Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Bár kicsit megkésettnek tartják a törvénymódosítást, de az ágazati szereplők örülnek annak a törvényhozási javaslatnak, amely reményeik szerint is valamennyire segíthet a hazai kisüzemi sörágazatnak. A nagy kérdés azonban az: valójában kinek akar segíteni az állam? Az újítóknak vagy a kormányközeli sörfőzdéknek?
Egyre kevésbé jellemző már az, hogy valamely nagy sörgyártó kizárólagosságot előírva szerződjön le egy vendéglátóhellyel – a hvg.hu által megkérdezett szakértők és vendéglátósok is úgy látják, kicsit megkésett az a törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos a múlt héten nyújtott be, és amely az ilyen megállapodásoknak akarja elejét venni.
A javaslatról szóló cikksorozatunk első részében arról írtunk, most és korábban hogyan igyekezett beavatkozni az állam a sörpiacra.
Régi harcot indított újra a sörgyártók ellen Kósa Lajos
A semmiből bukkant elő az a kormányzati terv, amely alapján véget vethetnek a sör-, üdítőital- és ásványvízgyártók, illetve a szállodák és vendéglátóhelyek (gyűjtőnevükön HoReCa) között kötött kizárólagosságot elváró megállapodásoknak. Az érintettek többsége is Kósa Lajos szerdai Facebook-posztjából értesült róla, hogy aztán alig 24 órával később a nyúlfarknyi módosítási javaslat is megszülessen - és jövő hét péntekén már akár törvényre is emelheti az Országgyűlés fideszes többsége.
A visszaszorulásnak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) cikkünkben is említett, 2015-ös előírása is megágyazott már: ott ugyan azt várták el, hogy az ilyen megállapodások alapján értékesített sörmennyiség a teljes forgalom 30 százalékára szoruljon vissza, de az elmúlt években a piac ennél is tovább mehetett, amit részben az is magyaráz, hogy a fiatalok és az általában erősödő fizetőképes kereslet – no meg a divat is – kikényszerítette az egyre szélesebb termékpalettát. A helyek pedig arra is ráébredtek: lehet, hogy jobban járnak, ha több beszállítótól szerzik be a náluk forgalmazott termékeket.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy sokkal nagyobb teret kaptak volna a kisüzemi sörfőzdék, sőt, azt sem, hogy – ha nem is hivatalosan lekötve – ne lennének egyes helyek hozzáláncolva egy nagy szállítóhoz. Igaz, bilincs helyett inkább mézes madzaggal: egy ilyen megállapodás mostanában jelenthet a listaárnál kedvezőbb árat, de akár azt is, hogy pénzt kapnak vissza a vendéglősök, ha teljesítenek egy bizonyos mennyiségű fogyasztást. Arra is van példa – mondták el a hvg.hu forrásai –, hogy egy hely kimondottan azért tart – akár kisüzemi sörök mellett – egy nagy márkát, mert a visszatérítésből stabil pluszbevétele származik, ami hordónként akár 5-10 ezer forint is lehet. Egy ötvenliteres hordó sör nettó listaára egy nagykereskedőnél 22-55 ezer forintnál kezdődik, tehát nem kis összegről van szó.
A nagy gyártóknak persze így is megéri, hiszen forgalmuknak kisebb része jön a szállodáktól és vendéglátóhelyektől (a HoReCa-tól) , a kiskereskedelem bőven kompenzálja ezt a „marketingköltséget”, amelynek a neve is találó, hiszen egy kocsma remek reklámfelület. Más kérdés, hogy – mint egy forrásunk fogalmazott – ebből sokszor már inkább a kocsmák profitálnak, a nagy cégek a fix megállapodás tilalmában talán egyenesen lehetőséget látnak, hogy szabaduljanak.
Megkérdeztük a cégeket – illetve az üdítőitalai és ásványvizei miatt érintett Coca-Colát és Szentkirályit –, mit gondolnak a javaslatról és milyen változásra számítanak, de egyik sem kívánt válaszolni megkeresésünkre.
