szerző:
Serdült Viktória - Gyükeri Mercédesz
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Negyedik napjához érkezett az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásmaraton, az állam-és kormányfők 1824 milliárd euróról, jelenlegi árfolyamon a magyar GDP majdnem 14-szereséről alkudoznak. A kialakult törésvonalak Orbán Viktor malmára hajthatják a vizet: a jelenlegi javaslat szerint ugyanis nemcsak a jogállamisági feltételhez kötés maradna ki a határozatból, de az is, hogy ehelyett megerősíthetik az Európai Számvevőszék jogköreit.

Hol vannak azok az idők, amikor egy uniós költségvetésről másfél nap után már megállapodtak az EU vezetői? A péntek reggel óta tartó brüsszeli találkozó lassan elveszi az elsőséget a 2000-es, nizzai Európai Tanácstól a leghosszabb EU-csúcsok listáján is. A jó hír: a negyedik napnak láthatóan úgy futnak neki a résztvevők, hogy most tényleg lesz megállapodás.

A maratoni, indulatokkal teli tárgyalássorozat tétje persze – számszerűen is – nagyobb a szokásos hétéves kereténél. A feladat ráadásul kiterjed még a koronavírus utáni helyreállítást célzó, uniós kötvénykibocsátással fedezett alap elfogadására. Mindemellett a háttérben komoly törésvonalak alakultak ki a jogállamisági kritériumok körül is.

Ekkora összeg esetén persze nincs abban semmi meglepő, ha a tagállamok mindent meg akarnak tenni azért, hogy elkerüljék a lehetséges visszaéléseket. Ennek eszközeként a tervek szerint a jogállamisággal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémák esetén korlátoznák a kifizetéseket. A kérdés csak az, hogyan.

©

Zsarol-e Orbán?

A támogatások és a jogállamisági feltételek összekötése már az Európai Bizottság 2018-ban publikált költségvetési javaslatában is szerepelt. A terv elkészülése óta komoly ellenkezést váltott ki az érintett országok körében: bár ki senki nem mondta, nyilvánvaló, hogy a jogállamisági kritériumokhoz kötés Magyarországnak, Lengyelországnak és az EU legkorruptabb államaként elkönyvelt Romániának, illetve Bulgáriának szól.

Az elmúlt két évben a jogállamiság csorbulásával vádolt tagállamok több részsikert is elkönyveltek. Ezek egyike, hogy a pénzek megvonásáról szóló döntéshez a tagállamok minősített többsége kellene, pedig a Bizottság eredeti tervében még az szerepelt, hogy erre a büntetés elutasításához lett volna szükség. A koronavírus-járvány a jogállamiság szempontjából szintén a magyarok és a lengyelek malmára hajtotta a vizet, hiszen egyelőre a helyreállítási csomag összege sokkal fontosabbnak tűnik, mint az, hogyan ellenőrizzék majd a pénzek elosztását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen lekerült az asztalról.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor eleve egy olyan parlamenti határozattal utazott ki Brüsszelbe, amely szerint nem mehet bele egy olyan megállapodásba, amely jogállamisági feltételekhez köti az uniós kifizetéseket. Mivel az uniós költségvetés megtorpedózásához egyetlen kormányfő vétója is elég, ezt sokan egyenesen zsarolásnak fogták fel.

Orbán az EU-csúcson már árnyaltabban fogalmazott és nyitott volt a kompromisszumra, legalábbis a nemzetközi sajtónak úgy fogalmazott, nincs a jogállami mechanizmus ellen, de a határozaton túl egy fontos pontban is módosítana: a minősített többségi támogatás helyett már egyhangúságot várna el – ezt a jelenlegi politikai felállásban nyugodtan tekinthetjük kizártnak. Azt is hozzátette azonban, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy ezt megtárgyalják.

©

Ennek viszont ellentmond az a magyar javaslat, amit a Politico szellőztetett meg a tárgyalások kezdetén. A dokumentum szerint a magyar kormányfő nemcsak magát a „jogállamiság” szót húzta ki a csúcson elfogadandó határozati javaslatból, de azt a teljes bekezdést is, amelyik arról szólt, hogy az Európai Bizottság évente jogállamisági jelentést adna ki a tagállamokról.

