16 ezer lélegeztetőgépet vesz a kormány, de 4 ezret is bajosan lehetne működtetni
Szerencsére most, hogy a járvány terjedése egyelőre alábbhagyott, nincs is szükség az új gépekre. Ha majd mégis használni kell azokat, csak mintegy a negyedük hadrendbe állításához van elég szakember.
Korántsem magyar jelenség, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet és ijedség óriási keresletet generált, és pánikszerűen indult meg a lélegeztetőgépek felvásárlása, sok esetben „házilagos” gyártása. Nekikezdtek például a törökök vagy a szlovákok is, Magyarországon pedig külön lélegeztetőgép-fejlesztési projekt indult – egyszerre három is, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A Budapesti Műegyetem hetek alatt „sorozatgyártásra alkalmas” szerkezet produkált, amelyet a belügyi autószerviz, tűzoltó- és mentőautó-összeszerelő műhely, a BM Heros Zrt. egy alkalmilag felhúzott kőbányai sátorban gyártani is kezdett.
A veszélyhelyzet miatt a helyi hatóságok is engedélyezhetnek orvostechnológiai eszközöket, ám fél év után meg kell szerezni a „békeidőben” kötelező minősítést, ehhez pedig több hónapos vizsgálatok szükségesek a kiberbiztonságtól az elektromagnetikai kompatibilitásig. Ha ezt elmulasztják, akkor következnek be az olyan balesetek, mint amilyen május elején egy szentpétervári kórházban történt, ahol többen meghaltak egy kigyulladt berendezéstől. Számos ország belefutott abba a hibába is, hogy az otthoni alvásterápiához szükséges, a horkolást, pontosabban a légzéskimaradást megakadályozó masinákat szerzett be. Ezek alkalmatlanok kórházi használatra, bekerülési áruk pedig többszöröse volt a normálisnak.
Az olaszországi drámai tudósításokat látva Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre eldöntötte, hogy a legrosszabb járványügyi szcenáriót alapul véve 8 ezer lélegeztetőgépet kell vásárolni. Ma pedig már 16 ezer darabnál tart a beszerzési számláló.