Sajnálni természetesen nem kell a nagyokat, bár hazai forgalmuk – legalábbis mennyiségben – évről évre csökken. A multik – a három nagy magyarországi sörgyár mindegyike az egyik globális cégcsoport leányvállalata – közül a piacvezető Heineken Hungária a tavalyi évet 64 milliárd forintos árbevétellel zárta (ebből 63 milliárd származott Magyarországról), és 4 milliárd forint adózott nyereséget ért el, a Dreher 61 milliárdos bevétel után 3,4 milliárd profitot realizált, a Borsodinál 45 milliárd és 400 millió ez a két adat. Ehhez képest a kicsik között messze a legnagyobbnak számító Pécsi Sörfőzde 2019-es 2,7 milliárdos árbevétele (és évek óta kb. nullszaldós mérlege) eltörpül, de összességében is a több száz főzde mindössze 2-3 százalékot hasít ki a piacból.
A három nagy gyárat – illetve adatközlőként a Pécsit és a Magyarországon csupán forgalmazó Carslberget – tömörítő Sörszövetség 2019-es adatai szerint az öt nagy összesen 6,2 millió hektoliter sört értékesített. Ezen belül a hordóban értékesített sörből 558 ezer hektó volt, vagyis nagyjából 9 százalékot tett ki. A kisüzemi főzdék ezzel szemben bevételük nagyobb részét szerzik meg a vendéglátásban – a mostan törvényjavaslat célja az, hogy ez egyben magasabb bevételt is jelentsen.
Egyetért ezzel Ali Rawech Szami, a HopTop Brewery alapítója. Mint elmondta a hvg.hu-nak, ő maga is minden létező fórumon próbált lobbizni azért, hogy a kisüzemi főzdék segítséget kapjanak a kormánytól – bár azt is hozzátette, az számára sem világos, hogy a hirtelen benyújtott javaslat végül milyen kezdeményezésre született. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is hasonlóan nyilatkozott: támogatják a módosítást, de szóvá tette, hogy velük sem folyt semmilyen egyeztetés erről.
Kovács László is úgy látja, hogy a piacon az elmúlt években visszaszorultak a kizárólagosságot előíró megállapodások. Azt sem tartja kizártnak, hogy a gyártók maguk is engedékenyebbnek mutatkoznak a jövőben, például megengedik a vendéglátóhelyeknek, hogy az egyik általuk biztosított csapra valamilyen kisüzemi sör kerüljön. Szerinte a multik között is élesedhet a verseny, különösen, hogy azt is előírnák: valamennyi termékkategóriából legalább két gyártó termékeit kell az üzletnek tartania.
Itt azonban már nem elég egyértelmű szerinte a javaslat, amely a sörön kívül az üdítőitalok és az ásványvizek HoReCa-piacát is szabályozná. Az üdítők esetében külön kell választani a rostos üdítőket a szénsavas italoktól, vagy nem, és így mondjuk egy forgalmazó kipipálhatja az előírást azzal, hogy egy teli Pepsi-hűtőbe betesz egy Sió gyümölcslevet? A sörnél világos és barna minősül kategóriának, vagy általában a sör? És egy kalap alá lehet venni a csapon árult és a (jóval kisebb forgalmú) palackos söröket – ahogy azt már most is teszi sok hely, kipipálandó azt a már a piac részéről is létező igényt, hogy kisüzemi sör is legyen a választékban.
Abban is egyetértenek, hogy támogatásra szorul az ágazatuk – mind a sörfőzés, mind a vendéglátás –, ám nem biztos, hogy ennek ez a legmegfelelőbb formája.
A szakértők még egy furcsaságra felhívták a figyelmet: a javaslat abban az esetben ad felmentést a kizárólagosság alól, ha a vendéglátóhelyen egy önálló kisüzemi sörfőzde termékét is árulják csapolva, és ennek a mennyisége eléri az eladott sör 20 százalékát. Amíg Ali Rawech Szami szerint nem világos, mit is kellene mivel összevetni, hogy kijöjjön a 20 százalék, Kovács László arra hívta fel a figyelmet, hogy ez szembemehet a kereslettel
Nem tudom, a Kétlépcsősben mennyire lesz kereslet a kézműves sörökre?
– tette fel a kérdést a Vendéglátó Ipartestület elnöke, aki szerint ahogy a multik eddigi gyakorlata sem volt ildomos, az sem az, hogy az állam próbálja meg befolyásolni a vásárlók döntését.
