szerző:
Bihari Ádám - Nagy Iván László
Tetszett a cikk?

Pont a világ egyik legátoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok. A város egyik fele ma újraegyesítést ünnepelne, a másik gyászolna. Helyette könnygáz és kőzápor lepi el a két vallás egyik legfontosabb vallási szimbólumának számító Templom-hegyet, vagy Haram al-Sharifet. A hvg.hu-nak nyilatkozó helyiek szerint a Covid, a politikai helyzet és a ramadán miatt kimerült társadalomban csak olaj a tűzre a vallási konfliktus.

“Már nem emlékszem, milyen volt, amikor normális volt a helyzet, mindig van valami, mindig sok a rendőr és a katona. Esténként érezhető a feszültség, de napközben eddig nem volt kiemelt a helyzet. Ma délelőtt viszont sajnos már a mentőautóinkat is megdobálták kővel” – mondta a hvg.hu-nak hétfőn Hirschberg Katalin, Jeruzsálemben élő és szolgálatot teljesítő magyar származású mentős.

Az április közepe óta tartó ramadán időszakában újfent kiélesedtek a vallási és geopolitikai ellentétek Jeruzsálemben, a hétvége folyamán pedig többször is összecsaptak a palesztin tüntetők az izraeli rendőrökkel, eddig több mint 300 palesztin sebesültről, valamint legalább 10 sérült izraeli rendőrről lehet tudni. Magyar idő szerint délután 5 óra körül a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista csoport, a Hamász rakétákat lőtt ki Jeruzsálemtől délre, mely után elkezdték evakuálni az Óvárost: bár személyi sérülésről egyelőre nem tudni.

MTI / AP / Mahmoud Illean

"Reggel hallottam a lövéseket a munkahelyemen, mert a Damaszkuszi Kapu mellett dolgozom, nagyjából az események középpontjánál. Elég nagy a rendőri készültség, péntekenként eleve le van zárva az utca a ramadán miatt, tele van a környék rendőrökkel és határőrökkel" – mondta a jeruzsálemi illetőségű Marianne Roman lapunknak. Hozzátette, hogy napok óta akadozik a közlekedés, bár pénteken és szombaton gyakran zárnak le egész utcákat máskor is, de a Jeruzsálem-nap miatt sokkal nehezebb bárhová eljutni.

“A ramadán alatt egyébként is türelmetlenebbek, feszültebbek az emberek, hiszen egész nap nem esznek, nem isznak, ilyenkor több a súlyos közlekedési baleset és a munkahelyi balesetek száma is magasabb. Arról nem is beszélve, hogy amíg a Jeruzsálem-nap a zsidóknak ünnep, az arab lakosság számára gyásznap, hiszen az egyik fél újraegyesítésről, a másik pedig a város elvesztéséről emlékezik” – mondta lapunknak Hirschberg Katalin, aki mentősként dolgozik Jeruzsálemben.

Szerinte a mostani nap annyiban más hogy nagyon nehéz, kihívásokkal teli év van az ország mögött. “Az emberek fáradtak, türelmetlenek, sérültek, ünnepelni és sokan őrjöngeni szeretnének” – mondja. Ehhez képest még mindig sok a korlátozás, ráadásul a rendfenntartó erők is hasonló állapotban vannak. Az utóbbi hetekben eszkalálódott politikai feszültség pedig csak olaj a tűzre. “Nekünk a sokadik választás után sincs új kormányunk, nekik pedig elhalasztották a választásokat. Minden oldalon nagyobb teret nyertek a szélsőségek” – teszi hozzá Katalin, aki egyértelműen nehéz hétfő estére készül.

Az összetűzések fő helyszíne Kelet-Jeruzsálem, azon belül is a Templom-hegy, amely a legszentebb zsidó és iszlám vallás harmadik legszentebb helyének számít. A helyszínen a ramadán hónap kezdete óta zajlanak tüntetések, az izraeli rendőrség ugyanis április közepén elbarikádozta az óvárosba vezető Damaszkuszi kapu környékét, ezzel megnehezítve a böjtöt éjszaka megtörő muszlimok gyülekezését és közös imádkozását a mecsetnél. A rendőrség szerint erre biztonsági okokból volt szükség, a kezdetben erőszakmentes tüntetések azonban nemrégiben éles fordulatot vettek.

Izrael a 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Jordániától és nyilvánította fővárosa részévé Kelet-Jeruzsálemet, miközben a helyi palesztin többség ugyanerre a területre a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozandó saját államuk fővárosaként tekint. A jelenlegi feszültség egyik kiindulópontja az itt található Sejk Dzsarra városnegyed, ahonnan a kétezres évek óta több palesztin családot is kilakoltattak az izraeli hatóságok. Nemrégiben azonban négy palesztin család fellebbezett az őket érintő ítéletek ellen az izraeli legfelsőbb bíróságon. Az erről szóló döntés a tervek szerint május 10-én született volna meg, a dátum közeledte pedig felfokozta a ramadán alatt amúgy is heves indulatokat. A döntést végül elnapolták.

