Orbán Viktor szerda délután bejelentette, hogy amint 3,5 millió embert beoltanak az országban, megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Ennek bekövetkeztét jövő hét szerdára vagy csütörtökre jósolta a miniszterelnök. Emellett azt is elmondta, hogy a teraszdíjat eltörlik.

Kérdés azonban, hogy maguk a vendéglátók milyen feltételekkel tudják biztonságosan beindítani az üzemet, különösen azért, mert a beoltottak emelkedésével a további, teljes, beltéri vendéglátóhelyekre vonatkozó nyitás is napirendre kerülhet.

"Bár arra nincs szabályozás, hogy a dolgozókat is kötelező legyen beoltani, és láthatóan nem is törekszik erre a kormány, én mégis azt mondom, hogy ez teljesen normális dolog lenne, erre látunk példát többek közt Horvátországban is" – fogalmazott megkeresésünkre Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Vannak olyanok, akik szívesen dolgoznának ismét, mert szükségük van a pénzre, de nem hajlandók elmenni oltakozni – említette ezzel kapcsolatban Kovács, aki szerint a saját munkalehetőség érdekében ezt mindenképpen vállalniuk kellene. „Még mindig jobb egy vakcina, ami után egy-két napig esetleg rosszabbul vagyunk, mint meghalni” – emelte ki.

Reviczky Zsolt

Az ipartestületi elnök szerint a be nem oltott – vagy a fertőzöttségen át nem esett és ezzel védettséget nem szerzett – dolgozó az adott vállalkozás üzletmenetét kockáztatja. Hiszen, ha megfertőződik és nincsenek látható tünetei, akkor nemcsak a kollégáit, de a vendégeket is veszélybe sodorhatja, ami az egészségügyi kockázatok mellett az adott vállalkozás hírnevét is kikezdheti. „Éppen ezért én biztosan nem dolgoznék olyan emberrel, aki nem hajlandó beoltatni magát” – mondta az elnök.

Árnyaltabban fogalmazott Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője, a Continental Group ügyvezető igazgatója. Bár azt elismerte, hogy nem lehet kötelezővé tenni az oltást, ő úgy látja, hogy egyre többen akarják beoltatni magukat, a fiatalok is, akikben „erős az oltási hajlandóság, mivel ki akarnak már szabadulni”.

Szerinte a szállodák - ha megnyithatnak - a Magyar Turisztikai Ügynökséggel létrehozott Covid-kézikönyvnek köszönhetően biztonságosan tudnak működni: folyamatos a takarítás, a légszűrőcsere, mindenhova ki vannak téve a fertőtlenítők és mindenki maszkban dolgozik – sorolta az intézkedéseket. Így összességében Flesch szerint egy közértben a pénztárnál sorban állva nagyobb a megfertőződés esélye, mintha valaki szállodába menne.

Túry Gergely

A munkaerőhiány is okozhat kihívásokat

Arra a kérdésre, hogy azok helyett, akik nem akarják beoltatni magukat, lehet-e más munkaerőt találni a jelenlegi helyzetben, Kovács úgy fogalmazott: „az újrakezdéskor mindenképp nehéz lesz a munkaerőt visszahozni,

egészen biztosan szükség lesz béremelésekre és ebből kifolyólag áremelésekre is.

Mint mondta, 2019-ben is óriási munkaerőhiánnyal küzdött az ágazat, akkor épp a nyugati bérekkel kellett versenyezni egy-egy jó séf megtartása érdekében.

Nem ennyire optimista Flesch, aki szerint nehezen elképzelhető, hogyan fogják pótolni azt a mennyiségű munkaerőt, ami most hiányzik a szállodákból. A korábbi munkavállalók ugyanis már jellemzően elhelyezkedtek más szektorokban, és bár lehet, hogy vissza akarnak térni a turizmusba, egyelőre sok a bizonytalanság a köreikben. Például félnek, hogy lesz egy újabb hulláma a koronavírus-járványnak és akkor ismét munka nélkül maradnak, így inkább maradnak a mostani, biztosabbnak vélt munkahelyükön. „Mi azt gondoljuk, hogy nem lesz, de az, hogy az emberek miben hisznek, az más kérdés” – magyarázta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetője.

