Az évszázad átverése sokkal egyszerűbb volt, mint gondolnánk
Évekig szinte mindenkivel elhitette a Theranos és annak vezetője Elizabeth Holmes, hogy képes lesz megreformálni az egészségügyet. Dőltek is a dollárszázmilliók, a cég vezetőjéből ünnepelt sztár lett, mígnem kiderült, hogy csak a terv volt jó, a megvalósítás sosem. Most pedig a világ első self-made dollármilliárdosnője azon izgulhat, hogy ne kapjon 20 év börtönt.
Amit igazán szeretnék az élettől, az az, hogy felfedezzek valami újat
- írta a 9 éves Elizabeth Holmes az édesapjának egy levélben. Elizabeth jó körülmények közé született. Édesanyja az amerikai kongresszusban dolgozott egy bizottság munkáját segítve, édesapja pedig az energetikai óriás, az Enron alelnöke volt – külön csavar, hogy a cégről később kiderült, csak állandó könyvelési trükköknek köszönhetően tudott talpon maradni, 2001-es csődje óta a mérlegcsalás szinonímájaként emlegetik a nevét.
Elizabeth tehetséges diák volt, fel is vették a neves Stanford egyetemre, ahol vegyészmérnöknek tanult, e mellett az iskolai kutatólaborban diákkutatóként és laboratóriumi asszisztensként is dolgozott. Ez azonban nem volt elég neki, és 2003-ban, 19 évesen arra kérte a szüleit, hogy a tanulmányaira félretett pénzből hadd alapítson egy céget.
Ez lett a Theranos – a név a terápia és diagnózis szavakból áll össze -, amely nem kevesebbet ígért, minthogy forradalmasítja a vérből történő diagnosztizálást. A történet szerint Holmes rettegett a tűktől, ezért akart egy olyan módszert kifejleszteni, ahol el lehet kerülni azt, hogy több ampullányi vért kelljen levenni egy vizsgálathoz. Az ő módszere mindössze annyi, hogy az ujjbegyből elég egyetlen cseppnyi vér és az Theranos által fejlesztett Edison nevű gép akár több mint kétszázféle betegséget is képes diagnosztizálni. Mindezt ráadásul néhány órán belül, sőt, az is megoldható, hogy a beteg orvossal se találkozzon, akár saját maga is leveheti a vért, amit aztán elküld egy laborba és postán várja az eredményt.
Az ígéret hatalmas volt: egyrészt a tervek szerint jelentősen csökkenthetné a laborvizsgálatok néha igen magasra rúgó költségét, nem beszélve arról, hogy rengeteg időt is meg lehetne spórolni. És persze nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az Egyesült Államokban évi 75 milliárd dolláros piacot jelentett a diagnosztika, tehát igen jövedelmező elképzelésről volt szó.
Dől a pénz
A befektetőknek pedig más se kellett, ömlött a pénz: a startupba több százmillió dollárnyi tőkét nyomtak a busás haszonban reménykedők, a céget csúcspontján pedig 9-10 milliárd dollárra értékelték. Holmes pedig pillanatok alatt világsztár lett: nőként, mint a legfiatalabb self-made milliárdos szerepelt a Fortune, a Forbes, a Bloomberg BusinessWeek címlapján, a Time pedig a 100 legbefolyásosabb személy közé is beválasztotta. Cégének az igazgatóságában pedig többek közt olyan személyek ültek, mint a két korábbi külügyminiszter, George Shultz és Henry Kissinger.
De mindezt hogyan, ha az egyébként kiváló ötletet nem követte valódi teljesítmény? Ennek a visszaemlékezések szerint több oka is volt. Egyrészt ekkoriban volt a Szilícium-völgy aranykora, amikor kifejezetten szerették a viszonylagos szerény körülmények közül induló startupokat: emlékezetes, Mark Zuckerberg a kollégiumi szobájából indította cégét.
