Indiában átlagosan közel 2,6 millió embert oltanak be naponta. De ebben a tempóban is két évre van szükség, hogy elérjék a lakosság 75 százalékos átoltottságát.

A Bloomberg számításai szerint az ázsiai országban eddig több mint 145 millió embert oltottak be, másképp fogalmazva a lakosság 8,9 százaléka kapott egy, és 1,7 százaléka két oltást abban az országban, ahol a földlakók 17,7 százaléka él.

AFP / PUNIT PARANJPE

Ez pedig az utóbbi napok híreit olvasva jól láthatóan kevés. Hétfőn például 352 991 új fertőzöttet és 2812 halálos áldozatot regisztráltak, így már a 18 milliót közelíti a fertőzöttek és 200 ezret a halottak száma.

Mit mutatnak a nyers számok?

Bár a napi 350 ezer fertőzött megdöbbentőnek tűnhet, mindez azt is jelenti, hogy India arányaiban még csak most kezdi megközelíteni a magyar adatokat:

Ha pedig a haláleseteket nézzük, akkor bizony itthon úgy kezdődött meg a nyitás – és folytatódik a tervek szerint még a héten a mozik, színházak, koncertek és sportesemények látogathatóságával –, hogy jóval rosszabb adatokat produkálunk, mint az ázsiai óriás:

60 beteg és 20 intenzíven fekvő jut egy-két orvosra

Az Indiából érkező számoknál érdemes megjegyezni, hogy ezek csak a hivatalos adatok, a legtöbb szakértő szerint félő, hogy a valós szám mindkét esetben jóval magasabb (persze ez nagyjából minden országra igaz lehet). A CNN viszont arról ír, hogy az alulfinanszírozott egészségügyi rendszer miatt még békeidőben is csak a halálesetek 86 százalékát regisztrálják a kormányzati rendszerben, sőt egy, a lapnak nyilatkozó szakértő arról is beszélt, hogy ezeknek is csak a 22 százalékánál állapítanak meg hivatalos halálokot.

Mindezek miatt Bhramar Mukherjee, a Michigani Egyetem biostatisztika és epidemiológia professzora úgy számol, hogy a koronavírus miatti halálesetek száma megközelíthette már az egymilliót is. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ezt támasztják alá, hogy az utóbbi időben a hivatalos adatoknál sokkal jobban elszaporodtak a tömeges temetések, hamvasztások, de az eltérések adódhattak abból is, hogy sok beteg még a vizsgálat előtt meghal, így a haláluk okaként nem a koronavírust jelölik meg. De nemcsak a halottak, hanem a fertőzöttek száma is a többszöröse lehet, a WHO egyik szakértője szerint akár 20–30-szorosa is, egyszerűen azért, mert nincs elég kapacitás az országban, hogy elég tesztet végezzenek.

AFP / JEWEL SAMAD

Mindez pedig eléggé megterheli az egészségügyi ellátórendszer kapacitásait is. Voltak olyan hírek, amelyek szerint olyan sok pácienst kell ellátni, hogy egyre több városban egyszerűen elfogyott az orvosi oxigén, volt olyan nap, amikor egy Delhiben lévő kórházban 20 embert halt meg ennek hiánya miatt.

A kórházak pedig teljesen telítettek, az AP-nek beszámoló orvosok és ápolók például arról beszéltek, hogy amíg korábban kettejükre 15 ágy jutott, ma már nem ritka, hogy 60 ágyat kell felügyelniük, ami lényegében lehetetlen feladat elé állítja őket. De volt olyan is, aki arról számolt be, hogy egymagának kell 60 beteget és 20 intenzíven lévő pácienst ápolnia. Ennek oka egyszerű: bár az ágyak számát a kórházak folyamatosan bővítették, az egészségügyi személyzet száma alig nőtt. Sőt néhol némileg csökkent is, egy név nélkül nyilatkozó orvostanhallgató szerint azért, mert 75 százalékuk már megfertőződött a koronavírussal. Ugyanakkor sokszor így is dolgozniuk kell, ha pedig elmehetnek betegszabadságra, akkor is van olyan intézmény, amely mindössze hét napra engedi el őket.

