Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9ac2f4a7-abad-4a72-89cb-54e90b4e06c2","c_author":"Ballai Vince","category":"gazdasag","description":"Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat a helyiektől. Ezt mondják a Vésztőn akkumulátoripari hulladékot feldolgozó üzemet tervező beruházók. És bizony jobb ha hozzászokunk, hogy a gombamód szaporodó hatalmas akkugyárak mellé fel kell nőnie az országban a hulladékfeldolgozásnak is.","shortLead":"Minden szabálynak megfelelnek, átláthatóságot biztosítanak és egy fillér állami pénzt sem kérnek, csak bizalmat...","id":"20250601_akku-akkumulator-hulladek-feldolgozas-nt-recycling-veszto-akkugyar-veszely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9ac2f4a7-abad-4a72-89cb-54e90b4e06c2.jpg","index":0,"item":"a08298be-f564-475a-be45-05622ad2098e","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250601_akku-akkumulator-hulladek-feldolgozas-nt-recycling-veszto-akkugyar-veszely","timestamp":"2025. június. 01. 17:30","title":"Komoly tervekkel érkezik az akkugyári hulladékot feldolgozó cég Vésztőre, a CATL, a BYD és az EVE akkumaradékára utazik","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9315d3b1-c52d-4971-b707-3a56f8d98998","c_author":"HVG","category":"360","description":"A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepe van az életmódnak, különösen az étkezésnek és a mozgásnak. Hogyan eszik, és hogyan sportol, akinek sikerült visszájára fordítani a folyamatot? Milyen figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek még sok-sok évvel a csonttörés előtt, és kinek jár az ingyenes szűrés Magyarországon?","shortLead":"A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is...","id":"20250531_hvg-csontig-hatol-csontritkulas-megelozes-ingyenes-szures","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9315d3b1-c52d-4971-b707-3a56f8d98998.jpg","index":0,"item":"a0a115f5-e922-440a-ba51-ca3b7010350c","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-csontig-hatol-csontritkulas-megelozes-ingyenes-szures","timestamp":"2025. május. 31. 17:00","title":"A csontritkulás nemcsak megelőzhető, de úgy tűnik, visszafordítható is – így fogjunk neki","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c5af54b1-5e73-4a39-a7c0-52377afbc287","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A profit alig valamicske, semmiség a régi szép időkhöz képest, de legalább nem milliárdos veszteség, mint a válás után közvetlenül.","shortLead":"A profit alig valamicske, semmiség a régi szép időkhöz képest, de legalább nem milliárdos veszteség, mint a válás után...","id":"20250531_Meszaros-Lorinc-exveje-ujra-nyereseget-tudott-csinalni-a-valas-utan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c5af54b1-5e73-4a39-a7c0-52377afbc287.jpg","index":0,"item":"2d59603c-87d0-4195-a03e-ff7aef7a91ef","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Meszaros-Lorinc-exveje-ujra-nyereseget-tudott-csinalni-a-valas-utan","timestamp":"2025. május. 31. 15:35","title":"Mészáros Lőrinc pária exveje újra nyereséget tudott csinálni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1a55302a-e3fd-4290-8955-756c5fe99d6a","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak.","shortLead":"Sose volt még ilyen jó éve az állami megrendelésekkel is rendelkező WHB-nak.","id":"20250531_Akinek-hasit-az-epitoipar-Paar-Attila-WHB-ja-fenysebessegre-kapcsolt","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1a55302a-e3fd-4290-8955-756c5fe99d6a.jpg","index":0,"item":"453be06c-6f0c-46da-9b14-e912765e6034","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Akinek-hasit-az-epitoipar-Paar-Attila-WHB-ja-fenysebessegre-kapcsolt","timestamp":"2025. május. 31. 12:29","title":"Akinek hasít az építőipar: Paár Attila WHB-ja fénysebességre kapcsolt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8efc2939-f4cc-4eca-99c7-825467f19d1a","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"A DK pedig rendkívüli ülést kezdeményez, zártat, hogy elkerüljék a cirkuszt.","shortLead":"A DK pedig rendkívüli ülést kezdeményez, zártat, hogy elkerüljék a cirkuszt.","id":"20250530_budapest-inkasszo-tisza-dk","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8efc2939-f4cc-4eca-99c7-825467f19d1a.jpg","index":0,"item":"99ba30dc-efb3-4188-bf33-943e8ffba76c","keywords":null,"link":"/itthon/20250530_budapest-inkasszo-tisza-dk","timestamp":"2025. május. 