Letekerné a termosztátot? Lassabban hajtana? Mit tenne, ha nem lenne orosz gáz?
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
Korábbi olajválságok, szénhiányok és háborúk idején áldozatkészebbnek tűntek a polgárok, mint manapság. Most is eljöhet a korlátozások ideje.
A három éve tűzvészben súlyosan megsérült párizsi katedrális rekonstrukciója kapcsán művészettörténeti, régészeti, építészeti, hitéleti és turisztikai érdekek feszülnek egymásnak.
Molière valóban a saját lányát vette feleségül, és legjobb darabjait tényleg Corneille írta? A világhírű komédiaszerző személyét övező pletykákat és legendákat máig sem sikerült tisztázni, titkait magával vitte a sírba.
A viszonylag békés hatalomváltás, de akár a palotaforradalom is ritka volt a szovjeteknél, illetve az oroszoknál. A Kreml urai inkább kihalásos alapon veszítették el posztjukat – bár megeshetett, hogy a riválisok erre rásegítettek.
Betiltott filmek, korlátozott sajtó, de viszonylagos politikai önállóság és virágzó gazdaság fémjelezték az eredeti finlandizációt a hidegháború idején. Utánajártunk, mit nyert és mit veszített Finnország azzal, hogy független, de szófogadó szomszédja volt Oroszországnak évtizedeken át.
Mikor állítsák helyre a bizonytalan nemi identitással születettek „valódi nemét”, és lehet-e ebbe beleszólása a szakembereken kívül az érintettnek is? Efféle kérdések kerültek terítékre az interszex személyek jogairól zajló franciaországi vitában.
Megbízhatóságban és marketingben jobb volt a vetélytársainál, és még szerencsésebb is a Volkswagen emblematikus kisautója, a Bogár. Bár már 50 évvel ezelőtt megelőzte gyártásban a Ford T-modellt, nem mindenben okult annak hibáiból.
A kétharmad-egyharmad arányban ukránok, illetve oroszok lakta ukrajnai város sokat szenvedett a múltban, a II. világháborúban szinte a földdel vált egyenlővé, aztán újjáéledt, visszaszerezte gazdasági és kulturális jelentőségét. Az orosz támadás óta ismét csatatér.
Gyengülő széltevékenység, de – mint az utóbbi két hónapban – erősebb viharok várnak Magyarországra (is) a globális felmelegedés következtében. Az új ENSZ-jelentés minden korábbinál sötétebben látja az éghajlatváltozást. A magunk mögött hagyott tél hazai adatai sem túl biztatók.
Években lehet mérni az egészséges táplálkozás kedvező hatását, és időskorban sem késő lemondani a vörös húsokról, a zsírról és a cukrozott italokról – állítja egy új kutatás.
Horthy kiéheztetéssel és rendőrattakkal, Kádár letartóztatással és azonnali béremeléssel vette el a sztrájkolók kedvét a szervezkedéstől. Manapság a munkabeszüntetők dolgát a szolidaritás hiánya és a törvényi szabályozás manipulálása nehezíti.
A műhavat nyolc évtizede véletlenül találták fel, és minden tökéletesítés ellenére még mindig nem olyan jó, mint az igazi. Bajba kerülhetnek a sportolók és a természet is.
Nem érdemes abban reménykedni, hogy a klímamodellek nem pontosak, és mégsem akkora a baj. Az évtizedes prognózisok világszerte és a Kárpát-medencében is szinte szó szerint beváltak. Viszont van jó hírük is a klímakutatóknak.
Súlyos következményekkel járhat, hogy a lengyel–fehérorosz határra tervezett vasfüggönyt átvezetik Európa utolsó őserdőjén is. A világszerte szaporodó határzárak jelentősen rontják az ökoszisztémák életesélyeit.
A cikkcakkos falfelületek mellett a bannereknek és a székeknek is nagy szerepük van abban, hogy már üvegből is lehet koncerttermet építeni. Az alapelveket évtizedek óta ismerik, de a Zene Házában valósították meg őket a legkövetkezetesebben.
Egészen új gyógymódokat és a sci-fi határait feszegető beavatkozásokat is lehetővé tehet az, hogy sikerült megérteni, miként rendezi időrendbe az agy a múltbeli eseményeket.
A világ számos tájáról csodájára járnak az esztergomi bazilika felújításához készített egyedi, „lebegő” állványzatnak. A magyar mérnökök teljesítménye olyan helyeken is lehetővé teszi a biztonságos munkát (sőt akár a kalandtúrát), ahol 140 éve nem járt senki.
Mi számít magyarnak? – merül fel a kérdés az idegen szavak szótárai kapcsán, amelyek összeállítását a szerkesztő és a társadalom műveltsége éppúgy befolyásolhatja, mint a hétköznapi élet átalakulása, egy-egy új történelmi korszak vagy ideológiai áramlat.
A tehénböfögés és az erdőirtás mérséklése kevés lesz az új klímacélok eléréséhez, az építőipar működését is sürgősen újra kellene gondolni. Ehhez nemcsak a „beépített emisszió” fogalmával kell megismerkedni, de szükség lehet a kenderbetonra és a gombafonaltéglára is.
Nem tehetik meg a luxusgyártók, hogy ne reagáljanak a viselhető okoseszközök divatjára, ám az ilyen órák készítésével éppen a legfőbb értékeiknek fordítanak hátat.