Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Az e-rollerek ugyan joghézagokban gurulnak, de a Kúria szerint annyira azért nem, hogy annyit ne lehetne megállapítani: gépi hajtású járművekről van szó. A kormány azt ígéri, lesz KRESZ-módosítás, de azt nem árulják el, mikor. Pedig az e-rollerek szabályozása nagyon sürgős lenne.
Az állandó, fix traffipax-hálózat csak az első lépés lenne, a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia számos egyéb eszközt tartalmaz. Beleértve a sebességcsökkentést, a legfeljebb 20-30 kilométer/órával használható útszakaszok aránya a jelenlegi 40 százalékról 61 százalékra nőne a fővárosban.
A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal elégítse ki az ázsiai akkumulátorgyártók áramigényét. A miniszterelnök szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mi ehhez értünk.
„Kiszivárgott”, milyen szereplők rongálhatták meg az Északi Áramlat gázvezetékeket, ám leginkább csak annyi derült ki: az igazi felelős talán sosem lesz meg. A vezetékek javítása nincs napirenden, legjobb esetben konzerválhatják őket, a jelek szerint se az orosz, se az európai felek nem számítanak rá, hogy a belátható jövőben szükség lesz rájuk.
Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott.
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Egy kivételével az „extraprofitadóknak” semmi közük az extra profithoz, többnyire nem is a profitot terhelik. Tavaly az adók alanyait nem vágták földhöz a sarcok, de egyes esetekben idén már más lehet a helyzet.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Leértékelődő forint, drága import, drága hitelek, elszálló infláció, recesszió: a háborús válság Magyarországon súlyosabb, mint amit a háború indokol.
Kalandos előéletű, de príma elhelyezkedésű üres telket vásárolt a Budai Várban Váradi József családi cége, a Wizz Air elnök-vezérigazgatójának holtig tartó haszonélvezete is van az ingatlanra. Úgy hírlik, tavasszal kezdenék egy négylakásos épület felhúzását.
December óta kitartóan erősödik a forint a rendkívül magas MNB-kamatoknak, a Brüsszellel kötött félmegállapodásnak és a dollár gyengülésének köszönhetően. A mostani szint hónapokig maradhat.
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
A magyar mezőgazdaság termelése 18 százalékkal csökkent 2022-ben, a forintban számolt kibocsátás csak a brutális áremelkedések miatt tudott nőni. A magas költségek miatt a mezőgazdaság amúgy sem valami jó termelékenysége megzuhant. Lényegében minden tényező emelte a termelői árakat – bár a miniszterelnökkel ellentétben a statisztikai hivatal nem említi a „brüsszeli szankciókat”.
Az ország legjelentősebb és Európa egyik legnagyobb fuvarozó-logisztikai vállalatcsoportjával bővül a miniszterelnöki vő birodalma. Wáberer György egyszer már kiszállt a nevét viselő cégből, akkor a társtulajdonossal meglévő konfliktusok miatt. Arra egyelőre nincs magyarázat, a mostani lépést mi indokolta.
Az orosz gazdaság nem omlott össze, sőt többé-kevésbé alkalmazkodott a szankciókhoz. Ám a kerülőutas importnak ára van, és hiányzik a nyugati csúcstechnika. A lakosság munkaerőpiaci-megélhetési válsággal küzd. Az állami adóbevételek immár zuhannak, a kiadások nőnek, a tartalék nagy, de nem tart ki örökké.
A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.
A választások előtti szavazatszerző osztogatás, illetve az év második felében a vállalkozások számára kínált támogatott állami hitelprogramok nagyban hozzájárulhattak, hogy az egész évet tekintve a gazdaság egész szép növekedést tudott felmutatni. Ezek azonban az inflációt fűtik, a kormány láthatóan beáldozta az infláció elleni küzdelmet a gazdasági növekedésért cserébe – 2023-ra ugyanez várható.