Csúsztat a kormány, amikor azt állítja: adósrabszolgává teszi az EU a magyarokat
Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.
Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.
Angela Merkel még utoljára megmutathatja: a szerdán induló német uniós elnökségre nagyobb feladat hárul, mint amennyit máskor több év alatt kell(ene) megoldani az EU-nak.
Bár kicsit megkésettnek tartják a törvénymódosítást, de az ágazati szereplők örülnek annak a törvényhozási javaslatnak, amely reményeik szerint is valamennyire segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak. A nagy kérdés azonban az: valójában kinek akar segíteni az állam? Az újítóknak vagy a kormányközeli sörfőzdéknek?
Egy évtizede tartó harc újabb fejezetéhez érkezünk a magyarországi italpiacon, ha elfogadja az Országgyűlés a kereskedelmi törvény módosítását, amely a multik hegemóniáját hivatott letörni.
Az ibériai félszigeten a kistestvérnek lényegesen jobban sikerült átvészelnie a koronajárványt, mint a nagyobbnak. A portugálok már meg is nyitották a határaikat annak, akik repülővel jönnek. A szárazföldön viszont a félsziget most élesen elkülönül két országra. Sőt, a spanyolok azon tanakodnak, ők milyen területi eltérésekkel nyissanak. Mediterrán körképünk ibériai része következik.
Trianon közel sem okozott olyan mély sebeket a magyar gazdaságban, mint azt emlegetni szokás – erről Tomka Béla történész beszélt a hvg.hu-nak. A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára azt is vitatja, hogy lenne értelme ma újraépíteni a Kárpát-medence gazdasági térségét, ám szerinte az EU-val szakításnak végzetes hatása lenne a száz éve elcsatolt részekkel való kapcsolat szempontjából is. Interjú.
Majdnem három hónap kényszerszünet után újranyitott Budapest talán legismertebb vendéglátóhelye, a New York kávéház. Egy ilyen bizonytalan helyzetben azonban éppen ez jelenti az igazi kockázatot – vallja Kőrössy Zoltán, a patinás kávéházon kívül több szállodát és rendezvényhelyszínt üzemeltető Eventrend alapító-tulajdonosa, akivel az ünnepélyes megnyitó után beszélgettünk. Szó esett arról, mire számítanak a nyáron, és kiderült, mitől tartanak leginkább a wellnesshotelekbe visszatérő vendégek.
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Egyik napról a másikra kellett túlélési stratégiát kidolgoznia a hazai vendéglátóhelyeknek a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Két budapesti éttermet kerestünk, amelyeknek tulajdonosai nem adták fel, igyekeztek új utakat keresni a napról napra változó, sokszor reménytelennek tűnő helyzetben.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Tíz éve ezen a napon, április 25-én győzött a fülkeforradalom: Orbán Viktor és pártja kétharmaddal tarolt. A rendszerváltás óta nem tapasztalt területfoglalás kezdődött, kiépült és megszilárdult a Nemzeti Együttműködés Rendszere, létrejött egy új elit, közben egykori szövetségesek pillanatok alatt váltak kegyvesztetté, majd tűntek el. És Orbán hosszú távra tervez, reményei szerint még legalább ennyi van ebben a buliban. A NER-ről szóló cikksorozatunk első része e fölöttébb mozgalmas évtized ikonikus mozzanatait idézi fel - a teljesség igénye nélkül.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Orbán Viktor, ahogy korábban is, a válsághelyzetet saját hatalma kiterjesztésére igyekszik fel használni – véli Bajnai Gordon, aki ugyanakkor egyetért a szigorú lezárással. A 2008-as pénzügyi krízis idején felálló válságkezelő kormányt vezető volt miniszterelnök szerint a széleskörű tesztelés és a szervezett betegkezelés rövid távon a kulcs, és az, hogy vezetők képesek-e gyorsan lépni és nagyot. Hosszabb távon pedig az erőviszonyok újrarendeződését gyorsíthatja fel a mostani járvány. Interjú.
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.
A gyermekük miatt otthonmaradók számára táppénz biztosításával, a fizetés nélküli szabadság szolgálati időként való elismerésével, a fogyasztás élénkítése érdekében pedig kamatmentes kölcsönökkel kellene enyhíteni a mostani válsághelyzetet – véli Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A szakember szerint felelőtlenség lenne megjósolni, hány ember veszítheti el az állását, de az biztos, bizonyos ágazatok már most is túl vannak a tűréshatáron. Interjú.
Pont fél év múlva fog távozni Budapestről Iain Lindsay, a koronavírus-pánik kitörése előtt, de már a Brexit után beszélgettünk vele. Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete vallja, hogy van élet az után is, hogy kiléptek az EU-ból, és azt sem tartja kizártnak, hogy egyszer lesz magyar tagja a brit kormánynak. Interjú.
A koronavírustól való félelem sem akasztotta meg az év legfontosabb gazdasági eseményét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök az üzleti élet több száz prominense előtt beszélt a gazdaságpolitika főbb irányairól, a fideszes kormány elmúlt tíz évéről, amelyet mind ritka sikerként értékeltek. A koronavírus azonban így is központi téma lett, amelynek negatív hatásait egyelőre nem tudják felmérni.
Több százezerre becsülik az Egyesült Királyságban élő magyarok számát, a helyi boltokban mégsem elérhetőek a magyar élelmiszerek. Így érthető, hogy több magyar cég is magyar termékekre specializálódik. Dömsödi F. Orsolya volt az első, aki ezzel próbálkozott, ma Wimbledonban működik üzlete. Sorozatunkban olyan magyarokkal találkoztunk, akiket a sorsa Londonhoz köti, ám a magyar tradíciókat is őrzik – a Brexit után is.
Kiszámíthatatlanok a koronavírus-járvány gazdasági következményei, ám az semmiképpen nem tesz jót a helyzetnek, hogy a világ második gazdasága után éppen a legnagyobb problémákkal küzdő euróövezeti országot érte utol a betegség.
Egysoros verseivel vált ismertté Magyarországon Tari Zsófia, akiről először több mint hat éve írtunk. Ahogy akkor, most is Londonban él, de időközben megtalálta a hidat hazafelé. Sorozatunkban olyan magyarokkal találkoztunk, akiket sorsa az Egyesült Királysághoz köti, ám a magyar tradíciókat is őrzik – a Brexit után is.