Tetszett a cikk?

A gyermekük miatt otthonmaradók számára táppénz biztosításával, a fizetés nélküli szabadság szolgálati időként való elismerésével, a fogyasztás élénkítése érdekében pedig kamatmentes kölcsönökkel kellene enyhíteni a mostani válsághelyzetet – véli Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. A szakember szerint felelőtlenség lenne megjósolni, hány ember veszítheti el az állását, de az biztos, bizonyos ágazatok már most is túl vannak a tűréshatáron. Interjú.

hvg.hu: Orbán Viktor újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket jelentett be hétfőn, ezek részben a korábbi, kisvállalkozói adómentesség kiterjesztéséről szóltak. Elegendő ez?

Mészáros Melinda: Valóban a mikro- és kisvállalkozások szélesebb körénél a kata-befizetésének felfüggesztéséről döntött a kormány. Az adófizetés felfüggesztésének kiterjesztését többen kezdeményezték, közöttük voltunk mi is. Üdvözöljük tehát ezeket a lépéseket, és várjuk a továbbiakat.

hvg.hu: Milyen irány lenne helyes? Hétvégi állásfoglalásukban a szakszervezetek többek között a munkavállalókat védő lépéseket kérték számon a kormányon.

M. M.: Természetesen elsődleges az emberi élet és a munkát biztosító vállalkozások védelme, de ezzel párhuzamosan központi iránymutatásokra és eszközökre lenne szükség annak érdekében, hogy a dolgozók bérhez juthassanak akkor is, ha jelen helyzetben, rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják elvégezni a munkájukat. Sokan például most fizetett szabadságon vannak, de ez nem tart ki sokáig. Jó hír, hogy számos esetben sikerült megállapodni a munkáltatókkal, akár hosszabb távú megoldás is született. Egyfelől arról, hogy vállalják az alapbér fizetését abban az esetben is, amikor ez nem lenne kötelező. Emellett több cégnél lezártuk március 31-vel a munkaidőkeretet, az áprilistól induló éves keret pedig folyamatos bérfizetésre ad lehetőséget, mivel amikor helyreáll a rend, a dolgozók ledolgozhatják majd a kieső időszakokat és azt a bért, amelyhez most tényleges munkavégzés nélkül jutnak hozzá. Tény, hogy így sokkal nagyobb lehet később a terhelésük, de ez ésszerű kompromisszum.

Mészáros Melinda
MTI / Kovács Tamás

hvg.hu: Mennyi időt jelenthet ez?

M. M.: Azzal számolunk, hogy ha júniusra-júliusra helyreáll a rend, akkor ez a 12 hónapos keret reális lehet. Ehhez persze az kell, hogy helyreálljon az alapanyag-ellátás, a termelés is. Ellenkező esetben dominószerűen omolhatnak egymásra vállalkozások, ágazatok. De nem is kell ennyire előre menni az időben: már ma is látjuk azt, hogy sok nagy társaság az eddig kiszervezett munkaköröket (logisztikai szervezés, karbantartás, például) most cégen belül oldja meg, és szerződést bontott a partnereivel. Erre sokan már elbocsátással reagáltak. Ezeket a kapcsolatokat vissza kell építeni, és ez minden bizonnyal hosszabb időt vesz majd igénybe.

hvg.hu: Vissza fogják egyáltalán építeni? Nem lehet, hogy ha a cégek rájönnek, hogy lám, ilyen hatékonyan is tudnak működni, és inkább a mostani helyzet lesz a jövőben az irányadó?

M. M.: Nincs garancia arra, hogy vissza lehet építeni egy jól működő rendszert, és nem is ez lehet az egyetlen probléma. Ha javul a helyzet, sokan azok közül, akik most elveszítik az állásukat, kényszerűségből keresnek más lehetőséget, egy újabb munkaerőhiány pedig ismét akadálya lehet egy ilyen szerződéses viszonynak.

hvg.hu: A hétvégén kiadott közleményükben a szakszervezetek azt is szóvá tették, hogy nem folyt egyeztetés a szociális partnerekkel a kialakult helyzet kezeléséről. Történt változás?

M. M.: A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (VKF) összehívására már nem volt mód, de mi írásban juttatjuk el a javaslatainkat a kormány felé, erre a VKF tagok felé felkérés is érkezett, az ülés elhalasztásakor. A szervezeteinktől folyamatosan érkeznek helyzetértékelések, és ezekből is az látszik: az egészségügyi helyzet kezelésével egy időben kell foglalkozni a gazdasági helyzettel. Ha elodázzuk, nagyon nehéz lesz helyrehozni a károkat. Például ha elfogy a kiadható szabadság, mit tudnak tenni a munkavállalók és a munkáltatók? Szükség lenne mielőbb egy iránymutatásra, hogy milyen foglalkoztatási feltételek, juttatások lehetségesek.

AFP / Garage Island Crew

hvg.hu: Milyen lépésekre tettek javaslatot?

M. M.: A járulékok elengedését, az adók halasztását szélesíteni kell, illetve a munkáltatók és a munkavállalók számára is elérhetővé kellene tenni a veszélyhelyzet megszűnését követően a kamatmentes hiteleket. Ez segítené a fogyasztás élénkítését, ezzel a gazdaság gyorsabb talpra állását is. Ez a jövő, de már most égető szükség van a szabadságok lejárta utáni helyzet rendezésére, akár önkéntes, akár kötelező karantén esetére, de az időseket ápoló vagy éppen gyerekeik mellett otthonmaradó szülőknek is. És azoknak a helyzetét is rendezni kell, akiknek majd a munkahelyekre a bejárás a közlekedés miatt okoz gondot. Ezek olyan kérdések, amelyeket a munkáltatók egyedül nem tudnak megoldani. Vannak európai példák erre, van, ahol például havi egy összegű támogatás jár az államtól.

hvg.hu: Hogyan lehetne itthon megoldani?

