Már tényleg csekély a banki alapszámla díja, februártól pedig berobbanhatnak az innovatív fizetési megoldások. A cél a készpénzmentesség – lenne, ha a kormány nem kedveskedne ingyen készpénzfelvételi lehetőséggel.
A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát (ráadásul duplán) és az adók számának csökkentését. Előbbin tavasz óta munkacsoport dolgozik, utóbbin (még) nem. Ettől függetlenül is az szja-rendszer rendkívül bonyolult és nagyon megterhelő a költségvetésnek, minimum néhány adókedvezmény kivezetése benne van a pakliban.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
Az okostelefonnal és közösségi médiával felnőtt fiatalok nem a türelem emberei, a munkahelyi vezetőiktől több odafigyelést igényelnek, de ha jól érzik magukat, jól is dolgoznak.
Az alkotmányos jogok sérelmével járhat a kötelező akciózás elrendelése és újabb zavarokat okozhat a gazdaságban a piaci működéssel szembemenő kormányintézkedés.
Szűkül a babaváró hitel, megszűnik a csok, és nem tudni, mi lép a helyére. A kormány az így kikényszerített kereslettel akarja megtámogatni a gazdasági növekedést.
Nem „Brüsszel” valamiféle hóbortja miatt van szükség a kiadási felülvizsgálatra, hanem azért, mert a kormány ezt vállalta a helyreállítási pénzekhez való hozzáférésért. De a költségvetési egyensúlyt ettől függetlenül helyre kell állítani, az államadósság finanszírozása óriási teher, a közkiadások rendszere egy merő káosz. A kormány valójában 2022 közepe óta egyik megszorítást vezeti be a másik után, még akkor is, ha az ellenzéknek egy kedd este közölt kormányhatározatból jutott eszébe erről beszélni.
A Paks II.-t építő orosz Roszatomtól garanciákat kellene követelni arra az esetre, ha Paks I.-et bármi kár érné az építkezés során. A bővítési szerződést azért kellett most módosítani, mert eleve rossz volt – mondja Mártha Imre, az MVM volt vezére.
A dohányáru-forgalom rekordot döntött tavaly, meghaladta az 1,1 ezer milliárd forintot. A lakosság még az élelmiszerek jelentős drágulása után is csak négyszer annyit költött élelmiszerekre, mint dohányárukra. Rekordot döntött a trafikokat ellátó monopólium által fizetett koncessziós díj, de a tulajdonosoknak is jutott majdnem annyi nyereség, 8,3 milliárd forint. Az államnak se volt még soha ennyi dohánybevétele, jövedéki adóból 476 milliárd folyt be.
A csok és a babaváró részleges megszüntetése „előre hozott keresletet” fog generálni idén. A kormányt meglepte, hogy a lakossági fogyasztás ennyire visszaesett, ezt most erősíteni akarja. A Szép-kártyákról hideg élelmiszert is lehet fizetni – ettől a kormány több áfabevételt remél. A kamatjövedelmek plusz adóztatása miatt nő a kereslet az állampapírok iránt, mennek le a hozamok, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.
A leminősítést és a bóvlihoz való közeledést egyelőre elkerülheti Magyarország, de a javításhoz nagyobb költségvetési szigor és az EU-val való kiegyezés szükséges.
Jövőre akár egy százalékponttal megdobhatja az inflációt, hogy a kormány megtartja az „extraprofit” különadókat és adókat emel – összességében ezer milliárd forintot kivonva a gazdaságból. Az idei infláció már a jegybank szerint is biztosan magasabb lesz a kormány által vártnál. Némi gazdasági növekedés lehet, de jórészt az is a mezőgazdaság tavalyi pocsék évéhez képesti visszapattanásnak lesz köszönhető.
A sztrádakoncesszió módosítására, részekre bontására a hitelező bankok miatt volt szükség, és kezelni kellett, hogy reális lehetőséggé vált Magyarország leminősítése – mondja Németh Tamás, a koncesszor magáncég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója.
Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
A világgazdasági folyamatok, a munkaerő- és tőkehiány hosszú távon, strukturálisan árfelhajtó hatásúak. Az infláció letörése érdekében fenntartott magas kamatok pedig lefojtják a gazdasági növekedést, és az államkasszát is megterhelik.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
Az atomenergia-hivatal a nukleáris biztonsági szabályzatok felülvizsgálatát végzi, de ennek semmi köze a paksi bővítéshez vagy Szijjártó Péterhez – szemben azzal, amit Szijjártó Péter mondott. Az EU engedélyezte a szerződésmódosításokat, de azokat a kormány nem hozta nyilvánosságra. Az alapozás folytatódik, pedig a végleges létesítési engedély még mindig nincs meg, a német irányítástechnika pedig nem kapott exportengedélyt.
A magyar lakosság uniós összehasonlításban nagyon keveset költ fogyasztásra, ami az életszínvonalról is sokat elmond. A 2022-es magyar gazdasági növekedés nem volt kiemelkedő, de folytatódott a felzárkózás az uniós átlaghoz. Az Eurostat adataiból rajzoltunk képet a magyarokról.
Egyszerre megszorít és bőkezű a 2024-es költségvetés. A kormányzati szektor működésében nagy a spórolás, még Orbán Viktor protokollkeretét is megnyesik. Nagy vasúti projekt nem lesz a Budapest-Belgrádon kívül, és nagy víziközmű-fejlesztés is szinte csak ipari parkokban, akkugyárak körül. Máshol marad a bőkezűség, folytatódik a vállalkozások intenzív támogatása egyebek mellett a Széchenyi-programmal.