Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy évtizede tartó harc újabb fejezetéhez érkezünk a magyarországi italpiacon, ha elfogadja az Országgyűlés a kereskedelmi törvény módosítását, amely a multik hegemóniáját hivatott letörni.

A semmiből bukkant elő az a kormányzati terv, amely alapján véget vethetnek a sör-, üdítőital- és ásványvízgyártók, illetve a szállodák és vendéglátóhelyek (gyűjtőnevükön HoReCa) között kötött kizárólagosságot elváró megállapodásoknak. Az érintettek többsége is Kósa Lajos szerdai Facebook-posztjából értesült róla, hogy aztán alig 24 órával később a nyúlfarknyi módosítási javaslat is megszülessen – és jövő hét péntekén már akár törvényre is emelheti az Országgyűlés fideszes többsége.

A kereskedelmi törvény tervezett módosítása a termékkizárólagosságot előíró megállapodások tilalma alól abban az esetben adna felmentést, ha a vendéglátóhelyen egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulnák csapolva, és ez utóbbi mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. Ezen túl azt is előírnák, hogy egy adott terméktípusból legalább két gyártó termékeit kell tartani (vagyis az nem elég, ha mondjuk a Coca-Cola teljes szortimentje megtalálható a hűtőben, és az sem, ha mondjuk a Dreher a cég által forgalmazott Kozelt is csapra veri.)

A kezdeményezés azért segítheti a kisüzemeket, mivel az ő esetükben a forgalom nagyobbik része származik a HoReCa piacról: Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke nemrég a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy amíg a nagy sörgyárak értékesítésének a 70 százalékát a kiskereskedelem adja, a kisüzemieknél átlagosan ennyi a vendéglátásból származó bevétel. Sőt, vannak olyan termelők, ahol ez az arány a 90 százalékot is meghaladja. Nem véletlenül, hiszen ezek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy bekerüljenek a kiskereskedelmi láncokba: tízezer hektoliter feletti éves termelést csak egyetlen ilyen cég produkál, a Pécsi Sörfőzde.

©

Régi ügy

A javaslat egy régi gyakorlattal való szakításra kényszerítené a nagyobb cégeket, és nem is ez az első próbálkozás erre. Arról 2017-ben az Index írt, hogy egy kormányzati előterjesztés már előrevetítette a kereskedelmi törvény ilyen irányú módosítását – a később elvetett javaslat alapján a kizárólagosság tilalma alól csak akkor lehetett volna felmentést kapni, ha azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedi.

A GVH-nál jobban senki nem ismeri a magyar sörpiacot. A hivatal még 2011-ben indított vizsgálatot a piacot uraló négy nagy cég ellen a versenykorlátozó megállapodások miatt. A GVH szemét a 2007 és 2011 közötti időszakban megkötött egyezségek szúrták, ezekben a társaságok a velük szerződő különböző vendéglátóipari egységeknek kizárólagos tartást és értékesítést kötöttek ki - akár öt évre.

Többféle ilyen megállapodás létezett és létezik, van, ahol azt várják el, hogy a vendéglátóhely csak egy adott gyártó termékeit értékesítse, van, ahol havi vagy éves szinten egy adott mennyiség eladását kötik ki, és van, ahol egy adott részt az összes értékesítésből. Ennek fejében reklámhordozókat, sörcsapokat, hűtőket szerelnek fel a helyeken.

A döntés négy évvel később született meg, 2015-ben – kis piaci részesedésére tekintettel – a Pécsi Sörfőzde ellen megszüntették az eljárást, a Heineken, a Dreher és a Borsodi sörgyárakat ezzel szemben arra kötelezték, hogy 2016-ig a 2014-es állapothoz képest legalább tíz százalékkal csökkentsék az ilyen szerződéseken keresztül értékesített sör mennyiségét, 2017-re pedig a 2016-oshoz képest is további tíz százalékos csökkentést vállaltak. Ezt egyébként a GVH idén januárban kiadott értékelése szerint a Dreher és a Borsodi teljesítette, a Heineken esetében még nem zárult le a vizsgálat.

©

Visszaszorított műfaj

Hogy lássuk, mekkora arányról is beszélünk, érdemes visszatérni a vizsgálat anyagához. A GVH szerint ekkor a kizárólagos szerződések a magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának nagyjából 44 százalékát adták. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az említett négy nagy gyártócég a Magyarországon csak forgalmazó, de a világ egyik legnagyobb sörgyártójaként számon tartott Carslberggel együtt a teljes értékesítés 82-95 százalékát adták a vendéglátó ágazatban. A vállalás tehát az volt, hogy a kizárólagosan (más gyártók termékeit kizárva) értékesített mennyiséget csökkentsék a cégek 19 százalékkal, ami a számításuk szerint az elzárt piacrész méretét 44-ről 30 százalékra csökkenti.

Kósa Lajos javaslata viszont nullára – mondhatnánk –, ám ez nincs így, a javaslat ugyanis több kiskaput is nyitva hagy. Például abban az esetben, ha az italgyártó „kiemelt reklámcélú megjelenését célozza”, megengedhető a kizárólagosság – idetartozhat egy fesztivállal kötött szponzori szerződés akár.

