százaléka pedig újból Sinopharm-vakcinát adna az érintetteknek, míg 11 százalék szerint nincs szükség harmadik, 12 százalék szerint pedig semmilyen oltásra.
Mi jöhet most?
Arról, hogy milyen forgatókönyv szerint zajlik majd a harmadik oltások beadása, egyelőre keveset tudni, Kásler miniszter nyilatkozata azonban e téren is árulkodó. Míg Izraelben az érintett oltakozók harmadszorra is Pfizert kapnak (az országban csak ezzel oltottak), a miniszter szerint “irodalmi adatok vannak” arról, hogy ha a harmadik oltás más típusú vakcinával történik, akkor lökésszerűen növeli az egyén védettségét. Nem lehet tudni, hogy a miniszter pontosan milyen irodalomra gondolt, de a világ leghíresebb egészségügyi szaklapjában a The Lancetben megjelent elemzés és további kutatások eredményeiről beszámoló cikkeknél szó sincs a Sinopharmról. Ezeknél a kutatásoknál az első AstraZeneca-oltásra később adott mRNS vakcinák (Pfizer, Moderna) szerepelnek. A WHO vakcinákkal foglalkozó stratégiai szakértői tanácsadó csoportja júniusban azt mondta, hogy a Pfizer-vakcina használható második adagként az AstraZeneca első adagja után, ha az utóbbi nem áll rendelkezésre. Az Oxfordi Egyetemen most zajlik egy klinikai vizsgálat, az AstraZeneca- és a Pfizer-, valamint a Moderna- és a Novovax-vakcinák keverését vizsgálják, de korábban a Com-COV kutatásban már vizsgálták az AstraZeneca- és Pfizer-vakcináinak keverését és kimondottan előnyösnek találták.
A harmadik oltás beadásáról azonban még koránt sincs teljes egyetértés. A WHO pénteken még arról adott ki közleményt, hogy még további adatgyűjtésre van szükség a kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet egyik vezető tudósa, Soumya Swaminathan hétfőn pedig azt tanácsolta, hogy a különböző gyártók koronavírus elleni vakcináit az emberek ne keverjék (erre nálunk úgy lehet példa, ha valaki átmegy a szomszédos Romániába beoltatni magát másik vakcinával).
Kásler Miklós szerint a harmadik oltás első körben a 60 év feletti korosztályt érinti majd. Ez nagyjából 2,5 millió embert jelent, a miniszter szerint 600 ezren közülük egyáltalán nincsenek beoltva, vagyis körülbelül 1,9 millió átoltott számára kell majd harmadik oltást biztosítani. Valószínűleg lesz miből, hiszen Magyarország által berendelt 17 és fél millió vakcinából eddig 10,5 milliót adtak be az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint. A raktárak polcain fekvő vakcinák közül a legtöbb, közel 3 millió adag a Sinopharm terméke.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