És Holmes nő volt: egy olyan világban, amelyet teljes mértékben férfiak uraltak, ott volt egy fiatal, fotogén, kifejezetten tehetséges(nek tűnő) lány, aki a női Steve Jobs szerepében tetszelgett – erre rá is játszott azzal, hogy mindig fekete garbóban jelent meg.
Nem mellesleg az időzítéssel is szerencséje volt. A 2010-es években a Szilicíum-völgy fő „terméke” a közösségi média volt, aminél sok befektető szeretett volna „komolyabb” termékbe fektetni a pénzét. A legjobban talán az ugyancsak startupokba fektető Peter Thiel fogalmazta meg 2013-ban a helyzetet, utalva a Twitter méretkorlátjára:
Repülő autókat akartunk. Ehelyett 140 karaktert kaptunk.
Ekkor jött a Theranos, amely nem egy applikációt készített, hanem az egészségügy átalakítását ígérte. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a kockázatitőke-befektetőknek a legtöbbször fontosabb a személy, mint maga a termék. Márpedig Holmes meggyőző volt. Utólag visszatekintve sok hozzá közelálló beszélt arról, hogy a nő egy idő után valóban elhitte, a cége képes megváltani a világot és ez a meggyőződése sokakra hatott. Ráadásul volt egy jó története is: a szeretett nagybátyjánál bőrrákot diagnosztizáltak, amiből hirtelen csont- és agyrák lett, így fiatalon meghalt. Holmes pedig arról beszélt: reméli, hogy a technológiájának köszönhetően kevesebb embertől kell majd idejekorán búcsút venni.
Dan Ariely viselkedéskutató az HBO Holmesról készült dokumentumfilmjében ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy sokan azért fektettek nagyon kevés adat birtokában a Theranosba, mert elhitték a történetet, amely meghatotta őket. „Az adatokkal az a helyzet, hogy nem maradnak meg úgy a fejünkben, mint a történetek. A történet a ragasztó, ami rögzíti az adatokat. És ami még fontosabb: a történetben van érzelem, az adatban nincsen. Az emberek pedig az érzelmek hatására mindenfélét megtesznek, jót is, rosszat is. Ha azokra gondolunk, akik kevés adatra alapozva befektettek, ők az érzelmekre építettek, a bizalomra, a hihető történetre, ami megindította őket, meg így ők is alkothattak egy saját történetet” – magyarázta a szakértő. Ezt megerősítette a filmben több neves befektető is, mondván Holmesban látták azt, hogy képes lenne az életét erre a cégre áldozni, ez pedig imponált nekik. Egy újságíró egyszer megkérdezte Holmest, hogy van-e valamilyen kapcsolata, mire ő úgy felelt, hogy
neki a Theranos a férje.
Pedig bizony volt kapcsolata, ami később fontos szerepet kap.
Valódi eredmény nélkül
A lufi 2015-ben kezdett kipukkadni, amikor a Wall Street Journal újságírója, John Carreyrou két kutató (John Ioannidis és Eleftherios Diamandis) segítségével kétségbe vonta az Edison eredményeit. A lavinát a Stanfordon oktató Ioannidis indította el, amikor egy orvosi lapban megírta, hogy a Theranosnak egyetlen szaklapban sem jelent meg igazolt kutatása. 2015 májusában Diamandis, a Torontói Egyetem professzora a Theranos technológiáját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy "a vállalat legtöbb állítása eltúlzott".
Az év októberében megjelent cikkében Carreyrou pedig leleplezte, hogy Theranos hagyományos vérvizsgálati gépeket használ a tesztek elvégzéséhez, az Edison pedig nemcsak, hogy nem rendelkezik engedéllyel, de nagyon pontatlan eredményeket ad, részben azért, mert az egy csepp vér mégsem elég a diagnosztikához, így az eredmény érdekében felhigították a mintákat. Egy idő után pedig még egyszerűbb módszerhez folyamodtak: mégis vénás vért kértek a páciensektől, pedig a cég lényege épp az lett volna, hogy ezt elkerülik. Amikor néhány újságíró rákérdezett, hogy mégis a tesztek hány százaléka vénás, mindig kitérő választ adtak és csak annyit közöltek, hogy dolgoznak azon, hogy hamarosan a minták 99 százaléka az ujjbegyből származzon. Végül azonban kiderült, hogy maximum 10 százalékot végeztek az Edisonon.