Mindez azért érdekes, mivel Orbán azt is sérelmezi, hogy nem világos, milyen szempontrendszer alapján állapítanák meg a jogállamiság megsértését – a mechanizmus pedig (felvállaltan megelőző jelleggel) pont erre irányult volna.

Annak ellenére, hogy a csúcs előtt még Angela Merkel is kizártnak tartotta, hogy ne legyen jogállamisági kritériuma a kifizetéseknek, a hétfői hírek szerint Orbánnak esélye lehet a csatagyőzelemre. A Bloomberg által ismertetett javaslat szerint ugyanis nemcsak ez maradna ki a határozatból, de az is, hogy ehelyett megerősíthetik az Európai Számvevőszék jogköreit.

A magyar kormányfő legfőbb kritikusa Mark Rutte holland miniszterelnök, akit Orbán személyesen is kritizált vasárnapi sajtótájékoztatóján.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az a holland fickónak lesz köszönhető”

– utalt kollégájára a magyar miniszterelnök. Orbán azt is kifogásolta, hogy a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében.

Mark Rutte
©

Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is.

Más kérdés, hogy Hollandia erőfeszítéseit „a fukar négyek” is támogatják, erről Sebastian Kurz osztrák kancellár beszélt a sajtónak.

A holland miniszterelnök tárgyalási stílusa nemcsak Orbán Viktor rosszallását váltotta ki: a magyar kormány egyik régi ellenfele, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter is élesen kritizálta Mark Rutte hozzállását. A Politico idézi egy német rádió reggeli műsorának adott interjúját, amelyben Asselborn azzal vádolta meg az Orbán által nemes egyszerűséggel lekommunistázott politikust, hogy az Európai Unió egyik alapelvét, a szolidaritást ássa alá a mostani egyeztetések során.

Akcióban a fukar négyes

De mi baja van a Mr. No gúnynévvel illetett politikusnak? Hollandia a leghangosabb tagja a „fukar négyesként” emlegetett országcsoportnak, amely valójában már öt országot – Hollandia, Ausztria, Svédország, Dánia Finnországgal kiegészülve – takar. A fukarság nem újdonság, a nettó befizetők korábban is igyekeztek minél alacsonyabbra levinni a hétéves keretet, és minél szigorúbb feltételekhez kötni annak a lehívását.

Mark Rutte, Sebastian Kurz, Sanna Marin Stefan Lofven és Mette Frederiksen
©

A csoport másik szószólója Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki – ellentétben a lassan tíz éve miniszterelnök Ruttéval – most először vesz részt a hétévenként megrendezett nagy alkudozásban. Akárcsak Emmanuel Macron francia államfő, aki a Politicónak kiszivárogtatott pletykák szerint éles szavakkal tört ki a teremből épp távozó Kurz ellen – amit az érintett annyival intézett el, hogy a fáradtság sok mindent kihoz az emberből. „Profik vagyunk. Mindenki tisztel mindenkit. Ha összeveszünk, az csak annak a jele, hogy legalább csinálunk valamit” – reagált a hírekre hétfő reggel Rutte, aki azért azt is mondta: „azért vagyunk itt, mert mindenki törődik a saját országával, nem az a cél, hogy életünk végéig együtt ünnepeljük egymás születésnapját”.