A gyanút azonban nagyon nehéz elkergetni, különösen, hogy – az Index információi szerint – nemcsak a kis főzdék képviselői lobbiztak a javaslat mellett, de Lénárd András, a Csíki Sör vezetője is. Nem ő persze az egyetlen, aki a kormány közelében főz sört: három éve Matolcsy György fiának akkor tulajdonában levő telkén indult el – majd nem sokkal később 190 milliós EU-támogatást is kapott – a Hübris, amelynek ma is résztulajdonosa Száraz István, akinek a tulajdonlása idején Matolcsy Ádám vezette az Origót kiadó New Wave Media Groupot. (Frissítés: a cég cikkünk megjelenése után jelezte: a Hübris most egy székesfehérvári ipari parkban bérel ingatlant, amelynek nincs köze Matolcssy Ádámhoz.)
A Matolcsy család egy másik ágáé, a Szemerey testvéreké a Pécsi Sörfőzde cégeiken, a MAVA Befektetési Kft.-n és a Bankonzult Kft.-n keresztül. L. Simon Lászlóhoz – hivatalosan a feleségéhez – is köthető egy sörfőzde, a kápolnásnyéki Belatiny, erről azonban leginkább annyit tudni, hogy 172 millió forint uniós támogatást kapott, árbevételt azonban még nem ért el.
Az igazi nagy játékosok azonban nem a NER valódi vagy fantomfőzdéi, hanem az említett Csíki Sör, amely úgy vált a kormány kedvenc magyar sörfőzdéjévé, hogy nem is Magyarországon működik. Pontosabban nem gyárt, itteni leányvállalata forgalmazással foglalkozik, és nem is túl nagy sikerrel: a Csíki Sör Magyarország Kft. A társaság legfrissebb, 2018-as beszámolójában egymilliárd forint körüli forgalomról és 278 millió forintos veszteségről adott számot. Érdekes, hogy a cég nem tudta megismételni a 2017-es csúcsbevételét, 1,15 milliárd forintot – más kérdés, hogy még abban az évben is masszívan veszteséges volt (90 milliós mínusszal), amikor több hónapig biztosított a Heinekennel perben álló cégnek ingyenreklámot a kormány.
Persze később kiderült: ez csepp volt a tengerben. Nemrég a Magyar Hang írt arról, hogy az erdélyi anyacég legalább kétmilliárd forintnyi magyar közpénzt nyert el arra, hogy egy csipszgyárat és egy malátafeldolgozót építsen a csíkszentsimoni gyára mellé. Hogy a zaklatott múltú Lénárd számít igazán, nem a sör, abból is látszik, hogy tavaly augusztusban a székelyföldi vállalkozó több veszteséges vízierőművét vásárolta meg az állam – mármint a magyar, egészen pontosan a Magyar Villamosművek romániai leányvállalata.
Lénárd arról nemrég a 24.hu-nak adott interjúban beszélt részletesen, hogy az úzvölgyi vízműveken és a sörgyártáson túl mi mindennel foglalkozik még – van ott ingatlanfejlesztés, nyúlfarm és vipera is –, de hogy, hogy nem, a kormány nem csak kalandjaihoz ad pénzt, de diplomata-útlevelet is biztosított a számára.
A Csíki sör tulajdonosa azt mondja, nem sztriptíztáncosnőket, hanem apácákat csempészett Amerikába
Lénárd András kedélyesen beszélt arról a 24.hu-nak adott interjúban, hogy hogyan jutott ki Amerikába az apja papírjait bemutatva.
Ezt a külügy nem indokolta meg, maga az érintett pedig így válaszolt az erre vonatkozó kérdésre:
A diplomata státusz inkább feladat, mint kiváltság.
Ennek része, hogy partnerével „negyvenmillió eurót” fektetett be, az is, hogy százaknak ad munkát, és az is, hogy „minden egyes nap húsz-negyvenezer palackra teszem rá a székely zászlót”.
Úgy tűnik, ez a kormánynak elég, a piacnak azonban nem, hiszen nemcsak a Csíki sörre nincs túl nagy igény, de a társaság franchise-rendszerére sem, amely ugyan úgy hirdeti magát, hogy bárki ingyen csatlakozhat, aki Csíki Sör-ös vendéglátóhelyet létesítene, ám túl nagy lelkesedés nincs: az egyik hely már be is zárt, és mindössze három működőt találtunk Budapesten és Szegeden, amelynek a bejáratánál is hatalmas betűkkel díszeleg a Csíki Sör neve és emblémája. Ami természetesen egészen másképp fest, mint egy multi cégére, hűtője vagy napernyője.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.