30. 19:12","title":"Karácsonytól megoldási javaslatot, Szentkirályitól érdemi munkát vár a fővárosi TISZA frakció a tízmilliárdos inkasszó nyomában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"65be9af0-19e2-49fe-8404-a65b8b83b77d","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A milliárdos kormányzati szerepe mellett cége, a SpaceX jelentős kormányzati beszállító, amely számára előírás a drogmentesség.","shortLead":"A milliárdos kormányzati szerepe mellett cége, a SpaceX jelentős kormányzati beszállító, amely számára előírás...","id":"20250530_elon-musk-droghasznalat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/65be9af0-19e2-49fe-8404-a65b8b83b77d.jpg","index":0,"item":"75e76164-b4cb-4a28-8658-e7ef0eab441d","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250530_elon-musk-droghasznalat","timestamp":"2025. május. 30. 20:32","title":"New York Times: Elon Musknak az eddig ismertnél jóval súlyosabb drogproblémái lehetnek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c4f5a618-9608-4ac0-a0e9-72987b04eafa","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat hozzá a gazdaság növekedési üteméhez, ami a világ 19. századi iparosítását jellemző fejlődéshez mérhető. ","shortLead":"A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat...","id":"20250531_pwc-kutatas-mesterseges-intelligencia-gdp","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4f5a618-9608-4ac0-a0e9-72987b04eafa.jpg","index":0,"item":"1b3a8fb2-81ff-465e-bb48-91c383d8882f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250531_pwc-kutatas-mesterseges-intelligencia-gdp","timestamp":"2025. május. 31. 10:03","title":"Akár 15 százalékponttal ugorhat meg a GDP, mutatjuk hozzá a receptet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9d211e0b-1309-455a-8154-d20fbe6ce18f","c_author":"HVG","category":"elet","description":"A párizsi olimpia előtt érezte először a vitorlázó világbajnok Érdi Mária, hogy számára is realitás aranyérmet nyerni. A sérülése súlyosbodása miatt azonban nem tudott úgy teljesíteni, ahogy szeretett volna, és nem tagadja, a mai napig fájdalmas neki, hogy nála egyébként kevésbé eredményes versenyzők nyertek helyette érmeket. Azóta megoperálták, s most azért dolgozik, hogy három év múlva, Los Angelesben beteljesüljön az álma. Mindent ennek rendel alá, és a stábja tagjaitól is azt várja el, hogy igyekezzenek vele együtt fejlődni, motiváltak maradni. Szilágyi Áronnak és Kenyeres Andrásnak arról is beszélt a Penge podcastban, hogy több edzővel is szakított már amiatt, mert nem hallgatták meg a véleményét, pedig ma már van olyan képzett és tapasztalt, hogy konkrétan meg tudja fogalmazni, mire van szüksége a győzelmekhez.","shortLead":"A párizsi olimpia előtt érezte először a vitorlázó világbajnok Érdi Mária, hogy számára is realitás aranyérmet nyerni...","id":"20250531_erdi-maria-vitorlazas-interju-szilagyi-aron-penge-podcast","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9d211e0b-1309-455a-8154-d20fbe6ce18f.jpg","index":0,"item":"6fcf44f8-1cc8-4b15-9f3f-6cdf8784c1ce","keywords":null,"link":"/elet/20250531_erdi-maria-vitorlazas-interju-szilagyi-aron-penge-podcast","timestamp":"2025. május. 31. 07:00","title":"„Sírva könyörögtem az edzőmnek, hogy haza szeretnék menni” – Érdi Mária a Penge podcastban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Hosszú hónapok látszólag hiábavaló egyezkedése után az Európai Bizottság nagyot lépett: fenekestül felforgatva az európai költségvetés szerkezetét olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint a hétéves keret 40 százalékát nem a hagyományos forrásokból – vagyis elsősorban tagállami befizetésekből – finanszírozzák, hanem hitelből. Ursula von der Leyen, a testület elnöke az Európai Parlament ülésén jelentette be a tervet, amely szerint a bizottság 750 milliárd euró értékben vesz fel hitelt a tőkepiacokon, kihasználva elsőrendű hitelminősítését – és az ezzel járó alacsony kamatszintet –, ez az összeg az 1,1 ezer milliárd eurós „hagyományos” költségvetési keretet (MFF) egészíti ki.
