Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni a jegybank tőkéjét, ha az negatívba fordul. Ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni. Mindenesetre a Költségvetési Tanács jogot kap ennek véleményezésére.
A pénzügyminiszter szerint tavaly valójában csak 4,9 százalék volt a költségvetés hiánya – ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei 5,2 százalékos hiány kisebb, mint a tavalyi hiány.
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
A jegybank 13 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, az eszközt pedig megszünteti, októbertől újra az alapkamat lesz a meghatározó. A bankok annyi pénzt tarthatnak októbertől a tartalékszámlájukon, amennyit csak akarnak, a túltartalékolt összegre a jegybank az alapkamatot fizeti.
Az unió kockázatos kínai akkumulátorfüggőség felé menetel, az Európai Bizottság pedig versenyfelügyeleti eljárást indít. A kínai gyártók trójai falova Magyarország, de Brüsszelnek vannak eszközei.
A Monetáris Tanács a jegybanki politika normalizálásáról döntött. Az alapkamathoz nem nyúltak, de a kamatfolyosó alját 12 százalékra, a tetejét 14 százalékra módosították. Minden bizonnyal kivezetik a tavaly október óta irányadó egynapos betéti tendereket, de bevezetnek egy új eszközt.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Minden afelé mutat, hogy a Fidesz a 2010-es években alkalmazott eszközökkel nem lesz képes kivezetni az országot a válságból, és fenntartható növekedési pályára állítani a gazdaságot. És nem látszik, hogy a párt kész és/vagy képes lenne végrehajtani egy átfogó reformot.
Az idei hiány magasabb lesz a GDP 3,9 százalékára tervezettnél, de alacsonyabb a tavalyi 6,2 százaléknál, ennek érdekében a kormány kész kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket bevezetni. Matolcsy György jegybankelnök szerint a magas infláció miatt zuhant ekkorát a gazdaság. A magas infláció oka pedig a „kalandor gazdaságpolitika”, „gazdaságpolitikai tömegbaleset”. Erős nyitány a Közgazdász-vándorgyűlésen.
Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.
Immár nem kell minisztériumi jóváhagyás a Paks II. kivitelezési szerződésének módosításához, és az orosz hitellel kapcsolatos ügyekben is jelentősen nőtt a paksi projektcég szerepe. A kivitelezési ütemtervet a Roszatom és a Paks II. idén év végéig felülvizsgálja.
Szeptember végén 13 százalékra csökken az irányadó kamat, és újra az alapkamat lesz az irányadó, a tavaly ősszel bevezetett „ideiglenes” vészeszközök egy részét a jegybank pedig kivezeti. Októbertől csökkenhet az alapkamat, de nem lesz monoton, kiszámítható kamatcsökkentési pálya, és a kamatszint az infláció fölött marad majd. Jegybanki gazdaságélénkítés sem lesz, a cél mindenek felett az infláció letörése.
Az alapkamat változatlanul 13 százalék, de a kamatfolyosó felső szélét lejjebb húzta a Monetáris Tanács, ami arra utal, hogy az irányadó kamat is mérséklődik, 15-ről 14 százalékra.
A kormányzati gazdaságpolitika csúcsra járt a nyáron. A számtalan lépés közt akad alapvetően pozitív trendre felülő látszatintézkedés, akad csekély hatású változtatás és sok-sok megszorítás. Az biztos, hogy jobb lesz – most annyira rossz a helyzet, hogy ennél már csak jobb lehet. Elemzés.
Az olaj drágulása és a forint gyengülése miatt szálltak el a hazai üzemanyagárak. A januári drasztikus jövedékiadó-emeléssel együtt ez magasabb inflációt és ellátási zavarokat hozhat.
A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról – miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne. A tervezet értékelésére a felügyelettel megbízott civilek is csak napokat kaptak.
Az egységes mértékű emelés és a magasabb ellátást kapó újak miatt megugrott a magas nyugdíjak száma. A rendszer ezer sebből vérzik, és ezzel a kormány is tisztában van. Mutatjuk, mit ígért az EU-nak.
Szijjártó Péter szerint a kivitelezési szerződés módosítása után gyorsabban és egyszerűbben mehet majd az erőműépítés. Egyéb részletet nem osztott meg. A kormány korábban megígérte, hogy a módosítást nyilvánosságra fogják hozni.