Itt a rendkívüli felhatalmazás: A Jobbik pénzét is elvehetik?
Az adóhatóság is nekimegy a Jobbiknak?
Az adóhatóság is nekimegy a Jobbiknak?
Az Alkotmánybíróság e héten már harmadszor foglalt állást az állampolgárok jogai mellett. Ezúttal egy bírósági döntést semmisített meg, de egy oldalvágást azért a kormány is kapott.
A víziközműtörvény után a szerdán közzétett határozat a földforgalmi törvény egyik pontját semmisíti meg, egyúttal felszólítja az Országgyűlést egy mulasztás sürgős pótlására.
Ha valaki nem tudott róla, hogy vízvezeték halad a telke alatt, akkor az állam utólag nem teheti erre hivatkozva használhatatlanná az ingatlant, ráadásul a kártalanítást is kizárva – ezt mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. A döntés egyhangúlag született.
Andrzej Duda hétfő délben közzétette saját törvényjavaslatait, amelyekből kiderül: nem az alkotmányt és a független igazságszolgáltatást védte, amikor júliusban megvétózott két törvényt.
A kormány a marylandi McDaniel College budapesti intézményének működéséről szóló megállapodást állítja szembe az CEU ügyével, és erről már törvényjavaslat is van. Pedig a történet nem ilyen egyszerű.
Egy Ukrajnából áttelepült állampolgár nem hagyta, hogy egy rendeletváltozás miatt kevesebb legyen a nyugdíja.
Az MSZP visszalépése miatt kétharmados törvénnyel nem sikerült, most a jogi problémát megkerülve kormányhatározattal adják oda a vadászkamarának a felújított Grassalkovich–Hatvany-kastélyt, amelyben a Magyar Vadászati Múzeum működik.
1,45 milliárd forintot szán a kormány Aba-Novák Vilmos Lengyel–magyar barátság – Pannósorozat a varsói magyar kiállítás előcsarnokához című művének a magyar állam javára történő megvásárlására. Az öt nagyméretű kép a Magyar Nemzeti Galériába kerül.
Olvassák-e a Magyar Közlönyt azok, akik a kormánypropagandából tájékozódnak?
Meglepte Lengyelország tényleges vezetőjét, hogy a köztársasági elnök megvétózta a bíróságok függetlenségét felszámoló törvényeket. És ha már megszólalt, kommunistázott egy jót.
Először fordul elő, hogy a lengyel elnök szembeszegül a kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal, amelynek törekvéseit – igaz, csak közvetve – először hasonlította ahhoz, ami az egykori kommunista rezsimre volt jellemző.
Szombatra virradó éjjel 2 órakor a lengyel szenátus megszavazta az igazságszolgáltatást átalakító harmadik törvényt, miközben az egész országban folytatódnak a tömegtüntetések. A többség még saját szenátoruk módosító indítványát is elvetette. Most már minden a köztársasági elnökön múlik, de aligha várható, hogy kozmetikainál jelentősebb változások történnének. Ezzel a bíráskodás függetlensége, amelyet pedig a lengyel alkotmány is rögzít, megszűnik.
A lengyel parlament kormánypárti többsége gőzerővel dolgozik az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetésén, és ha épp nincs haladás, elnökük dührohamot kap az ellenzéki képviselők előtt. És míg a tömegtüntetések nem szűnnek, a demonstrálók váratlan segítséget kaptak: sajátjai ellen lépett fel ugyanis a köztársasági elnök, és egy pontban enyhíteni látszik a jogszabályon. Az már kétséges, hogy Andrzej Duda döntése mennyi érdemi változást hozhat.
Szombatra virradó éjszaka a lengyel törvényhozás olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek lényegében felszámolják a független igazságszolgáltatást. A jövő héten pedig a Legfelső Bíróságot készülnek megsemmisíteni. Mindez bizonyosan alkotmánysértő, de a már meghódított Alkotmánybíróságtól nem kell tartania a kormánypártnak.
Ilyen is ritkán van: az ominózus antiszemita perről híres községben a MIÉP-es polgármester konkrétan nem kommunikál a kormánnyal, ezért ki kell kényszeríteni az ivóvíz minőségét.
Választási kampányidőszakon kívül tilos lesz politikai plakátokat szabadtéri reklámhordozón elhelyezni. Ezt javasolja az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő heti szavazásra.
A varsói Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilvánította az államfő egyik döntését. A köztársasági elnök és a kormány szerint ezzel éppen az LB sértett alkotmányt. Az Alkotmánybíróság viszont hamarosan leválthatja az LB elnökét. Alkotmányos válság tör ki?
Az Alkotmánybíróság kedden visszautasította Vágvölgyi B. András és az Index panaszát az őket elmarasztaló bírósági ítéletek ellen, ami – az elutasítással ellentétben – azt jelenti, hogy nem hajlandó vele érdemben foglalkozni. Ezzel a jogvita legalábbis itthon véglegesen lezárult.
Miért van a kormánynak bármikor, bármiért joga „eltérő rendelkezéseket” meghatározni? Vélemény.