A történet érdekessége, hogy a WSJ-nek Tyler Shultz, George Shultz unokája is segített, aki 2013 és 2014 között dolgozott a cégnél. Shultz megpróbálta a céggel kapcsolatos aggályait a vezetőség elé vinni, és amikor ez nem sikerült, beszélt Carreyrou-val, és egy álnév alatt New York államnak is jelentette a céget.
A cég reakciója először a totális tagadás volt, mint mondták csak csalódott volt alkalmazottak akarják lejáratni a céget, és ügyvédekkel kezdték támadni többek között Tyler Shultzot. Ám a vizsgálatok a vádak igazát állapították meg, illetve azt, hogy az Edison mindössze a herpeszvírust volt képes megbízhatóan kimutatni – erre kapott engedélyt is -, de mint kiderült, ezt a módszert is lopták.
De hogyan?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha egy cég ennyire hazugságra építette fel az egész profilját, akkor hogyan úszhatta meg ilyen sokáig, hiszen a 2003-as alapítása és 2015-ös lebukása között 12 év telt el.
Ebben több minden szerepet játszott: egyrészt ugye startupról van szó, amelyeknél nem ritka, hogy évekig valódi termékek nélkül működnek, csak egy jó elképzeléssel, majd hosszú idő után képesek egyáltalán egy prototípussal előállni. És persze az ilyen cégeknél az sem meglepő, ha sokáig nincs bevételük vagy veszteségesen működnek. Holmes egy nyilatkozata szerint a cég első 9 évében gyógyszeripari cégeknek dolgoztak, illetve a hadseregnek fejlesztettek alkalmazásokat. Ám erről szinte semmit nem tudni, mivel a cég ebben az időszakban nemhogy egy sajtóközleményt nem adott ki, de saját honlapja sem volt.
Ezenkívül, ahogy említettük Holmes rendkívüli karizmája sokakat meggyőzött - Kissinger egy interjúban például földönkívüli személyiségnek nevezte őt, George Shultz pedig szinte a családtagjává tette, többek közt a családi karácsonyokra is meghívva -, az ígéret pedig, hogy forradalmasítja a diagnosztikai ipart, sok befektető számára túl vonzó volt. Amikor pedig a cégvezetőt a technológiai részletekről kérdezték, sokszor úgy válaszolt, hogy
egy startup számára a tudás a legfontosabb érték, így bolond lenne azt kiadni.
Ezzel magyarázta azt is, hogy miért nem viszi tőzsdére a céget, hiszen akkor nyílt lapokkal kellett volna játszania. Amikor pedig egy befektető jött megnézni a terméket, akkor a vérmintákat betáplálták az Edisonba, majd elvitték őt ebédelni, sétálni stb. Eközben a mintákat gyorsan levitték a cég laborjába, ahol a hagyományos gépekkel – pl. a Siemens termékeivel - kihozták az eredményeket, így mire véget ért az ebéd, meg tudták mutatni, hogy lám, milyen jól működik az Edison.
Mindez persze önmagában nem elég: a Theranos mindenkitől, aki meglátogatta a cég épületét, titoktartási megállapodást kért, amelyben kijelentik, hogy nem fedik fel, mi folyik a vállalatnál, vagy min dolgoznak. Amennyiben valaki mégis megtenné, úgy jogi lépéseket tesznek ellene – lásd Shultz esetét -, szavuknak pedig az is nyomatékot adott, hogy idővel a cég az Egyesült Államok legelismertebb ügyvédi irodájával szerződött. Az egész odaáig fajult, hogy végül a dolgozók szerződéseibe azt is beleírták, hogy a családjuknak sem beszélhetnek a munkájukról, miközben teljes megfigyelés alatt tartották őket. Egy volt munkatárs például arról számolt be, hogy írt egy levelet, amire bár nem volt a címzettek között, a cég egyik vezetője válaszolt.
