Áprilisban 5,1 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest – közölte kedd reggel a KSH. A részleteket nézve azt látjuk, hogy

• 2,4 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára,
• 12,2 százalékkal lettek drágábbak a szeszes italok, dohányáruk,
• 3,4 százalékkal kerülnek többe a tartós fogyasztási cikkek, és
• 39,2 százalékkal drágultak az üzemanyagok.

Az élelmiszerárakon belül az étolajé 22,8, a büféáruké 7,8, a rizsé 7,7, a margariné 7,5, a liszté 7,4, a száraztésztáé 6,8, a cukoré, illetve a gyümölcs- és zöldségleveké pedig egyaránt 4,9 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára 6,9, a párizsi, kolbászé 1,6, a sajté 1,2 százalékkal csökkent.

Túry Gergely

A tartós fogyasztási cikkek körén belül az új személygépkocsik 10,4, a konyhai és egyéb bútorok pedig 5,5 százalékkal drágultak.

Január óta 3,6 százalékos volt az infláció. Az adat egyébként a legmagasabb 2012 novembere óta.

Némileg magasabb adat a vártnál

Igazából nem mondható meglepetésnek a mostani adat, hiszen az elemzői konszenzus 4,8 és 5 százalék közé várta az inflációs adatot, ennél csak minimálisan lett magasabb az áprilisi adat – közölte a hvg.hu érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Virovácz Péter, az ING elemzője is azt hangsúlyozta kommentárjában, hogy a várakozásokat felülmúlta az éves infláció, mint írta, habár az infláció megugrása várható volt,

meglehetősen ritkán látni ilyen mértékű gyorsulást (+1,4 százalékpont) egyik hónapról a másikra.

Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy alapvetően három dolog miatt ugrott meg a mutató: a tavalyi alacsony bázishatás, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az üzemanyagárak miatt. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője ehhez annyit tett hozzá, hogy ők is 5 százalék alatti inflációt vártak, így okozott némi meglepetést az adat, amiben az is szerepet játszhatott, hogy a szolgáltatásoknál is a vártnál nagyobb áremelkedés volt, legyen szó vendéglátóhelyekről, munkahelyi étkeztetésről vagy akár kozmetikusokról.

Reviczky Zsolt

A legnagyobb tétel azonban a benzinár volt, amely 39,2 százalékkal nőtt egy év alatt. A következő hónapokban sem áll le a drágulás, ám várhatóan ennek üteme kisebb lehet. Ugyanakkor, mivel a várakozások szerint a következő időszakban is magas szinten marad az üzemanyagok ára, várható, hogy ennek hatása megjelenik a többi terméknél is. És itt akár az alapvető élelmiszerekre is kell gondolni, mint a tej vagy a kenyér, hiszen ezeknél a termékeknél is a fontos költségelemek között van a benzinár – magyarázta Varga, aki azonban egyből hozzátette, hogy túl nagy mértékű emelést nem tart valószínűnek, mivel a tavalyi üzemanyagár-csökkenés nem jelent meg az árakban, így most lehet valamekkora mozgástere a kereskedőknek. Persze, ha 20-30 százalékos emelkedés jönne a benzinárban, az más helyzetet hozna.

Összességében Varga szerint a viszonylag magas infláció ki fog tartani a következő hónapokban is, hiszen a nyár közepéig meglehetősen alacsony lesz a bázis, tavaly 2,2-2,9 százalékos inflációs adatokat láthattunk ebben az időszakban. Ez főképp az akkor éppen összeomló olajpiaccal volt magyarázható, de hatással volt az is rá, hogy a kereslet elmaradása miatt a kereskedők sem emelhettek árat.

Ez utóbbi pedig akár súlyosbíthatja is a jelenlegi folyamatokat, hiszen a gazdaság újraindulásával elképzelhető, hogy a vállalkozások bepótolják az elmaradt áremeléseket. Varga szerint ez a hatás leginkább a szolgáltató szektornál jelenhet meg – ezzel egyetért az ING elemzője is –, így például az eddigieknél többet fizethetünk a vendéglátóiparban, a szállodákban, de akár a fodrásznál is. Az Equilor senior elemzője ugyanakkor kiemelte: folytatódhat az élelmiszereknél látható lassú áremelkedés is, bár ez rengeteg tényezőtől függ. Árcsökkenésre mindenesetre egyelőre nem mutatnak jelek.

MTI / EPA / Pelle Rink

Németh szerint is

az a nagy kérdés, hogy a gazdaság újraindulása milyen hatással lesz az inflációra, hiszen tavaly csak júniustól indultak el a szolgáltatások, az idei korábbi nyitás ezért könnyen okozhat némi árnyomást.

A részleteket nézve az élelmiszereknél ő is vár még némi áremelkedést, hiszen a néhol meglepően hideg tavasz fagykárokat okozott a gyümölcsösökben, de a hústermékeknél is várható némi drágulás a takarmányok és az egyéb alapanyagok áremelkedése miatt. És persze, ha beindul a gazdaság és felépül a munkaerőpiac, akkor az újra megjelenő munkaerőhiány újabb béremelkedést, az pedig újabb áremelkedést hozhat – mondta Varga, aki szerint ez nem azonnali hatás, vélhetően hosszabb folyamat lesz, míg eljutunk idáig.

Arra a kérdésünkre, hogy az MNB vajon közbeléphet-e, hogy kordában tartsa az áremelkedést, Varga elmondta, hogy a jegybank a tartós folyamatokat mutató maginflációt nézi, amely 3,1 százalék volt áprilisban, azaz bőven a torelanciaküszöbön belül van. (A különbség leginkább annak köszönhető, hogy a KSH ettől a hónaptól alkalmazott új módszertana kivette a maginfláció számításából az alkoholos italokat és a dohánytermékeket.) Amennyiben a két szám kettéválna, úgy léphetne az MNB, például az egyhetes betéti kamat szintjének megváltoztatásával, de egyelőre nincsenek erre mutató jelek. Mindez összecseng egyébként az EKB és a Fed monetáris politikájával is, amely a mostani, világszerte tapasztalható inflációs kiugrásokat csak átmeneti hatásnak látja, és egyelőre nem fél attól, hogy komoly inflációs nyomás alakulna ki.

MTI / Balogh Zoltán

Mindezek miatt az Equilor az év végére összességében 3,5 százalékos inflációt vár. Az ING ennél valamivel magasabb adatot prognosztizál, hiszen az áprilisi inflációs adat kismértékben felfelé módosítja az idei inflációs várakozásaikat. Az év második felében a termelői árak jelentős emelkedése fokozatosan gyűrűzik majd be a fogyasztói árakba, így várhatóan végig 4 százalék feletti inflációval számolhatunk Virovácz szerint, így pedig az év egészét nézve is 4 százalék felett alakulhat az átlagos infláció.

Németh szerint a korai nyitás miatt májusban tovább emelkedhet az infláció, ám nyáron már némi mérséklődés lesz látható, ekkora nagyjából 4 százalék körüli értéket vár, ami az utolsó negyedévben ismét 4,5 százalékra emelkedhet. Ennek magyarázata, hogy ekkor ismét megjelenik a bázishatás: tavaly év végén nemcsak az üzemanyagárak csökkentek, de a koronavírus-járvány harmadik hullámának begyűrűzése miatt sok vállalkozás bezárt, míg idén van remény arra, hogy erős lesz a november-december, akár még üdülési szempontból is. Épp ezért összességében éves átlagban 4,1-4,2 százalékos inflációt vár a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.