Kezdhetünk aggódni azon, hogy az egészségügy visszatér a rendes kerékvágásba
A járvány idején leállított ellátás újraindul ugyan, de ismét szembesülünk a rendszer hibáival, amelyek a kényszerszünet után tovább súlyosbodhatnak.
„Időben értesítjük, mikor kerül sorra”
– ennél többet nem lehetett kihúzni egy fővárosi kórház szemészeti osztályának asszisztenséből. A hol foglalt, hol válasz nélkül kicsengő telefon napokig tartó elfoglaltságot ad annak, aki szeretné megtudni, komolyan vegye-e, hogy a május közepén elmaradt szürkehályog-műtétjét az interneten lekérdezhető várólista szerint december közepére jegyezték elő.
Úgy látszik, még nem mindenki értesült az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) álláspontjáról, amely szerint „az egészségügyi rendszer 2-3 hónapon belül felzárkózhat, ennyi idő alatt elvégezheti az elmaradt feladatokat”. Már az is optimizmusra vall, hogy a kényszerű leállással egyező időt szán az ágazatirányítás az elmaradások pótlására, de ha ez a jóslat beválna, azoknak, akik eközben betegszenek meg, előbb azt is ki kell várniuk, amíg a korábbi pácienseket ellátják.
A várólistákat vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a szürkehályog-műtétek tervezett várakozási ideje a 2018-ban regisztráltnak a másfélszeresére nőtt, jelenleg 144 nap. A legrosszabbul az jár, aki a Honvédkórházat választja, ott – legalábbis papíron – több mint egy év múlva kerülne sorra. Az ugyancsak fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórházban „csak” 284 napos a sor, a Dél-pestiben viszont akár még ebben a hónapban túl lehet esni a beavatkozáson.