A titoktartásban emellett az is segített, hogy a hírek szerint Holmes egymástól elszigetelve tartotta a részlegeket a cégen belül. Konkrétan tiltva volt a részlegek közötti kommunikáció, így rajta és a cég másik vezetőjén, Ramesh Balwanin kívül senki sem látta át a teljes működést. Ezt erősítették meg az HBO dokumentumfilmjében nyilatkozó egykori dolgozók: mind azt állították, hogy lényegében nem tudták pontosan, ki min dolgozik, mindenkinek megvolt a saját feladata és csak azzal foglalkozott. Ha pedig valaki felhívta a figyelmet arra, hogy valami nem működhet, akkor neki jött a sablonválasz: „Nem való neked a Szilícium-völgy”. A dolgozók így gyorsan cserélődtek, jellemzően egyre fiatalabbakra, akiknek sokszor nem jelentett gondot „igazolniuk” az Edison eredményeit.
És ahogy említettük, igen neves emberekből állt a cég igazgatósága. Ezek a személyek azonban nem értettek az orvostudományhoz, így nem is gyanakodhattak, miközben a bizalmat nagy mértékben növelték a céggel szemben.
Nem adta fel egykönnyen
Bár gondolhatnánk, hogy egy ilyen lebukás után Holmes eltűnt a nyilvánosság elől, nem ez történt. Sőt, a WSJ cikkének megjelenése után tévéinterjúkat adott, konferenciákon vett részt és mindenhol azt hangoztatta, hogy semmi sem igaz az újság állításaiból.
Lényegében az utolsó pillanatig küzdött az igazáért, még akkor is, amikor az igazgatóságából szinte mindenki lelépett, a Walgreens felmondta az együttműködést, a kormány pedig eltiltotta a Theranost vérvizsgálatra alkalmas tesztek forgalmazásától.
Végül, 2018 júniusában vádat emeltek a cég ellen, ekkor vélhetően már Holmes is belátta, hogy felesleges küzdenie és lemondott az elnök-vezérigazgatói tisztségéről. Szeptemberben pedig megindult a Theranos felszámolása.
20 évet is kaphat
A Kaliforniában kedden induló perben – ennek kezdetét többször halasztották, egyrészt a koronavírus, másrészt Holmes terhessége miatt (júliusban szült) - többrendbeli összeesküvéssel és csalással vádolják Holmest és a Theranos másik vezetőjét, Ramesh Balwanit.
A vádak szerint nemcsak a betegeknek hazudott a cég tesztjeinek eredményességéről, hanem a befektetőknek is, amikor azt állították, hogy a Theranos 2015-ben már egymilliárd dolláros bevételt is termelhet. Márpedig Holmes tudhatta, hogy ez nem igaz, és mindössze pár százezer dollárt lehet képes kitermelni a cége, például azzal, hogy Walgreens nevű drogériával kötött együttműködést, hogy azok árulják a tesztjeit. Mindezt úgy, hogy nem volt engedélye a drogériában való tesztelésre, de szüksége volt az innen befolyó összegre, illetve arra, hogy ezzel is bizonyítsa a meglévő és leendő befektetők felé, jó úton járnak.
A Bloomberg összesítése szerint a vádak meglehetősen szilárd talajon állnak, míg Holmes többféleképpen is védekezhet: mondhatja, hogy a jó szándék vezérelte, hivatkozhat „mentális betegségre”, azt állítva, hogy a trauma befolyásolta Holmes ítélőképességét. Ügyvédei azonban egyelőre nem kívántak nyilatkozni a lapnak.