A holland miniszterelnök épp annyira elégedett a vasárnap elért előrehaladással, mint osztrák kollégája – annak ellenére, hogy a rövidre sikeredett hétfő hajnali plenárison ismertetett javaslat azért még mindig leginkább abban tükrözi az ő álláspontjukat, hogy fokozatosan csökken benne a helyreállítási alapból vissza nem térítendő támogatásként juttatandó források aránya.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az eredetileg délután négyre meghirdetett, de közben csúsztatott tárgyalásra olyan javaslattal készül, amely alapján a vissza nem térítendő források összesen 390 milliárd eurót tegyenek ki a keretből, amelynek összege az eredeti javaslat alapján 750 milliárd euró lett volna. A fukarok egyenlő elosztást szeretnének, vagyis 350-350 milliárdra osztanák fel a pénzt – igen, itt már valójában 700 milliárdos a helyreállítási alap. A legfrissebb javaslat ugyanakkor csökkenteni a visszatérítéseket is – a korábbi túlfizetések alapján visszafizetett összegek rendszere a britek kilépése után épp a fukarokat és Németországot érinti. Vagyis Michel friss javaslata alapja ad is és el is vesz tőlük – ennek ellenére mind Kurz, mind Rutte elégedetten távozott hajnalban.

Charles Michel
©

De miért szeretnék ezek az országok, hogy minél magasabb legyen a kölcsönök és hitelgaranciák aránya a teljes kereten belül? Egyfelől ennél a konstrukciónál a visszafizetett összegek újra bekerülnek a közösbe. Ennél is fontosabb azonban a számukra, hogy a felvett hiteleket a kedvezményezett ország maga fizeti vissza – ez lesz az Európai Bizottság számára a közös hitel törlesztésének a fedezete.

Az Európai Bizottság azonban köszöni, nem igazán kér ebből: az eredeti javaslat alapján csak a 750 milliárdos keret egyharmadát vonta volna a visszafizetendő körbe. Brüsszel szerint azért, mivel elsősorban azokat az országokat céloznák meg ezzel a pénzzel, amelyeket nem csak a koronavírus ütött meg, de amúgy is komoly gazdasági problémákkal küzdenek, elsősorban magas államadósságuk miatt. (Erre utalt Orbán Viktor, mikor arról beszélt, hogy a lisszaboni szerződést megsértő államok „miatt” kényszerül hitelfelvételre az EU.) Vagyis további hitel még tovább rontaná az államháztartás helyzetét, ezzel pedig növelné az amúgy is meglévő különbségeket az EU-n belül – miközben azt már általánosan elismerik, hogy a koronavírus nem a magas adósság miatt okozott akkora kárt az elsősorban dél-európai országoknak, hanem az, hogy lenullázódott a turizmus.

Az viszont igaz, hogy ezeknek az országoknak a piaci megítélése rosszabb, vagyis számukra az uniós hitel is kedvezőbb, mintha maguk bocsátanának ki kötvényt a finanszírozásra. A másik oldal viszont attól tarthat, hogy a közös hitel közös kockázat, vagyis az euróövezet erejét ássa alá. Hogy mennyire nem lehet ezt lebecsülni, jelzi, hogy hétfőn, azokra a nyilatkozatokra reagálva, amelyek alapján közel lehet a megállapodás, az euró négyhavi csúcsára emelkedett, a német és az olasz államkötvények hozama közötti különbség pedig március – vagyis a vírus berobbanása óta – a legalacsonyabb szintre esett vissza – hívta fel a figyelmet a Bloomberg. A portál szerint a befektetők már beárazták, hogy most sikerül dűlőre jutni, vagyis a bukásnak a szokottnál is súlyosabb hatása lehetne.

A reménybeli megoldás részleteiről sok nem szivárgott ki, de jó eséllyel félúton lesz a két szélsőség között – attól most próbáljunk meg eltekinteni, hogy az összegek módosítgatása inkább hasonlít arra, ahogy a török bazárban alkudoznak egy papucs áráról.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gyükeri Mercédesz - Lengyel Miklós Gazdaság

Orbán fenyegetései eltörpülhetnek a brüsszeli hangzavarban

Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.

„Utoljára akkor tudtam édesanyámmal beszélni, amikor elvitte a mentő”

„Utoljára akkor tudtam édesanyámmal beszélni, amikor elvitte a mentő”

Mennyiért vesz meg egy iPhone-t az Apple?

Mennyiért vesz meg egy iPhone-t az Apple?

Különleges csillagászati esemény jön, 60 év múlva láthatunk újra ilyet

Különleges csillagászati esemény jön, 60 év múlva láthatunk újra ilyet