Képtelen vagyok normálisan lélegezni. Igazából súlyosabb tüneteim vannak, mint azoknak, akiket ellátok. Hogyan gondolják, hogy képes vagyok így dolgozni?

– mutatta be a helyzet súlyosságát az egyik orvostanhallgató a hírügynökségnek. Ő nemes egyszerűséggel „ágyútölteléknek” nevezte magát és sorstársait, arra utalva, hogy az utóbbi hónapokban senki sem törődött azzal, hogy milyen körülmények között mennyi túlórát kellett elvégezniük, lényegében bármiféle védelem nélkül.

AFP / SANJAY KANOJIA

A fentieken túl a kórházi ágyak számának növelése is csak részsiker, hiszen így sem tudnak minden beteget ellátni az egészségügyi intézményekben: nem ritka, hogy a kezelésre váró betegek a kórházak előtt hordágyakon halnak meg, de olyan fotók is napvilágot láttak, amikor valaki a saját kocsijában kialakított betegágyon várta, hogy bejusson a kórházba.

Eközben a dolgozók hangulatát az sem javítja, hogy a fizetésüket is rendre késve kapják – tavaly például csak akkor jutottak hozzá négyhavi fizetésükhöz, amikor már éhségsztrájkoltak, a helyzet pedig máig nem rendeződött. Egyelőre azt sem tudni, mikor fog javulni, hiszen India GDP-jének mindössze 1,3 százalékát költi az egészségügyre, amivel a legutolsó a sorban a nagyobb gazdaságok között.

AFP / MONEY SHARMA

Utópia

„Az egész utcakép megint megváltozott, nagyon hasonló a helyzet a tavalyihoz, amikor márciusban és áprilisban teljesen kiürültek az utcák. Bár Pest is elég népes, de Indiában, amikor hirtelen kiürül az utca és majmok meg kutyák lepik el a köztereket, az tényleg úgy néz ki, mint egy sci-fi. Ma reggel elmerészkedtem egy éjjel-nappaliba, emberek és autók sem voltak az utcán, csak a mentők jártak. De nem tudom, hova vitték a betegeket, hiszen Új-Delhiben már egy üres kórházi ágy sincs" – mondta a HVG-nek pár napja Köves Margit, a Delhi Egyetem lektora.

"A kiürült indiai utcákat majmok és kutyák lepték el, mint egy sci-fiben"

Néhány héttel az után, hogy a világ csodálkozással vegyes tisztelettel nézett a koronavírus-járványt megfékező Indiára, az országban most elszabadult a betegség és ezzel párhuzamosan összeomlott az egészségügyi rendszer. A politikusok súlyos felelősséggel tartoznak a válságért: a napról napra romló adatok ellenére nem mondták le a választási gyűléseket és nem figyelmeztették az embereket, hogy a Gangeszben való hagyományos megmártózással is terjed a kór.

Azt, hogy mennyire elharapózott a helyzet az országban, jól mutatja a The Guardian hétfői videója is, amely a tömeges hamvasztásokat örökítette meg Delhiben.

Nem csoda, hogy a The New York Times azt írta, hogy egyes városokban már a krematóriumok is túlterheltek. A lapnak nyilatkozó egyik krematóriumi dolgozó azt mondta, hogy soha nem tapasztaltak még ilyen "véget nem érő halálozási sorozatot."

Hogyan jutottunk idáig?

Az utóbbi napokban egyre hangosabbá váltak azok a hangok, amelyek szerint leginkább a kormányzat tehető felelőssé azért, hogy ilyen állapotok uralkodnak az országban. A kritikusok főleg azt kifogásolják, hogy miközben látható volt, hogy a járvány a tavalyi visszaesés után ismét feljövőben van, a kormány több vallási és kampányrendezvényt – májusban több államban is választások lesznek –, illetve esküvőket is engedélyezett. Ezeken az eseményeken pedig rengetegen vettek részt: áprilisban az ország északi részén megrendezték például a világ egyik legnagyobb vallási összejövetelét, ahol emberek milliói ünnepeltek.