Reviczky Zsolt

Ne legyen feltétel a vakcinaigazolvány

Kovács ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak az védettségi igazolvánnyal rendelkező vendégeket engedné az éttermekbe, hanem mindenkit. Ha ugyanis csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnének be a vendéglátóhelyekre, akkor óriási vendégkörtől esnének el az éttermek, a még be nem oltott fiatalok tömegén túl azoktól is, akik például valamilyen betegség miatt nem kaphatnak oltást. „Amennyire ki van vérezve jelenleg a szakma, ez a teljes nyitáskor, a teljes költséggel való működés esetén óriási veszteség lenne” – mondta, hozzátéve, ahogy mindenkinek alapvető joga, hogy élelmiszert vásároljon, legyen az is ilyen jog, hogy étterembe járhasson.

A megoldás szerinte az lenne, hogy az éttermekben biztosítják azt, ami a biztonságos kiszolgáláshoz elvárható: legyen másfél méter az asztalok között, a vendégek a büféasztaloknál és máshol is tartsák a távolságot, folyamatos legyen a vendéglátóhelyen fertőtlenítés, legyenek kihelyezve fertőtlenítőszerek a bejáratnál, mosdóknál, illetve a maszkviselés legyen kötelező nemcsak a vendéggel érintkező személyzetnek, hanem maguknak vendégeknek is az étkezésen és italfogyasztáson kívül – tehát akkor is, ha az asztalnál várják a rendelést. (Hasonló rendszer volt a veszélyhelyzet novemberi bevezetését megelőző időszakban is Magyarországon.)

"Mi örülnénk neki, ha a közeli jövőben a védettségi igazolványtól el lehetne tekinteni" – véli Flesch is, aki szerint, ha a mostani elképzelés szerint kell visszatérnie a szállodáknak, az jelentősen megnehezíti a működést, hiszen amellett, hogy annak ellenőrzése „komplikált”, egyelőre az sem egyértelmű, van-e arra bárkinek jogosítványa a szállodai dolgozók közül, hogy ellenőrizze az igazolás meglétét.

MTI / MTVA / RókaLászló

Senki se számítson azonnali nyitásra

Kovács szerint arra kell számítani, hogy a fokozatos újranyitáskor – tehát először a teraszok, utána megfelelő átoltottságnál az belső termek - azok lesznek előnyben, akik a dolgozóik legalább egy részét megtartották és valamilyen szinten működik az ételek kiszállítása vagy elvitele. Ez ugyanis azt jelenti, hogy folyamatos az árumozgás, frissül a készlet, csak egy gyors feltöltés szükséges - magyarázta. Ellenben ahol teljes leállás volt, ott akár heteket is igénybe vehet az újraindulás, aminek több oka is van: egyrészt leltárt kell készíteni, mivel számos termék szavatossága lejárt, amiket újra kell rendelni, át kell nézni a régen használt eszközöket, hogy megfelelően működnek-e és persze nem utolsósorban takarítani és fertőtleníteni kell. Mindezek mellett a teljes újranyitás feltétele az átoltottság, ha az megáll, akkor nem lesz teljes nyitás – mondta Kovács.

Így látja Flesch is, aki szerint kevés az olyan szálloda, amelyik egyik napról a másikra ki tud majd nyitni, ha erre lehetősége lesz. Fel kell tölteni a raktárkészletet, fertőtlenítés, takarítás, embereket felvenni, csapattá formálni – sorolta a majdani teendőket, így úgy látja, hogy a hotelek esetében is minimum két-három hét felkészülés kell ahhoz, hogy eljussanak a nyitásig. És persze kérdés, ki az, aki egyáltalán kinyit: a fővárosi, leginkább külföldi turistákra építő szállodák és éttermek lehet úgy látják, hogy nekik most még nem éri meg a nyitás és kivárnak őszig.