MTI / AP

A mostani összecsapások hétfő hajnalban voltak a legsúlyosabbak. Palesztin tüntetők elbarikádozták magukat a mecsetben, és az előtte fekvő téren, az izraeli rohamrendőrök pedig könnygázzal, füstbombákkal és gumilövedékkel oszlatták az al-Aksza mecsetnél összegyűlt tömeget, akik kövekkel támadtak rájuk. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke hétfőn elítélte az izraeliek erőszakos fellépését, Mohamed Staje palesztin miniszterelnök pedig azonnali nemzetközi közbelépést sürgetett az ügyben. Az ENSZ biztonsági tanácsa magyar idő szerint hétfő délután három órakor tart rendkívüli gyűlést a jeruzsálemi helyzetről.

A felfokozott helyzetben közrejátszott a május 10-i Jeruzsálem-nap közeledte is. Jeruzsálem napja minden évben kiemelt biztonsági intézkedések között zajló ünnepség az izraeliek számára a város 1967-es újraegyesítésének emlékére. Egész napos programokkal, ünnepségekkel emlékeznek meg a napról, amikor az izraeli hadsereg elfoglalta a jordán hadsereg által ellenőrzött keleti városrészt, a nap fénypontján pedig több tízezer felvonuló jár be egy meghatározott útvonalat az Óvárosban. Az esemény utolsó állomásaira általában már megfogyatkozik a tömeg, és csak a keménymag marad. A zsidók, muszlimok és keresztények által is lakott negyedben szinte minden évben vannak kisebb-nagyobb súrlódások az al-Aksza mecsethez, illetve a Siratófalhoz tartó hívők között (ráadásul egyre több zsidó felvonuló szeretne feljutni az egykori a zsidó vallás központjaként működő Szentélynek helyt adó Templom-hegyre is, ahol most az al-Aksza is fekszik). Mindezt tetézi, hogy a ramadán idén is tart még az ünnepség idején, ez pedig növeli az összecsapások esélyét, hiszen nagy tömegek gyűlnek össze az esti iftárra, vagyis a böjt megtörésére az al-Akszához.

A könnygáz-kőzápor háború szinte mindennapi Izraeli biztonságpolitikailag érzékenyebb ellenőrzőpontjain, a Templom-hegyen azonban ritkább, és elsősorban vallási ünnepeken, vagy politikailag szenzitív időszakokban kerül sor ilyesmire. Ráadásul a lassan két éve húzódó kormányválság miatt (Netanjahunak megint nem sikerült kormányt alakítania) az izraeli belpolitika és a választók is érzékenyen reagálnak minden kilengésre. Ha ez nem lenne elég bonyolult, palesztin oldalon is hasonló a helyzet, csak ott a 2006-ban négy évre megválasztott, de már 17. éve hivatalban lévő palesztin elnök, Mahmud Abbasz halasztotta el a parlamenti és az elnök személyéről döntő választásokat is, arra hivatkozva, hogy Izrael nem engedi a kelet-jeruzsálemi körzetekben lebonyolítani a választásokat.

Az Óváros mindig is kiemelt szerepet kapott a város biztonságvédelmi intézkedéseiben, számos terrortámadás, összecsapás történt már a negyedben, különösen a legutóbbi a 2015-ös késes támadáshullám idején. Az viszont ritkán fordult elő, hogy az Óvároshoz közel eső nagyforgalmú útvonalakon is sor kerülhessen arra a jelenetre, amit az alábbi felvételen örökítettek meg. Egy izraeli sofőr, akinek az autóját kővel dobálják és már több ablakát betörték, hirtelen a járdára kanyarodva egy betonakadálynak ütközik, és közben elüt egy palesztint is. A tömeg azonnal elkezdi dobálni, majdnem kiráncigálják az autójából a sebesült férfit, végül egy a segítségére siető rendőr figyelmeztető lövéseire oszlani kezd a kocsi körül a tömeg.

Bár több izraeli biztonsági szolgálat, köztük a belbiztonságért felelős Shin Bet és a hadsereg is az útvonal módosítását javasolta az egyre eszkalálódó erőszak miatt, a jeruzsálemi rendőrség hétfőn végül helybenhagyta a felvonulás eredeti útvonalát, ami így a Damaszkuszi Kapun és a muszlim negyeden is keresztül halad. Mivel a kapunak önmagában is szimbolikus jelentősége van a palesztinok számára (ezen a bejáraton érkeznek a legtöbben a Haram al-Sharifra, vagyis a Templom-hegyre az al-Aksza mecsethez), ezért itt van a legnagyobb esély van az összetűzésekre, még jelentős rendőri készültség mellett is.

MTI / AP / Abir Szultan

Az izraeli rendőri erők koradélutánra elhagyták az al-Aksza mecset környékét, szabad elvonulást biztosítva azoknak, akik ezzel élni szeretnének, ám sokan maradnak. Ikrima Szabri sejk, az al-Aksza imámja szerint a mecset ostromával Benjamin Netanjahu a "szélsőjobboldali telepeseknek" akart hízelegni, hogy miniszterelnök maradhasson. "Ez egy visszataszító bűncselekmény, amit nem szabad elfogadnunk" – mondta a vallási vezető.

Azóta már nem csak a kövek és a könnygázgránátok repkednek, de a Gázai övezetből legalább 7 rakétát lőttek ki terroristák Jeruzsálem irányába. A rakéták miatt felhangzó szirénák ellenére a riasztás után a rendőrség engedélyezte a felvonulás folytatását. Azóta újabb rakétatámadások értek több dél-izraeli települést a Gázai övezetből. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!