Barbara McQuade volt ügyész, aki a Michigani Egyetem jogi karán tanít azt mondja, Holmes egyik legerősebb érve az lehet, hogy az egyetlen dolog, amiben bűnös volt, az az optimizmus. Egyes szakértők arra számítanak, hogy Holmes azt fogja állítani, ő valóban hitt a Theranosban, és ezért nem vezetett tudatosan félre senkit. "Mivel senki sem tud olvasni egy másik ember gondolataiban, a védelem valószínűleg megpróbál majd ésszerű kétségeket felvetni azzal kapcsolatban, hogy mi volt az övében" - mondja McQuade, hozzátéve, a Szilícium-völgyi kultúra is azt tanítja sok esetben, hogy „amíg nem megy, színlelj” (Fake it till you make it).
Az is elképzelhető, hogy Holmes ügyvédei nem fognak tanúvallomásokat és bizonyítékokat bemutatni, hanem egyszerűen arra játszanak, hogy az ügyészek tudják minden kétséget kizáróan bebizonyítani a bűnösségét, így az esküdtszék könnyen az ő javára dönthet. Ez elsőre meglepő taktikának hangzik, ám a Bloomberg szerint ez nem szokatlan az amerikai büntetőeljárásokban.
A Reuters szerint Holmes ügyvédei bizonyítékokat akarnak bemutatni arra vonatkozóan, hogy Holmesnak kapcsolata volt Ramesh "Sunny" Balwanival, és a férfi érzelmileg és pszichésen bántalmazta őt a több mint egy évtizedes románc során. Ebbe beletartozik az az időszak is, amikor a vállalat azt állította, technológiája lehetővé teszi az orvosi vizsgálatok széles skáláját néhány csepp vérrel.
Ide kapcsolódóan a Bloomberg megjegyzi, hogy az ügyvédek beidézték Mindy Mechanicot, a Fullertoni Kaliforniai Állami Egyetem klinikai pszichológusát tanúként, márpedig Mechanic szakterülete a nők elleni erőszak. Ő azt bizonyíthatná, hogy Holmes egy kapcsolat miatt kialakult trauma miatt nem is lett volna képes elkövetni szándékosan a csalást.
Ugyanakkor mindent összevetve McQuade szerint nincs sok esélye Holmesnak, hiszen jelenleg minden jel arra mutat, hogy „a hazugságai tanúk és dokumentumok segítségével objektíven bizonyíthatóak". Ha pedig igazolódnak a vádat vele szembe, úgy akár 20 év börtönt is kaphat.
Mi változott?
A Theranos ügye kétség kívül intő példa arra, hogy nem szabad mindent elhinni, hogy a kockázatitőke-befektetőknek, hiába szeretik a kockázatot, nem árt a hangzatos ígéretek mögé nézniük. Ugyanakkor Ioannidis arra hívta fel a figyelmet a The Guardiannek, hogy sok orvosi technológiai vállalat még mindig úgymond „árnyék üzemmódban” működik, és anélkül dobja piacra termékeit és gyűjt pénzt hozzájuk, hogy bizonyítaná, azok valóban működőképesek. Ioannidis egy 2019-es tanulmánya például megállapította azt, hogy a 18 "unikornis", vagyis az 1 milliárd dollárnál nagyobb értékű technológiai vállalat több mint felének "nem volt magasan idézett publikációja" a munkájáról.
A másik probléma szerinte, hogy sok ilyen vállalat egy szabályozási "szürke zónában" működik, mivel az általuk értékesített technológia nem minősül közvetlenül „orvosi” kategóriába. És amíg egy vakcina vagy gyógyszer szigorúbb engedélyezési eljárást igényel az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) részéről, addig a Theranos és hasonló társai által kínált technológiák szinte semmilyen szabályozási felügyeletet nem kapnak és így juttatják el a termékeket a lakosság számára. Ezt a szabályozási hiányosságot pedig maga az FDA szerint is számos startup használja ki. És bár voltak tervek az előírások szigorítására, ezek egyelőre tervek maradtak.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