Mindez azért érdekes, mivel Kósa Lajos a javaslatról szólva példaként éppen azt hozta elő, mennyire hátrányos a fogyasztók számára, hogy például egy nagy fesztiválon csupán egyetlen gyártó termékét ihatják.

Az sem valószínű, hogy eltűnnek a márkajellel ellátott napernyők és hűtők, az ilyen „reklámhordozó elemeket tartalmazó eszközöknek” a biztosítását továbbra sem tiltaná a kormány, ahogy azt sem, hogy kedvezményeket adjanak a nagyobb tételek után.

Kósa Lajos mindenesetre példaként a cseh, német, osztrák piacot említette, ahol a helyi kis gyártók a piac 15-20 százalékából részesednek, szemben a magyarországi 3,6 százalékos aránnyal. Ezekkel az országokkal persze nehéz összevetni a magyar piacot, hiszen nálunk a kisüzemi sörfőzés nem annyira erős, mint ott. Csehországban például tucatnyi, a Pécsi Sörfőzdéhez hasonló méretű kisüzemi sörfőzde működik – nálunk a sok apró, egyre nagyobb hírnévre szert tevő főzde mellett csupán ezt az egy példát tudjuk említeni.

Kósa Lajos
©

Lázár János koccintása

A növekedéshez természetesen a kisüzemi szereplők is az állam segítségét várják, ám ha arra keressük a választ, a kormány kinek is akar kedvezni, megint csak a baranyai székhelyen működő patinás főzdét tudjuk említeni. A Pécsi Sörfőzde az évtized elején még a nagyok között játszott, ám miután a veszteséges céget 2017 júliusában Matolcsy György rokonai vásárolták meg osztrák tulajdonosától, az Ottakringertől, stratégiát váltott, és kisüzemmé sorolta át magát a cég. Ennek azért van jelentősége, mivel ezeknek a kisebb főzdéknek a jövedéki adó felét kell csak megfizetniük –

érdekes, hogy ennek a felső határát éppen attól a hónaptól emelték fel 8 ezerről 200 ezer hektoliterre, amikor a Szemerey testvérek megvették a Pécsi Sörfőzdét.

A kisüzemek között ennél is érdekesebb azonban a Csíki Sör története. A cég az erdélyi Csíkszentsimonban gyárt, tulajdonosa egy Hollandiában bejegyzett cég, befektetőként pedig opciós jogot szerzett rá Világi Oszkár felvidéki üzletember – ám úgy tudjuk, az általa Magyarországon forgalmazott sört mégis beleszámítják a hazai kisüzemi forgalomba.

©

A kormány és a Csíki Sör kötődése 2017 tavaszán vált mindenki számára ismertté, amikor manufaktúra pert veszített védjegybitorlás miatt a Heinekennel szemben. Akkor a magyar kormány szokatlan vehemenciával kezdte védeni „Dávidot a Góliáttal szemben”, ennek jegyében Lázár János (akkori) Miniszterelnökséget vezető miniszter is ellátogatott az üzembe, és – bár saját bevallása szerint nem kedveli a sört – azért egy korsóval pózolt a vezetővel, a kalandos múlttal és magyar diplomata útlevéllel is rendelkező Lénárd Andrással.

Ennél is furcsább volt a „Góliát” Heineken ellen indított hadjárat: a kormány ugyanis nem a piaci erőfölénnyel vagy a versenyszabályokkal próbálta megfogni a hollandiai óriás Sopronban gyártó magyarországi leányvállalatát, hanem a terméke címkéjén található vörös csillaggal. Az erről szóló, az abszurditás határát súroló törvényjavaslat gyorsan kudarcba fulladt, a Heineken mindenesetre megkegyelmezett a Csíki Sörnek, és visszavonta ellene szóló keresetét.

Piaci körökben már akkor hallani lehetett arról, hogy a kormány hadjáratának célja – az erdélyi szavazatok szerzésén túl – a magyar tulajdonrész erősítése lett volna az ágazatban, amelyet világszinten néhány gigacég irányít. A Pécsi Sörfőzde néhány hónappal későbbi megszerzése ennél szerényebb skalp lett, ám a most kezdődő újabb felvonás még érdekes fejleményeket tartogathat a kormányközeli üzletemberek számára is.

Cikksorozatunk második részében azzal foglalkozunk, mennyire súlyos jelenleg az a probléma, amellyel a kormány harcba száll, hogyan érintheti a mostani változás a sörgyártókat és vendéglátóhelyeket, és ki lehet az intézkedés igazi nyertese.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Villany nélkül maradhat csaknem száz család a veresegyházi lakóparkban

Villany nélkül maradhat csaknem száz család a veresegyházi lakóparkban

Az alkotmányban tiltaná meg a lengyel elnök, hogy azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe

Az alkotmányban tiltaná meg a lengyel elnök, hogy azonos nemű párok gyereket fogadhassanak örökbe

Nagyot néz, ha meglátja, milyen pici, de mennyire okos telefont adnak ki

Nagyot néz, ha meglátja, milyen pici, de mennyire okos telefont adnak ki