Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Akad, amiben előrelépést hoz a mindent is szabályozni igyekvő építészeti törvény, akad, amin bölcsen nem változtat, de van, ami teljesen kimaradt belőle. Például, hogy mit kellene kezdeni a meglévő ingatlanállománnyal, ami a zöld átállás és az energiaválság idején különösen fontos kérdés lenne.
Januárban a Nemzetgazdasági Minisztérium referenciakamat-váltási ötlete is keresztbe tett a kamatcsökkentés gyorsításának. A tárca most nem ötletelt, jöhet a 9 százalékos alapkamat, bár maradtak érvek a lassabb csökkentés mellett.
A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki.
Országosan közel 10 százalékkal esett vissza az épített lakások száma 2023-ban, több megyében alig épültek új lakások. A kilátások sem jók, a megépítendő lakóépületek száma a pandémia idején sem mutatott ennyire siralmas képet. Hiába a kormányzati szándék, nem látszik, hogy vidéken jobban pörögnének az építkezések.
Az áfabevételek már januárban elmaradtak nemhogy a céltól, de még a pocsék tavalyi évtől is. A bérekhez kapcsolódó költségvetési bevételek megugrottak – ám csak a tavaly év végére előre hozott fizetésemelések miatt. Az uniós programok jelentősen javították az egyenleget – ám csak mert eddig alig írtak ki pályázatokat. Az államadósság finanszírozásának feketelevese pedig még csak most jön.
Ha egy vendégmunkás felállva énekli a Himnuszt, tudja, hogyan halt ki az Árpád-ház, és megtalálja vaktérképen Világost, akkor maradhat még egy kicsit, de aztán mindenképpen mennie kell. Ez az egyik olvasata a vendégmunkás-rendelet tervezetének, a másik, hogy a Belügyminisztérium csak egy némi pluszmacerával járó látszatintézkedésen dolgozik. És összeállítja a megfelelően kulturált országok listáját.
A tavalyi GDP-arányos hiány magasabb volt a tervezettnél, magasabb volt a megemelt célnál, magasabb volt a még jobban megemelt célnál, és magasabb volt, mint 2022-ben.
Csapnivalóan zárta 2023-at a gazdaság. A tavalyi alacsony teljesítményhez képest idén könnyű lenne nagyot nőni – ha év végén lett volna már némi lendület. De nem volt. Segíthetik a növekedést a nagyberuházások, a reálbér növekedése és az uniós források. ugyanakkor az ipar küszködik, az építőipar küszködik, és a mezőgazdaság sem fog tudni nagyot mutatni. A kamatok relatíve magasak maradnak. Elengedett hiány mellett sincs nagy költségvetési mozgástér, különösen, ha kiderül, hogy tavaly nőtt a GDP-arányos államadósság. Amire van esély.
Sínen van a drágán beszerzett gázkészlet hitelének újratárgyalása, a magyar cégek újabb egy évig fizethetik a kamatokat. A kormány nem hagyja, hogy az MVM-nél jelenjen meg a veszteség.
Egy, a letelepedési biznisz nyertesei közé tartozó kínai férfi vezette offshore cég beletett 1,6 milliárd forintot egy magyar zrt.-be, aztán lelépett. A zrt. előbb egy svájci cég tulajdonába került, ám idén év eleje óta a Rogán Antalhoz közel álló Kertész családhoz köthető vagyonkezelő a tulajdonosa.
Magyar Péter volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnökség uniós szakdiplomatája, a Diákhitel Központ vezetője, a Magyar Közút és a Volánbusz igazgatósági tagja, az MBH Bank felügyelőbizottsági tagja. A párt egyik prominens politikusának férjeként végignézett pár botrányt, és ha lehet hinni a pletykáknak, politikai utasításra nem vált el már 2021-ben, a választások előtt.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. A versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány hallgat.
Ahogy azt a jogszabályok is megkövetelik, a vendégmunkásokat kétéves határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják, akit kirúgnak, annak ki kell fizetni a teljes szerződéses időre a bérét. Ráadásul a kormány mindent megtesz, hogy a vendégmunkások pusztán biorobotként dolgozzanak – aztán (mű)felháborodik, ha egy cég a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozót tartja meg. A vendégmunkások egyébként leginkább olyan betanított munkákat végeznek, amikre alig lehet hazai dolgozót találni.
Nagy Márton minisztériuma eltekintett a vállalati hitelezés átalakításától, cserébe a bankok egy időre „önként” leárazzák a vállalati forinthiteleket. A jegybankot felállították az asztaltól.
Átláthatatlanul és döcögősen kivitelezve, de érdemi bérfejlesztésről van szó a pedagógusok esetében – bár az első fizetési papírok szerint van, aki csak 3%-ot kapott –, 2030-ig szóló ígéret is van a folytatódó emelésekre. Jövőképre is nagy szükség lenne, hogy legyen utánpótlás.
Épp aznap tartott all-star megbeszélést a jegybank, amikor életbe lépett a bankok által a Nemzetgazdasági Minisztérium felé „önként” vállalt kamatakció, amelynek keretében fél évig lemondanak saját hasznukról. Az akcióról folytatott egyeztetésekbe a jegybankot nemhogy nem vonták be, de a véleményét is lesöpörte a minisztérium.
Marad a lassúnak tekinthető kamatvágási tempó, nem mérséklődik 10 százalék alá az alapkamat.
A fővárosiak új, olcsóbb szuperbérletet kapnak a vármegyebérlet képében. A BKK csökkenti a Budapest-bérlet árát, még árverseny is kezdődhet, ha a MÁV beszáll. A főpolgármester végső soron feladta a főváros önálló tarifapolitikáját, a bevezetendő rendszerben csak a kormány politikai akaratán múlik, elszipkázza-e a kritikus bevételeket, és keresztbe tesz-e a fővárosnak ez elszámolásokkal. Amelyek részleteit még ki sem dolgozták.
