53 ezer milliárd forintra nőtt az államadósság, egyre távolabb, amit Varga Mihály ígért
2022 vége óta folyamatosan nő az államadósság, mostanra újra elérte a GDP 75 százalékát – év végére 70 százalék alá kellene csökkennie.
2022 vége óta folyamatosan nő az államadósság, mostanra újra elérte a GDP 75 százalékát – év végére 70 százalék alá kellene csökkennie.
Az első félév alapján nemhogy 1,5 százalékos éves gazdasági növekedés nem lesz, de esélyes, hogy semekkora sem – ám a büdzsét a kormány 1,5 százalékkal tervezte. A vártnál magasabb infláció segíti az államháztartást, ezzel együtt megszorításokra és/vagy a hiány elengedésére lesz szükség.
Júniusban is a magyar kiskereskedelmi forgalom visszaesése volt az egyik legnagyobb az unióban. Mármint mennyiségileg, a forgalom értéke (tehát a boltokban elköltött összeg) Magyarországon nőtt az egyik legnagyobbat.
Májushoz képest minimálisan bővült, 2022 júniusához képest pedig már csak 8,3 százalékkal volt kisebb a kiskereskedelmi forgalom júniusban. Az első félév egészét tekintve a visszaesés 10,3 százalékos volt. Őszre újra pozitív tartományba kerül a reálkeresetek változása, a lakosság újra többet fog tudni fogyasztani.
A forint hetek óta trendszerűen gyengül, aminek nincs igazából konkrét, komoly oka, a befektetők sok apróság miatt kockázatos helynek látják Magyarországot. Fordulat és erősödés szeptemberben jöhet, de van esély negatív spirál kialakulására is. A jegybank nemrég felesküdött a forint védelmére, most mégis tétlen: a beavatkozással valószínűleg magának is és a forintnak is csak ártana.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
Míg Magyarországon több, mint 20 százalékos, az USA-ban már csak 3 százalék az infláció. Karnyújtásnyira az amerikai kamatemelések lezárása, ami a magyar jegybank kamatcsökkentéseit segíti.
Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
A rezsicsökkentés után egy évvel a kormány a másik nagy politikai termékét, a csokot bontja vissza. A megszorítás irányaiban van ráció, de a jövő évtől számtalan család kerül nehéz helyzetbe.
Az állampapírok iránt gerjesztett mesterséges kereslettel a kormány sikeresen szorította lejjebb a hozamokat. Ezzel párhuzamosan várható, hogy az alapkamat is csökkenni fog.
Már tényleg csekély a banki alapszámla díja, februártól pedig berobbanhatnak az innovatív fizetési megoldások. A cél a készpénzmentesség – lenne, ha a kormány nem kedveskedne ingyen készpénzfelvételi lehetőséggel.
A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát (ráadásul duplán) és az adók számának csökkentését. Előbbin tavasz óta munkacsoport dolgozik, utóbbin (még) nem. Ettől függetlenül is az szja-rendszer rendkívül bonyolult és nagyon megterhelő a költségvetésnek, minimum néhány adókedvezmény kivezetése benne van a pakliban.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
Az okostelefonnal és közösségi médiával felnőtt fiatalok nem a türelem emberei, a munkahelyi vezetőiktől több odafigyelést igényelnek, de ha jól érzik magukat, jól is dolgoznak.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
Szűkül a babaváró hitel, megszűnik a csok, és nem tudni, mi lép a helyére. A kormány az így kikényszerített kereslettel akarja megtámogatni a gazdasági növekedést.
Nem „Brüsszel” valamiféle hóbortja miatt van szükség a kiadási felülvizsgálatra, hanem azért, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért. De a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül helyre kell állítani, az államadósság finanszírozása óriási teher, a közkiadások rendszere egy merő káosz. A kormány valójában 2022 közepe óta egyik megszorítást vezeti be a másik után, még akkor is, ha az ellenzéknek egy kedd este közölt kormányhatározatból jutott eszébe erről beszélni.
A Paks II.-t építő orosz Roszatomtól garanciákat kellene követelni arra az esetre, ha Paks I.-et bármi kár érné az építkezés során. A bővítési szerződést azért kellett most módosítani, mert eleve rossz volt – mondja Mártha Imre, az MVM volt vezére.
A magyar lakosság uniós összehasonlításban nagyon keveset költ fogyasztásra, ami az életszínvonalról is sokat elmond. A 2022-es magyar gazdasági növekedés nem volt kiemelkedő, de folytatódott a felzárkózás az uniós átlaghoz. Az Eurostat adataiból rajzoltunk képet a magyarokról.