A hitel kimondottan a válságból kilábalást célozza, például a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, a tagországok fellendülést segítő reformprogramjait, illetve a továbbra is hangsúlyos zöld átállást segítve – vagyis nem általában a felzárkóztatás céljaira van, mint megszoktuk. A bizottság tervei szerint azért itt is meglesznek a tagállami borítékok, a legtöbb pénz Olaszországnak juthat majd.
Bárok és kávézók előtt gyülekező emberek Róma Trastevere nevű negyedében 2020. május 21-én
MTI / EPA/ANSA/Massimo Percossi
Meg nem erősített hírek szerint Róma 81,8 milliárd euró támogatást és 90,9 milliárd euró hitelt kaphat, Spanyolország esetében 77,3 és 63,1 milliárd euró a két célszám. Az Eurológus arról írt, hogy Magyarországnak 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 6,9 milliárd eurós hitelt szán a bizottság.
Összességében a hitelből származó keret kétharmada vissza nem térítendő támogatás lehet, ha elfogadják a tagállamok a most publikált javaslatot, a fennmaradó 250 milliárd pedig kölcsön, amelyet a kedvezményezett államoknak kell visszafizetniük a bizottságnak.
A bizottság nem hallgatott Soros Györgyre, a hitelt nem örökkötvény formájában veszi igénybe, hanem hosszú lejáratú kölcsönként. A program bemutatásakor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: a terv a „következő generáció” nevet kapta, ami bizonyos szempontból mindenképpen igaz: a következő generáció lesz az, amelyiknek vissza kell majd fizetnie a hiteleket, amelyek 2028–2058 között járhatnak majd le. Az ütemezés egyelőre nem világos, és a fizetés forrása sem, nyilván a közös adósság miatt aggódó tagállamok számára ez lesz a fő vitapont a most következő tárgyalásokon.
EC - Audiovisual Service
Von der Leyen szerint három lehetőséget mérlegelnek, ő legszívesebben az úgynevezett saját források megnövelését szeretné. Ezzel szintén egy régi vitában foglalt állást a bizottsági elnök, a saját források ugyanis részben olyan közös adókat jelentenének – például a digitális világcégekre, illetve az egyszer használatos műanyagokra –, amelyeknek a bevétele nem a tagállamok kasszájába, hanem közvetlenül az MFF-be áramolnának. Ezentúl a kibocsátás-kereskedelemből származó bevételek növelése is forrás lehet. Magyarország az egyike azoknak az államoknak, amelyek ellenzik a közös adókat, itt azonban a másik megoldás minden bizonnyal a tagállami hozzájárulás lehet. A meg nem válaszolt kérdés magyarázhatja azt is, hogy a bizottság ezúttal nem közölte, hogy a megnövelt költségvetésbe a tagállamok nemzeti jövedelmének mekkora hányadát kellene hozzájárulásként befizetnie – ha teljes egészében a tagállamok dobnák össze az 1,85 ezer milliárd eurós teljes keretet, akkor az valamivel 2 százalék alatt lenne szemben az eddig futó, 1,1 százalék körüli hozzájárulási aránnyal.
Az idő szorít, és ezt nyilván tudják a huszonhetek is. A hétéves költségvetésről szóló javaslatról a bizottság persze már 2019 elején megegyezett volna, ám akkor a Brexit, majd az uniós vezetőváltási folyamat akadályozta a konszenzuskeresést – csak hogy most teljesen megváltozzon az egész terv. A jelenlegi forgatókönyv mindenesetre azzal számol, hogy júliusban megszületik a politikai megállapodás, amelyet az októberi Európai Tanácson véglegesíthetnek, 2021 elején pedig – már az Európai Parlament jóváhagyásával – el is indulhatna a finanszírozási program. Sőt, egyes elemei – elsősorban az idén kifutó költségvetés megerősítésével – már idén. Így például létrehoznának egy olyan hitelgaranciát, amely a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozásokat forráshoz jutását segítené. Fontos, hogy már most is futnak ilyen programok: az elmúlt hónapok tárgyalásai során az uniós vezetők több programot indítottak el, összesen 540 milliárd euró értékben. Ezekről a keretekről, illetve a többi, a válságkezelésben Magyarország rendelkezésre álló uniós forrásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál.
