Az ország elemi érdeke, hogy az ellenzék egységesen sorakozzon fel egy közös jelölt mögött, és ne megint tét nélküli legyen a parlamenti választás – mondja Oszkó Péter üzletember, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.
A közönséget nem lehet eléggé alábecsülni. Ez a felismerés elég volt tizenhat év kormányzáshoz. Egyre lejjebb, egyre tovább, még mindig milliók hagyják elkábítani magukat, örülnek az olcsó benzinnek és Mészárosné Kelemen Beatrix verseinek. Vélemény.
Szubjektív lapajánló.
Valamennyi elődjére rálicitálva hajt a nyugdíjasok voksaiért Orbán Viktor, aki egyébiránt főúri keggyé tette annak eldöntését, mikor spórol rajtuk, és mikor oszt nekik alamizsnát.
„Állva búcsúzunk, így adva végső tiszteletet korunk egyik legkiemelkedőbb magyar közgazdászának, az akadémikusnak, a kutatónak, az egyetemi embernek” – méltatta a professzort Takáts Előd, a Corvinus egyetem rektora.
Életének 94. évében elhunyt Kornai János, a világszerte jegyzett társadalomtudós, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emiritusa, akitől több generáció tanulta meg a szabadság feltétlen tiszteletét és azt, hogy csak a végiggondolt gondolatnak van valódi értéke.
Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni – mondta Kornai János amikor a HVG-nek 2021 tavaszán interjút adott abból az alkalomból, hogy megjelent a legutóbbi írásait tartalmazó Töprengések című kötet. Ezzel a cikkel emlékezünk a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem most elhunyt, világszerte ismert professzor emeritusára.
Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.
A választási év rejtélyei és dilemmái a kutatók szemével.
A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.
Formálisan már elérte a gazdaság teljesítménye a válság előttit, ám a viszonylag gyors kilábalásnak ára van: az infláció, és az állam erőteljes eladósodása.
Békés egyet nem értés jellemezte az öt jegybanki alelnök diskurzusát a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén, amelyen Virág Barnabás kitartott amellett, hogy az euróövezeti csatlakozáshoz nem elég a formális feltételeket teljesíteni, előbb fel kell zárkózni a fejlett tagországokhoz.
Két nap alatt rekordösszegben, 1606 milliárd forint értékben bocsátott ki devizakötvényeket a magyar állam, amin a forint leértékelődése esetén sokat bukhat. Az árfolyam védelmében és az infláció tompítása végett a monetáris tanács kedden ismét növelte az alapkamatot.
Bár Orbán Viktor hűségnyilatkozatot tett az Európai Uniónak, valójában nem vesz részt az integráció elmélyítésében. Eközben a magyar gazdaság mélyen beágyazódott az európaiba.
A tavalyra tervezett, a járvány miatt az idei évre halasztott ünnepségen a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatójának, politikai esszéírónak a portréját munkatársunk, Farkas Zoltán vázolta fel. Ennek a szerkesztett változatát közöljük.
Fejlesztési kényszerbe kerültek a világ jegybankjai, egyre-másra tervezik a digitális jegybankpénz bevezetését, holott az még kísérleti stádiumban van.
Az idei második negyedév látványos növekedési adatai kiválóan alkalmasak a kormányzati dicsekvésre, holott ellentmondásosak és kissé rejtélyesek is.
„Gyermekkorom összes félelmét és szorongását láttam alakot ölteni” – írta Borbély Szilárd kamaszkori élményéről, Franz Kafka A per című regényéről. A tartós szellemi kötődés bizonyítéka a Kafka fia című befejezetlen regény.
Szubjektív lapajánló.
Hatalmasat nőtt a gazdaság az idei második negyedévben, ami nem csoda, hiszen egy éve a lezárás miatt jócskán összezsugorodott. A válságkezelő költekezéssel viszont kockázatok is megjelentek.
