„Az állam tényleg rossz tulajdonos, akár vesz, akár elad”
Az állam rossz tulajdonos, mert olcsón árusította ki az állami vagyont, és most túlárazva vásárolja vissza annak egy részét – állítja Mihályi Péter közgazdász, a Magyar privatizáció enciklopédiájának szerzője és a most folyó újraelosztás elemzője.
HVG: Ön két meglepő dolgot állít. Egyrészt azt, hogy az Orbán-kormány célja nem az államosítás, hanem a nemzeti vagyon újraelosztása; a másik, hogy ez nem hozott átütő változást, és visszafordítható. Biztos benne?
Mihályi Péter: Igen. Az államosítás része ugyan a folyamatnak, de nem a lényege, és viszonylag szűk körre terjedt ki. Jellemzőbb, hogy az állami vagyonon belül történik átrendeződés, például az, hogy az önkormányzatoktól elveszik az iskolákat, a kórházakat, a vízműveket. A meglévő állami vagyont is folyamatosan átszervezik, jó példa erre Paks II., ahol úgy rúgták ki a menedzsmentet, mintha kormányváltás történt volna. Vagy amikor Lázár János egy szemvillanás alatt megszüntet öt állami vállalatot, és a feladatait betereli a minisztériumába.
A nyilvános adatok alapján Orbán Viktor kormányai eddig négyezermilliárd forintot fordítottak vagyonvásárlásra, ez nagyjából megegyezik azzal az összeggel, amit a fideszes befolyás alatt álló úgynevezett közhasznú alapítványoknak ingyen átengedtek. Ha ezt a négyezermilliárdot a tizenkét év GDP-jéhez viszonyítjuk, nem éri el az egy százalékot. Más összevetésben, a hazai össztermékhez viszonyítva sokkal nagyobb értékű vagyont privatizáltak az 1990-es években, mint amennyit az utóbbi évtizedben az állam visszavásárolt. Csupán 1995-ben a GDP 8 százalékára tehető bevételhez jutott az állam a magánosításból. Az elmúlt évtizedben az állami tulajdon csak szerény mértékben nőtt, annak aránya nemzetközi összehasonlításban ma sem túl magas, nagyjából 16 százalék. Ez megegyezik az uniós átlaggal.
HVG: Csakhogy az államosítás egyik célja a tulajdonosváltás. Ez sem hozott átütő változást?