Kérdés persze, hogy a bizottsági javaslat a tanácsban – vagyis a tagállamok fórumain – hogyan alakul át. A viták mindenesetre borítékolhatók. Azok a tagállamok, amelyek eddig spórolni akartak, most leginkább azt nehezményezik, hogy az EU finanszírozói (alapvetően a tagállamok) adósságot vállalnak azért, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak. Az mindenesetre jó hír, hogy ennek az országcsoportnak a tagjai (a takarékos négyek) részéről nem elutasító nyilatkozatok érkeztek, csupán azt jelezte a dán és a holland kormány, hogy tanulmányozzák azt.
A visegrádi országok, amelyek eddig azt kérték számon, hogy ne legyen forrásvesztés a mostani helyzethez (vagyis a 2014–2020-as költségvetési kerethez) képest, most csalódni fognak, hiszen az új terv alapvetően nem írja felül a hétéves költségvetésről szóló, 2018 tavaszán publikált eredeti tervet, sem annak az Európai Tanácsban tárgyalt – és februárban elutasított – utolsó verzióját. Még úgy sem, hogy bizonyos pontokon pluszforrásokat javasolt a hitelből a bizottság, például megnégyszerezi az a zöld átállást segítő Igazságos Átállási Alap (JTF) forrásait – az eddigi 10 milliárd euró helyett 40 milliárdot szán erre a célra –, emellett 15 milliárddal növelné a testület az agrártermelők zöld átállását segítő forrásokat, és 55 milliárd euróval nő a felzárkóztatásra szánt keret.
A magyar kormány pedig csak az egyik játékos a 27 közül – hozzá hasonlóan a többi vezetőnek is valamit kapnia kell, hogy hazájában sikerként tudja beállítani a tárgyalások eredményét. Ilyen válsághelyzetben ez még a szokásosnál is nehezebb, különösen, hogy ez a krízis minden tagországot érintett – még ha eltérő módon is.
EC - Audiovisual Service
Az Európai Bizottság május elején kiadott tavaszi gazdasági prognózisában mindenesetre igen sötét képet festett a közeljövőről. A tavalyi 1,5 százalékos átlagos növekedéshez képest most 7,4 százalékos visszaeséssel számolnak a brüsszeli testület szakértői, a 2019-es 0,9 százalékos deficit pedig szerintük 8,3 százalékra ugorhat fel – ez még akkor is extrém magasnak számít, ha az EU ezúttal nem szankcionálja, ha egy ország hiánya a megengedett 3 százalék fölé kúszik fel.
Ennél is súlyosabb probléma az államadósságé, ráadásul épp abban az országban, amelyik eddig is csendben ketyegő bombának számított az euróövezetben, és amelyet a koronavírus is a legjobban érintett. Olaszország GDP-hez viszonyított adóssága tavaly év végén is már 135 százalék volt – a megengedett szint 60% –, erre az évre pedig a bizottság azt prognosztizálja, hogy felfut 158,9 százalékra. Ez már önmagában életveszélyes szint, ha pedig a bizottság által felvett hitelt a kedvezményezett tagországnak még vissza is kell fizetnie, még tovább kúszhat (az csak szépségtapasz, hogy ez utóbbi adósság kamatfeltételei nyilvánvalóan kedvezőbbek). Ezért is van jelentősége annak, hogy a rendelkezésre bocsátandó források mekkora hányada lesz (a kedvezményezett által) visszafizetendő kölcsön.
A legfőbb kedvezményezettek közül a görög és az olasz kormányfő mindenesetre elégedetten konstatálta a javaslatot, és amíg Kiriakisz Micotakisz és Paolo Conte arról tweeteltek, hogy ez a megfelelő irány, a francia államfő Twitter-posztjában azt emelte ki: a megoldást a francia–német közös javaslat mozdította elő. Ez abból a szempontból mindenképpen így van, hogy Angela Merkel támogatása nélkül pusztába kiáltott szó maradhatna a közös adósságról szóló javaslat. A német kancellár – és a berlini kormány és kormánypárt – támogatása a hitelfelvételhez történelmi léptékűnek tekinthető, még úgy is, hogy a brüsszeli vezetők igyekeznek hangsúlyozni: egyszeri, kivételes és mindenképpen időleges megoldásról van szó, nem az „eurókötvényként” emlegetett megoldásról, vagyis az államadósságok (legalább részben) közössé tételéről. Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kiemelte: nem jön létre egy európai államkincstár, a forrás egyből a közös költségvetésbe áramlik, amely átlátható gazdálkodási eszköznek számít. Az azonban, hogy ledőlt egy komoly tabu, így is komoly lépésnek számít a föderális gazdaságpolitika felé.