A helyzeten az sem segített, hogy a kormányzó Bharatija Dzsanata Párt (BJP) néhány hete még egy egész oldalas hirdetésben biztosította a hívőket arról, hogy nem veszélyes a Gangeszben való megmártózás. Ma pedig már minden nap több mint ezer fertőzöttet találnak a szent folyóban megmártózott hinduk között.

AFP / MONEY SHARMA

És persze nem szabad megfeledkezni az úgynevezett indiai koronavírus-variánsról sem, amely Jakab Ferenc virológus szerint az eddigieknél hatékonyabban fertőzi az emberi sejteket. Az ma még nem bizonyított, hogy az Indiában megugrott fertőzésszám összeköthető-e az új mutánssal, hiszen a kutatók ma még azt feltételezik, hogy az indiai variáns nem terjed olyan gyorsan, mint a brit variáns. Ugyanakkor Tarik Jasarevic, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője szerint az indiaiak maguk is tehetnek arról, hogy így terjed közöttük a vírus, hiszen állítása szerint sokan szükségtelenül "rohangálnak kórházba". Jasarevic szerint valójában a fertőzöttek kevesebb mint 15 százaléka szorul kórházi kezelésre, még kevesebb oxigénellátásra.

A gondot az okozhatja, hogy az új mutáns következtében bárki újra megfertőződhet a vírussal, így hiába mutatták ki a mostani hullám előtt a kutatások, hogy a nagyvárosokban a felnőttek körülbelül fele már megfertőződött. "Ez pedig ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Indiát olcsón, természetes módon beoltották" – mondta például a The New York Times-nak Dr. Prabhat Jha, a Torontói Egyetem epidemiológusa.

Mit lehet tudni az új, „kétszeresen mutáns" koronavírus-változatról?

Pécsi virológusok ezúttal a legújabb koronavírus-mutációval kapcsolatban igyekeznek közérthető válaszokat adni.

Az ország vezetését bírálók azt is felhozhatták, hogy a kormány nem sokkal a járvány újbóli berobbanása előtt „India leigázta a Covid–19-et" üzenettel kampányolt. Ma már persze a Narendra Modi vezette kormányzat is elismerte, hogy tombol a járvány és koronavírus elleni oltás felvételére és a vírus terjedését gátló óvintézkedések betartására kérte az indiaiakat. "Bizakodóak voltunk, miután sikeresen kezeltük az első hullámot, de a járvány mostani vihara megremegtette Indiát" – ismerte el a miniszterelnök vasárnapi rádióbeszédében.

A kritikusok leginkább a Twitteren adtak hangot az elégedetlenségüknek, amire válaszul a kormányzat azt kérte a szolgáltatótól, hogy törölje azokat a posztokat, amelyek a kormányfőt, vagy a BJP-t bírálják. A Twitter pedig az NBC-nek el is ismerte, hogy részben eleget tett ennek a kérésnek – igaz, a kérdéses posztokat külföldről a mai napig el lehet érni.

Menekülnek a járvány elől az indiai szupergazdagok

Több tíz- vagy akár százezer dollárt is fizetnek az indiai gazdagok azért, hogy akár magánrepülőkön külföldre utazzanak. India naponta dönti meg a járványrekordokat, és egyre több ország vezet be utazási korlátozást.

A szolgáltató egy 2000-es törvényre hivatkozik, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy "India szuverenitásának és integritásának" védelme és a közrend fenntartása érdekében elrendeljék az információkhoz való nyilvános hozzáférés blokkolását.

