Tavaly nagyot nőtt az új autók ára Magyarországon, most fél évig stagnálás várható, azt pedig még nem látni, ősszel mi lesz. A hiányjelenségek megszűntek, és a vonzó finanszírozási konstrukciók is.
A nagyvárosok lakossága évről évre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
A magyarországi lakáspiac megroppant, az állam beruházási stopot hirdetett, az unió nem küld pénzt. Ha minden így marad, az építőipar komoly visszaesés elé néz, számos építőanyag ára már csökken. Eközben az új építési miniszter épp mindent újraszabályoz.
A jegybankelnök szerint Magyarországnak jelenleg nincs jövőképe, és a miniszterelnök nem is akar mérhető célokat, mert „mi van, ha nem teljesül”. Matolcsy György olyan mélyütést vitt be Orbán Viktornak, mint nyilvánosan talán még senki: párhuzamba állította Medgyessy Péterrel.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A háború miatt kínai áru nem érkezik Magyarországra keletről, ám annál több ukrán gabona. Az Orbán-kormány már korlátozná az importot, a magyar gazdák ülnek a termésen áremelkedést várva.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Az e-rollerek ugyan joghézagokban gurulnak, de a Kúria szerint annyira azért nem, hogy annyit ne lehetne megállapítani: gépi hajtású járművekről van szó. A kormány azt ígéri, lesz KRESZ-módosítás, de azt nem árulják el, mikor. Pedig az e-rollerek szabályozása nagyon sürgős lenne.
Az állandó, fix traffipax-hálózat csak az első lépés lenne, a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos egyéb eszközt tartalmaz. Beleértve a sebességcsökkentést, a legfeljebb 20-30 kilométer/órával használható útszakaszok aránya a jelenlegi 40 százalékról 61 százalékra nőne a fővárosban.
A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal elégítse ki az ázsiai akkumulátorgyártók áramigényét. A miniszterelnök szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mi ehhez értünk.
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
Egy kivételével az „extraprofitadóknak” semmi közük az extra profithoz, többnyire nem is a profitot terhelik. Tavaly az adók alanyait nem vágták földhöz a sarcok, de egyes esetekben idén már más lehet a helyzet.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
A magyar kormánynak szándékában sem áll leválni az orosz energiáról, a diverzifikáció ugyan cél, de a jövőben is számolnak az orosz energiahordozókkal. Szijjártó Péter szerint a Gazprom – amely tavaly több európai partnere felé sem teljesítette kötelezettségeit és aktívan dolgozott az árak felverésén – megbízható partner.
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.