Matolcsyék nyertek, de valójában mindannyian veszítettünk
A térség valutái közül a forint gyengült a leginkább, amin a jegybank százmilliárdokat keres, a többi devizatulajdonossal együtt. A devizaadósok viszont veszítenek – köztük az állam is.
A térség valutái közül a forint gyengült a leginkább, amin a jegybank százmilliárdokat keres, a többi devizatulajdonossal együtt. A devizaadósok viszont veszítenek – köztük az állam is.
Az egészségügyre az EU helyreállítási alapjából szán forrásokat a magyar kormány – erről is beszélt a pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán.
Korát és korszellemét megelőző, a szocializmussal kevéssé konform nézeteket vallott Liska Tibor közgazdász-tudós, aki ma lenne 95 éves. Ő robbantotta ki többek közt a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális vitáját. Alakját e cikk szerzője, Farkas Zoltán hamarosan megjelenő kötete is felidézi.
A tőkevagyon jobb elosztására van szükség - hirdette Sir Samuel Brittan, a londoni The Financial Times vezető publicistája, aki szerint az elöregedő Európában a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kötni, a bevándorlást pedig - morális okokból - nem volna szabad korlátozni. A héten 86 évesen elhunyt Brittan a hagyományos brit újságírás egyik legnagyobb alakja volt, az alábbi interjút 2004-ben, Londonban adta a HVG-nek, most változtatás nélkül közöljük újra.
Elhunyt Sir Samuel Brittan, a The Financial Times legendás szerkesztője, a szabadpiac és a munkaerő szabad áramlásának elszánt híve, a sokak által bírált Margaret Thatcher egyik fő támogatója. A HVG munkatársának, Farkas Zoltánnak kétszer is volt alkalma interjút készíteni vele, most ezeket a különleges találkozókat is felidézi.
Ahol bármiféle feszültség mutatkozik, oda nyomjon pénzt az állam, és azzal mindent megold – efféle kézenfekvő megoldásokat javasol a Magyar Nemzeti Bank a járványkárok enyhítésére.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
A magyar gazdaság nem gumilabda, amely visszapattan – üzente a pénzügyminiszter a jegybankelnöknek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint most a fő feladat „megmenteni ezt az évet”, és ha az uniós pénzügyminiszterek jövőre is adnak mozgásteret a költségvetési lazításra, ő nem lesz ellene.
„Nem foglalkoztunk eleget azzal, mivé lesz az ország, ha Orbánék akadálymentesen martalóckodhatnak” – ezt tekinti a fő hibának a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési tárcájának vezetője október elején megjelenő, Egy miniszter inasévei című könyvében.
A jegybanki döntések logikája egyre kevésbé érthető, kapkodás benyomását kelti, holott az átláthatóságra felettébb nagy szükség volna.
Versenyképességi fordulatot sürgetett a Magyar Közgazdasági Társaság 58. vándorgyűlésén a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pár dolgot mintha így is elfelejtett volna megemlíteni a jelen gazdasági problémáival kapcsolatban.
Szubjektív lapajánló.
Bár az alapkamaton nem változtatott, prognózisát alaposan átírta a Magyar Nemzeti Bank, amely úgy véli, idén 5,1–6,8 százalékos mértékben zsugorodik a gazdaság.
Még utólagos novemberi nyugdíjemelésre is kényszerül a kormány a várakozásokat meghaladó infláció miatt.
Mégsem közelíti meg Magyarország gazdasági fejlettsége és életszínvonala 2030-ra Ausztriáét – vett vissza korábbi vágyaiból a jegybank elnöke, aki még a minap is abban reménykedett, hogy a járványt visszaesés nélkül át lehet vészelni.
A második negyedévben 13,6 százalékkal esett a GDP. A járvánnyal járó bénultság oldódása után az a nagy kérdés, hogy a következő hónapok visszapattanást vagy visszavánszorgást hoznak-e.
Ha igazolódik Varga Mihály miniszter becslése, és a válság mélyebb, az államháztartás hiánya pedig jóval nagyobb lesz a tervezettnél, megint megmutatkozhat az ország sebezhetősége.
Csaknem megduplázza saját költségvetését a 2021–2027-os időszakra az Európai Unió, ám a Magyarországnak szánt keretek csak szerény mértékben nőttek – és kizárólag az új helyreállítási alap révén.
Ez a HVG hetilap szubjektív lapajánlója.
Egy a válság előtt készült reprezentatív kutatásból is az látszik, hogy ha a külföldön dolgozó magyarok mindent mérlegre tesznek, akkor nem jönnek haza, és tömegesen most sem döntenek másképp – mondja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Interjú.