Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.
Angela Merkel még utoljára megmutathatja: a szerdán induló német uniós elnökségre nagyobb feladat hárul, mint amennyit máskor több év alatt kell(ene) megoldani az EU-nak.
Bár kicsit megkésettnek tartják a törvénymódosítást, de az ágazati szereplők örülnek annak a törvényhozási javaslatnak, amely reményeik szerint is valamennyire segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak. A nagy kérdés azonban az: valójában kinek akar segíteni az állam? Az újítóknak vagy a kormányközeli sörfőzdéknek?
Egy évtizede tartó harc újabb fejezetéhez érkezünk a magyarországi italpiacon, ha elfogadja az Országgyűlés a kereskedelmi törvény módosítását, amely a multik hegemóniáját hivatott letörni.
Az ibériai félszigeten a kistestvérnek lényegesen jobban sikerült átvészelnie a koronajárványt, mint a nagyobbnak. A portugálok már meg is nyitották a határaikat annak, akik repülővel jönnek. A szárazföldön viszont a félsziget most élesen elkülönül két országra. Sőt, a spanyolok azon tanakodnak, ők milyen területi eltérésekkel nyissanak. Mediterrán körképünk ibériai része következik.
Trianon közel sem okozott olyan mély sebeket a magyar gazdaságban, mint azt emlegetni szokás – erről Tomka Béla történész beszélt a hvg.hu-nak. A Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára azt is vitatja, hogy lenne értelme ma újraépíteni a Kárpát-medence gazdasági térségét, ám szerinte az EU-val szakításnak végzetes hatása lenne a száz éve elcsatolt részekkel való kapcsolat szempontjából is. Interjú.
Majdnem három hónap kényszerszünet után újranyitott Budapest talán legismertebb vendéglátóhelye, a New York kávéház. Egy ilyen bizonytalan helyzetben azonban éppen ez jelenti az igazi kockázatot – vallja Kőrössy Zoltán, a patinás kávéházon kívül több szállodát és rendezvényhelyszínt üzemeltető Eventrend alapító-tulajdonosa, akivel az ünnepélyes megnyitó után beszélgettünk. Szó esett arról, mire számítanak a nyáron, és kiderült, mitől tartanak leginkább a wellnesshotelekbe visszatérő vendégek.
Bár az Európai Bizottság nem győzi hangsúlyozni, mennyire kivételes, egyszeri és célzott megoldásra tett javaslatot, amikor azt vetette fel, közösségi hitelből finanszírozza az EU a válságkezelést, mégis egy fontos tabu dőlt le ezzel. A kérdés az lesz, a tagállamok hogyan reagálnak.
Egyik napról a másikra kellett túlélési stratégiát kidolgoznia a hazai vendéglátóhelyeknek a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Két budapesti éttermet kerestünk, amelyeknek tulajdonosai nem adták fel, igyekeztek új utakat keresni a napról napra változó, sokszor reménytelennek tűnő helyzetben.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Tíz éve ezen a napon, április 25-én győzött a fülkeforradalom: Orbán Viktor és pártja kétharmaddal tarolt. A rendszerváltás óta nem tapasztalt területfoglalás kezdődött, kiépült és megszilárdult a Nemzeti Együttműködés Rendszere, létrejött egy új elit, közben egykori szövetségesek pillanatok alatt váltak kegyvesztetté, majd tűntek el. És Orbán hosszú távra tervez, reményei szerint még legalább ennyi van ebben a buliban. A NER-ről szóló cikksorozatunk első része e fölöttébb mozgalmas évtized ikonikus mozzanatait idézi fel - a teljesség igénye nélkül.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Orbán Viktor, ahogy korábban is, a válsághelyzetet saját hatalma kiterjesztésére igyekszik fel használni – véli Bajnai Gordon, aki ugyanakkor egyetért a szigorú lezárással. A 2008-as pénzügyi krízis idején felálló válságkezelő kormányt vezető volt miniszterelnök szerint a széleskörű tesztelés és a szervezett betegkezelés rövid távon a kulcs, és az, hogy vezetők képesek-e gyorsan lépni és nagyot. Hosszabb távon pedig az erőviszonyok újrarendeződését gyorsíthatja fel a mostani járvány. Interjú.
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.
A gyermekük miatt otthonmaradók számára táppénz biztosításával, a fizetés nélküli szabadság szolgálati időként való elismerésével, a fogyasztás élénkítése érdekében pedig kamatmentes kölcsönökkel kellene enyhíteni a mostani válsághelyzetet – véli Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A szakember szerint felelőtlenség lenne megjósolni, hány ember veszítheti el az állását, de az biztos, bizonyos ágazatok már most is túl vannak a tűréshatáron. Interjú.
Pont fél év múlva fog távozni Budapestről Iain Lindsay, a koronavírus-pánik kitörése előtt, de már a Brexit után beszélgettünk vele. Az Egyesült Királyság budapesti nagykövete vallja, hogy van élet az után is, hogy kiléptek az EU-ból, és azt sem tartja kizártnak, hogy egyszer lesz magyar tagja a brit kormánynak. Interjú.
A koronavírustól való félelem sem akasztotta meg az év legfontosabb gazdasági eseményét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök az üzleti élet több száz prominense előtt beszélt a gazdaságpolitika főbb irányairól, a fideszes kormány elmúlt tíz évéről, amelyet mind ritka sikerként értékeltek. A koronavírus azonban így is központi téma lett, amelynek negatív hatásait egyelőre nem tudják felmérni.
Több százezerre becsülik az Egyesült Királyságban élő magyarok számát, a helyi boltokban mégsem elérhetőek a magyar élelmiszerek. Így érthető, hogy több magyar cég is magyar termékekre specializálódik. Dömsödi F. Orsolya volt az első, aki ezzel próbálkozott, ma Wimbledonban működik üzlete. Sorozatunkban olyan magyarokkal találkoztunk, akiket a sorsa Londonhoz köti, ám a magyar tradíciókat is őrzik – a Brexit után is.
Kiszámíthatatlanok a koronavírus-járvány gazdasági következményei, ám az semmiképpen nem tesz jót a helyzetnek, hogy a világ második gazdasága után éppen a legnagyobb problémákkal küzdő euróövezeti országot érte utol a betegség.