Nemcsak a helyi, de a világgazdaság is megérzi

Nincs két hete, hogy az IMF 12,5 százalékra növelte az idei indiai GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát, ám nagyjából már most kijelenthető, hogy ez a cél minimum kétséges. Ahogy ugyanis Köves Margit is elmondta, hogy az utcák kihaltak, a boltok, piacok bezártak, ami már látszik a számokon is: a kiskereskedelmi forgalom bezuhant, márpedig az létfontosságú az ország számára, ahol a GDP 60 százalékát a belső fogyasztás hozza – magyarázza Abhishek Gupta, a Bloomberg Economics munkatársa.

A helyzet ugyanakkor kettős: miközben a Modi vezette kormányzat egyelőre tartózkodik az országos zárástól, sőt, még bátorítja is az államokat, hogy tartsák nyitva a gazdaságukat, addig a helyi önkormányzatok közül több lépett már, Delhi és Mumbai vezetése például ismét korlátozásokat vezetett be az utazások, esküvők és vásárlások területén.

Az elemzők bizonytalanok: többen úgy vélik, hogy a mostani járvány, bár gyorsan terjed, gyorsan le fog csengeni és mivel a kormányzat továbbra is ígéri, hogy támogatni fogja a gazdaságot, ezért nagyon nem vágják vissza a növekedési kilátásokat.

AFP / NARINDER NANU

A világ azonban egyelőre inkább aggódik, ami megmutatkozik abban is, hogy másfél százalékkal csökkentek hétfőn a világpiaci olajárak. Az ok egyértelműen India, azon belül pedig az, hogy a világ harmadik legnagyobb olajimportőr országában visszaesett az üzemanyagok iránti kereslet. Becslések szerint az ország benzinkereslete áprilisban napi 100 ezer hordóval esik vissza, májusban pedig 170 ezer hordós csökkenésre lehet számítani. Indiában márciusban közel 747 ezer hordó volt a napi átlagos benzinfogyasztás, gázolajból naponta nagyjából 1,75 millió hordó fogyott, ám áprilisban 220 ezer hordóval, májusban pedig 400 ezer hordóval lehet kisebb ez a mennyiség.

És persze nemcsak az olajárak okozzák a gondot: Indiában számos cég működtett gyárat, a járvány terjedésével ezekben könnyen fennakadás lehetne és mivel a világ lakosságának a 17,7 százaléka itt él, nem is kell nagyon magyarázni, hogy egy országos leállás milyen hatással járna a világgazdaságra.

Amikor már akkora a gond, hogy még az ősellenség is segítene

Az indiai helyzet tarthatatlanságát talán az mutatja a legjobban, hogy az országgal hadiállapotban lévő, évtizedes ellenség, Pakisztán is felajánlotta segítségét, és orvosi felszerelést, többek között lélegeztetőgépeket ajánlott föl. Azt még nem tudni, hogy India elfogadja-e ezt a felajánlást.

AFP / SAJJAD HUSSAIN

Persze nemcsak Pakisztán ajánlotta fel a segítségét, hanem lényegében az egész világ: Kína több mint tízezer oxigénkoncentrátort küld, a WHO még négyezret, de segítséget ígért az EU (oxigén- és gyógyszerszállítmányokat) és az USA is, amely ígérete szerint nemcsak vakcinák előállításához szükséges nyersanyagokat küld Indiának, de még az is elképzelhető, hogy az országban felhalmozott több tízmillió AstraZenecából – ezekhez az amerikai gyógyszerügynökség, az FDA nem adta meg a szükséges sürgősségi engedélyt, így nem használják – is kap India.

Mindehhez hozzátartozik, hogy India több mint nyolcvan országba szállított az ott gyártott AstraZeneca oltóanyagból. Emlékezetes, hogy még az Orbán-kormány is bejelentette, rendelnének az indiai Covishieldből (ez az AstraZeneca ottani megfelelője), ám végül, mivel csak az eredetileg tervezettnél később tudtak volna szállítani, ezért ez a kérdés „egyelőre lekerült a napirendről”.