Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Gonoszkodó viccek, hiába várt telefonok, letagadott aláírások kísérték a magyar pártállami elnökök pályáját. A központ által kijelölt közjogi méltóságok általában nem felemelkednek, hanem hozzászürkülnek a funkciójukhoz.
Az államfő bármit gondolkodás nélkül aláír. Még a parlamenti dolgozószobájának ablakán véletlenül berepülő, használt vécépapírt is. Az erről szóló vicc Novák Katalinnal még nem terjed, de még csak nem is Schmitt Pál elnöki tevékenységének illusztrálására született. Ugyanezt a történetet már az 1950–1960-as években is mesélték, akkor a nemzet egységét 1952 és 1967 között megtestesítő Dobi Istvánról, az Elnöki Tanács elnökéről.
Erről és a hasonló politikai vándorviccekről itt írtunk:
"Késő, az elnök úr már aláírta" - politikai vándorviccek
Bár ismét egyre többen tréfálkoznak az ország első számú vezetői rovására, kevés a valóban eredeti vicc. Magát a viccmesélést közben nem annyira a politikai változások alakítják át, mint inkább az internet.
A pártkatonából elnökké avanzsáló, és ezen a poszton különösebben sok vizet nem zavaró, a valódi hatalom birtokosait az aláírásaival hűségesen kiszolgáló funkcionáriusra – amilyen szerep most elemzők és publicisták szerint Novák Katalin köztársasági elnökre is vár – a magyar történelem pártállami időszaka több példával is szolgál. Legjellemzőbb közülük Dobi és közvetlen utódja, Losonczi Pál pályája.
A monográfusa, Révész Sándor történész (a HVG munkatársa) által a „legmélyebbről érkezett” magyar államfőként jellemzett Dobi István három párt – a szociáldemokrata, a kisgazda és a kommunista – vezetésében is helyet kapott. Az 1945 előtt tisztánlátásról, talpraesettségről és adott esetben nem kis bátorságról tanúságot tevő politikus a háború után, a kommunista párthoz közeledve egyre inkább elvesztette karakterét, és a diktatúra kiszolgálója lett: előbb miniszterelnökként, majd 1952-től az Elnöki Tanács elnökeként. (Ezt a 21 tagú testületet szovjet mintára hozták létre 1949-ben, és kollektív államfői funkciót töltött be, illetve bizonyos korlátozásokkal az Országgyűlést is helyettesítette a rendszerváltásig.)
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Nagyon jól ment tavaly a budapesti városnéző buszok üzemeltetőinek.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.