Az ország legjelentősebb és Európa egyik legnagyobb fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportjával bővül a miniszterelnöki vő birodalma. Wáberer György egyszer már kiszállt a nevét viselő cégből, akkor a társtulajdonossal meglévő konfliktusok miatt. Arra egyelőre nincs magyarázat, a mostani lépést mi indokolta.
Az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt többé-kevésbé alkalmazkodott a szankciókhoz. Ám a kerülőutas importnak ára van, és hiányzik a nyugati csúcstechnika. A lakosság munkaerőpiaci-megélhetési válsággal küzd. Az állami adóbevételek immár zuhannak, a kiadások nőnek, a tartalék nagy, de nem tart ki örökké.
A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.
Csak egy állami szerv adhatta át idő előtt a decemberi kiskereskedelmi statisztikákat a kormánynak amúgy bedolgozó Makronóm Intézetnek. A KSH vizsgálata megtalálta a vétkest, de nem árulják el, ki volt az, és bemondásra elhitték neki, hogy pusztán „tévedés” történt.
A pandémia legsúlyosabb hónapjaiban, előtte pedig a 2008-as válság után járt olyan mélységekben a magyar lakáspiac, mint most. A megmaradt vevők erős alkupozícióban vannak.
A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
Ukrajna megtámadása után az Oroszországban működő nyugati multik nagy része bejelentette kivonulását. Ám sokan csak visszafogták ottani tevékenységüket, a teljesen kivonultak közt pedig akad, aki hagyott magának kiskaput a visszatérésre.
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
A dekarbonizáció és az energiaválság közepette globális trend, hogy az országok az eredetileg jellemzően 40 éves üzemidejük akár duplájáig üzemeltetnék nukleáris erőműveiket. Ehhez a csapathoz csatlakozna Pakssal Magyarország.
A gazdaságfejlesztési minisztérium az Eximbankon keresztül 700 milliárd forint támogatott hitelt önt a gazdaságra. Kérdés, hogy a Baross Gábor Hitelprogram jól célzott lesz-e, vagy csak egyszerű pénzszórás, vagy jórészt a Fidesz-közeli vállalkozások újabb támogatása. Az biztos, hogy az ingyen pénz osztogatása szembemegy a jegybank monetáris politikájával és az infláció elleni küzdelemmel.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
A különadók és az árstop miatt drágábbak az üzemanyagok Magyarországon, mint a környező országokban, de van még más is. Februártól nagy szükség lenne az adriai importra, Szijjártó Péter az EU-val fenyegeti a horvátokat.
A kormány átírta a 2023-as költségvetést, de a bőréből nem tudott kibújni, a sporton csak nem sikerült spórolni. 2024-től drasztikusan csökkennek a lakásépítési támogatások, csökken az önkormányzatok támogatása, ellenben brutálisan megdrágul az államadósság finanszírozása.
A kormány a minimálbér felére rögzítette a közmunkásbért, így annak bruttója idén 116 ezer forint. A közmunkások fizetése évek óta leszakadóban van, mára mindössze az átlagkereset ötöde. A közmunka nem érte el a célját, legalább 80 ezer ember számára nem út a munkaerőpiacra.
Az önmagát immár nemzetiként aposztrofáló Gazdasági Versenyhivatal „többek között” az élelmiszerláncok körmére néz, vajon miért drágulnak Magyarországon kiemelkedő mértékben az élelmiszerek.