M. M.: A mi javaslatunk az, hogy a 14 év alatti gyereket saját háztartásukban nevelők kapjanak táppénzt erre az időszakra. A veszélyhelyzet kihirdetése után közzé is tettük a keresőképtelenség esetkörének bővítésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatunkat. Akik fizetés nélküli szabadságot kénytelenek igénybe venni, azok esetében lényeges intézkedés lehetne az érintett időszak szolgálati időként történő elismerése, az egyösszegű társadalombiztosítási járulék megfizetésének elengedése.

MTI / Komka Péter

hvg.hu: Azt is szóvá tették, hogy a múlt héten, a gazdaságvédelmi akcióterv első részeként kiadott rendelet a munkavállalók rovására ad lehetőséget az eltérésre a Munka törvénykönyvétől. Mennyire látja súlyosnak a helyzetet?

M. M.: Egy hónapja kezdtük el a tárgyalásokat a munkáltatókkal, a tapasztalataink alapján is éreztük a megjelenését követően azt, hogy hiányos ez a rendelet. Kimaradt például belőle a kollektív megállapodások lehetősége, pedig jó lenne, hogy ahol működik érdekképviselet, ott ilyen megállapodások alapján lehessen módosítani. Az egyéni megállapodások nagyobb létszámú vállalkozások esetében nem működőképesek, a kisebbek esetében pedig növelik a dolgozói kiszolgáltatottságot.

hvg.hu: A legkiszolgáltatottabb helyzetben most a kölcsönzött munkavállalók vannak, több olyan nagyvállalatról hallani, amelyik a jelenlegi helyzetre tekintettel egyik pillanatról a másikra elküldte az ilyen szerződéssel foglalkoztatott dolgozóit.

M. M.: Szerencsére a szakszervezeti védelem egyre kiterjedtebb a kölcsönzött munkavállalók esetében is, de mi is több olyan társaságról tudunk, ahol elküldték ezeket a dolgozókat. Azt látjuk, hogy például a nagy autóipari cégek is a saját törzsmunkavállalói körüket igyekeznek megvédeni. Ráadásul azért is nehéz a helyzet, mert eddig egy hasonló szituációban a munkaerőpiac felszívta ezeket az embereket, most viszont egy-két hónapon belül nem látok reális esélyt arra, hogy az ágazaton belül állást találjanak, legfeljebb a szolgáltatóiparban lehet erre lehetőség. Az is nehezíti a helyzetüket, hogy jellemzően nem képzett munkaerőről van szó.

hvg.hu: Olyan cégekről is hallottunk, például a kereskedelemben vagy az élelmiszer-feldolgozók között, amelyeknek szüksége lenne munkaerőre, ám azért nem tudnak felvenni új embereket, mivel az ehhez szükséges alkalmassági orvosi vizsgálatokat a rendszer jelenleg nem tudja elvégezni.

M. M.: Ezt valóban csak azok tudják megoldani, ahol saját munka-egészségügyi szolgáltatóval állnak kapcsolatban. És nem is csak a felvétel jelent gondot, az egyéb betegségek kezelése is. De a probléma valóban létezik, és különösen súlyosan érinti a szerb határ mentén működő élelmiszer-ipari cégeket. Szerbia ugyanis hermetikusan lezárta határait, így az onnan napi szinten érkező vendégmunkások közül csak azok tudják elvégezni a munkát, akiknek az elszállásolását biztosítani tudta itt a munkáltatójuk és ezt vállalták. Ez a helyzet ráadásul az ittmaradókra is plusz terhet ró. Szlovákiával szerencsére már sikerült megállapodni az ingázó dolgozók határátkeléséről, Szerbiával ez nem megoldott.

MTI / Kovács Tamás

hvg.hu: Az elmúlt héten szinte számháború alakult ki azzal kapcsolatban, ki mennyire teszi azoknak a számát, akik most elveszíthetik a munkájukat. Elhangzott százezer, több százezer, de millió is. Ön melyiket tartja valószínűnek?

M. M.: Annyira beláthatatlan a helyzet, hogy nem lehet okosnak lenni, okoskodni meg nem akarok. Látni kell, milyen új lehetőségek nyílnak meg, erről nincsenek még információk.

hvg.hu: Azt sem tudjuk még megmondani, meddig tart ez a rendkívüli helyzet. Ön azt említette, hogy reményeik szerint júniusra-júliusra állhat helyre a rend. Mikor kezdhetünk aggódni? Mennyi időt bír ki a magyar gazdaság?

M. M.: Bizonyos területek már most is túl vannak a tűréshatáron, de nehéz arra prognózist mondani, hogy ki meddig tart ki. Már csak azért sem, hiszen azt sem tudjuk, lesz-e zárlat, kijárási tilalom vagy a nyitvatartás további korlátozása. Ha június végére lecsengő fázisba kerül a járvány, akkor kezelhető, ha tovább húzódik, akkor a dominóelv alapján elindulhat egy láncreakció. Az szerencse, hogy a nagyüzemi termelés egyelőre működhet, de az nagyon fontos, hogy minél hatékonyabb segítséget kapjanak a vállalkozások és ezzel együtt a munkavállalók is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Balla Györgyi Vállalkozás

Parragh László: Pánikhelyzet van és tűzoltás

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint korai lenne még az államnak nagyobb szerepet vállalnia a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésében. Az viszont szerinte szinte biztosra vehető, hogy a munkaerőpiac összeomlik, csak az élelmiszerboltok nyithatnak majd ki, és a katafizetés felfüggesztését a taxisokon kívül más szakmákra is kiterjesztik. Parragh Lászlót kérdeztük.