Tavaly a költségvetés alaposan elvétette a kitűzött hiánycélt, 4600 milliárd forint lett a pénzforgalmi hiány, de a pénzügyminiszter szerint jó, hogy a hiány csökkent 2022-höz képest. Bár még az idei gazdasági-költségvetési folyamatokat sem látják, idén is tavasszal állítják össze a jövő évi büdzsét.
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak – ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük – bele kellett szeretnie.
A Szegeden gyárat építő kínai BYD épp most előzi meg a piacvezető amerikai Teslát globális eladásokban. A vállalat üzleti eredményei szárnyalnak, a kilátások pompásak. Peking a 2010-es években rengeteg állami erőforrással támogatta az elektromos autózást – épp ezért Brüsszel épp vizsgálja, hogyan lehetne megvédeni az európai piacot a felszteroidozott kínai gyártóktól. Borítékolható, hogy a magyar állam legalább 100 milliárd forinttal támogatja a szegedi beruházást közvetlenül és infrastruktúrában.
Varga Mihály 0,4 százalékos gazdasági visszaesést vár idénre. A pénzügyminiszter szerint a kormány soha nem próbált nyomást gyakorolni a jegybankra – pedig a nyomásgyakorlási kísérletek jól dokumentáltak.
Év végén 6 százalék körül lehet az infláció a Magyar Nemzeti Bank szerint. A gazdasági visszaesés és a költségvetési hiány nagyobb lesz a vártnál, amúgy a jegybank meglehetősen optimistán látja a helyzetet, 2024 elején valószínűleg gyorsulni fog a kamatcsökkentés.
A magyar kormány évekig külpolitikai érdekek mentén osztogatta szakajtószám a fuvarengedélyeket EU-n kívüli országoknak, a magyar fuvarozók érdekeit figyelmen kívül hagyva. Immár látszik szándék a változtatásra, de most az Unió engedte be korlátozás nélkül az olcsón dolgozó ukrán fuvarozókat.
Az állami meteorológiai szolgálatra ráfér az átszervezés és a piacosítás, miután az állam sokáig a verseny elfojtásán munkálkodott.
Az idén is veszteséges a fővárosi közösségi közlekedés, de a menetdíjbevétel már meghaladja a Covid előttit – mondja Walter Katalin. A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint nehéz ilyen politikai ellenszélben dolgozni, de kénytelenek. A júniusi választáson túl nem tekint.
A vétójog csak illúzió, Varga Mihály eljelentéktelenedik a kormányban. A gazdaságpolitika vezetőjévé előlépő Nagy Márton víziója szerint semmi sem számít, csak a gazdasági növekedés, az majd mindent megold. Elengedett költségvetési hiány és magas infláció várható, és ha nem sül el minden jól, akkor a mostaninál is keményebb válság.
Az infláció lassulása európai trend, Magyarországon a magas bázis miatt lassul különösen gyorsan, nincs trükk az októberre számolt 9,9 százalék mögött. A KSH szerint az uniós statisztikai hivatal „egységérték” meghatározása alapján számolnak átlagot a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” áram és gáz árából. A módszer kritikusai szerint ezt nem lenne szabad, mert így valójában nem az árak változását követik, hanem a fogyasztásét.
Jól hangzik, hogy a kormány újra engedné szélerőművek telepítését, de ehhez még sok részletszabályt kell megváltoztatni.
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
Mivel a pénzügyminiszter az elmúlt szűk két évről sem mondott igazat, nem tudni, a kormány hogyan kívánja kezelni, hogy idén várhatóan a megemelt hiánycélt sem tudja teljesíteni.
Miközben a kormány „migránsgettók” rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.
Nem a pozitív reálkamatok fullasztják le a gazdaságot, hanem a magas infláció – üzen közérthetőre fogalmazott szakmai dolgozatban a jegybank Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek és Parragh László iparkamarai elnöknek. Az érveken túl bizonyítékot is mutatnak: az elmúlt időszakban épp akkor esett vissza leginkább a gazdaság, amikor a legmélyebben negatív volt a reálkamat. Ráadásul több hiteltermék kamata most is vaskosan negatív, mégsem pörög fel a gazdaság.
Az egészségügyi államtitkár a munkahelyi vizsgálatok megerősítéséről beszélt, aztán Semjén Zsolt lopakodó módon, egyetlen érintettel sem egyeztetve beterjesztette a vizsgálatokat felvizező javaslatot. Nem látszik, mi értelme az egésznek, sokan a vendégmunkások foglalkoztatásának megkönnyítését sejtik a háttérben, mások az orvosok elleni bosszúra vagy az ügyeleti rendszer megerősítésére tippelnek.
Az inflációnál nagyobb béremelkedés fordulópont, de az inflációs sokk nyomán a keresetek csak annyit érnek, mint 2020-ban. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagy vívmány, hogy a minimálbér számszerűen nagyobb, mint 15 éve.
Az inflációt még nem sikerült letörni, a küzdelmet folytatni kell. Az infláció év végén 7 százalék körül lehet – a jegybanki cél 3 százalék. Az alapkamat 2024 februárjában csökkenhet először 10 százalék alá, ha minden jól megy, és a jegybank 75 bázispontos vágásokkal tud tovább haladni.
A jegybank 11,5 százalékra csökkenti az alapkamatot – jelentette be a Monetáris Tanács ülése után a Magyar Nemzeti Bank. A kamatvágás lehetett volna nagyobb, de a jegybank elsősorban a forint árfolyama miatt inkább óvatosan halad. Illetve jó eséllyel a jegybank hitelességét romboló kormánykommunikáció miatt véletlen sem akarja, hogy úgy tűnjön, meghajlik a kormány elvárásai előtt.
Az első, 5 millió forintos költségvetéstől a jelenlegi 465 milliárd forintosig – Budapestnek fogantatása óta szinte sose volt elég pénze, és szinte mindig kiszolgáltatott volt a kormánynak.
