Kabinetfőnök és nemzetgazdasági miniszter lesz Nagy Mártonból, aki felzárkózott Orbán Viktor fő politikai támaszai közé, és a választások előtt könnyítene a költségvetési szigoron.
Emberemlékezet óta nem javult egyik esztendőről a másikra olyan mértékben a külkereskedelmi mérleg Magyarországon, mint 2022-ről az idei évre. Ez ellensúlyozta a fogyasztás és a beruházások súlyos visszaesését.
Hatalmas ív az, amely a 93 éves Soros György életét átfogja: a HVG Könyvek gondozásában megjelent Soros György – Egy teljes élet című kötet annak szinte minden árnyalatát, összetevőjét, megközelítését felmutatja neves szerzők segítségével.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
A Barkácsolás a gazdaságirányításban című könyv szerzője 13 különböző eset válságkezelési célzatú innovációit idézi fel Roosevelttől Bokros Lajosig és az Orbán-rendszerig.
A kormánynak tulajdonítja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy már októberben egy számjegyű lett az infláció, holott abban a statisztikai módszertannak is szerepe van.
Miközben a gázárak egy éve változatlanok, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a vezetékes gázért 33,5 százalékkal kevesebbet kell fizetni, mint egy éve. Ha a KSH a gáz esetében nem értékindexet számolna árindex helyett, majdnem 11 százalék lenne az infláció.
Négy szűk esztendő után ismét a 2019 előtti gyors növekedési pályára állítaná vissza a gazdaságot a kormány, bár a munkaerő kínálata szűkös, a kamatszint tartósan magas marad, az államadósság terhei nőnek, a külső források érkezése pedig akadozik.
Legkorábban 2025-ben indulhat a nemzeti oltóanyaggyár próbaüzeme Debrecenben, de nem egészen azé, amelynek startját a miniszterelnök 2022 végére ígérte.
A különadókból és az infláció miatt nagyon sok pénz folyt be a költségvetésbe, de a kormány ezt úgy költötte el, hogy a korábban is elhanyagolt humán területek most sem jártak jól. Arról már nem is beszélve, hogy a kormány előbb osztogatott, és csak aztán fosztogatott.
A féktelen osztogatás után nem képes konszolidálni az államháztartást, és erre uniós támogatások híján nincs is esély.
Ha kilépnek propagandistaszerepükből, képesek nyíltan beszélni az ország válságos gazdasági helyzetéről az illetékes miniszterek és a jegybank elnöke. Ám az is lelepleződik, hogy totálisan mást gondolnak a válságkezelésről. Kérdés, milyen lesz a folytatás.
Kampányeseménnyé silányította Orbán Viktor a demográfiai csúcsot, amelyen a népesedéspolitikáról folytatandó értelmes párbeszéd lehetőségét is kizárta a „progresszív liberálisok” kiátkozásával. Miközben látszik, hogy népességcsökkenés megállításához a magasabb jövedelműekhez irányított családtámogatások nem elegendőek.
Tíznapos rendezvénysorozattá nőtt Máltán az EuroPride, amelyet a kormány 2,5 millió euróval támogat. A miniszterelnök bejelentette, hogy a nemváltó műtétek költségét az állam magára vállalja.
Harmadik recesszióját szenvedi el a magyar gazdaság 2010 óta, ennek fő okai ezúttal az infláció, az annak megfékezésére megemelt kamatok, valamint az uniós támogatások hiánya. Az Orbán-kormány hitelt kér Brüsszeltől, holott korábban erről hallani sem akart.
Csaknem egy éve csökken a keresetek értéke, amit, némiképp váratlanul, a miniszterelnök is elismert. Viszont gyors javulást ígér. Ám bármennyire szépen csillognak majd a decemberi ár- és béradatok, az elmúlt esztendő veszteségeit nem pótolhatják.
A Pénzügyminisztériumnak százmilliárdokat kellene költenie a jegybank feltőkésítésére, azonban erre egyetlen forint sincs a jövő évi költségvetésben. Inkább a jegybanktörvényt módosítják, amelyről hamarosan tárgyalnak az Európai Központi Bankkal. Bármilyen megoldás születik, a számlát végül az adófizetők állják.
Tóth Gabi és Mészáros Lőrinc esete elárulja, hogy az Isten, a haza és a család tisztelete kizárólag a híveknek kötelező, a tan apostolainak nem, a mennyországba vezető lelki szegénység nem követeli meg a földi szegénységet, nem zárja ki a hivalkodást. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Beszerzési ár alatti értékesítéssel, kötelező akcióztatással, versenyhivatali árfigyelővel fogja vissza a kormány az élelmiszerárakat. Az év végére 7 százalékra mérséklődő inflációt ígért, amit, ha piaci alapon nem megy, mindenképpen kikényszerít.
Aki a nyugdíjaskort eléri, nagy valószínűséggel már szenved valamilyen nyavalyától. Ezen jobb egészségügyi ellátással vagy rugalmas korhatárral lehetne enyhíteni, ám jelenleg egyikre sincs esély. Farkas András nyugdíjtanácsadó azt mondja, a jelenlegi nyugdíjemelés módja egyenes út a nyugdíjasok elszegényedéséhez.