A kormány agyonhallgatással kezelné az üzemanyaghiányt, amelyet maga idézett elő

Úgy dicsekedett el az orosz olaj behozatalának újraindulásával a kormány, hogy a szállítások leállását szóra sem méltatta. Márpedig Magyarországon – minden ellentétes sulykolás ellenére – de facto üzemanyaghiány van, tehát korántsem lett volna lényegtelen információ a közvélemény számára, hogy augusztus 4. és 9. között egy csepp fekete arany sem érkezett a Barátság vezetéken.

A csőkígyó Ukrajnán keresztül köti össze Oroszországot Csehországgal, Magyarországgal és Szlovákiával, az ukrán üzemeltető, az Ukrtransznafta pedig ezért tranzitdíjra jogosult. Az összeget azonban nem kapta meg orosz partnerétől, a Transznyeftytől, ezért elzárta a csapot.

Később kiderült, hogy a tranzakcióban érintett európai bank (meg nem erősített pletykák szerint az ING) a Vlagyimir Putyin által indított háború okán bevezetett szankciók miatt nem tudott mit kezdeni a helyzettel, ezért pattant vissza az utalás. A pénzintézet aztán felülvizsgálta korábbi döntését, és átengedte az összeget; a jövőben nem várható hasonló fennakadás.

De ezt sem a magyar kormány közléséből tudni, hanem a szlovák Slovnaft (a Mol leányvállalata) szóvivőjétől, Anton Molnartól. A Mol–Slovnaft egyébként már korábban kifizette a Magyarországra és Szlovákiába irányuló tranzit díját az orosz cég nevében, a cseh szállítás viszont csak később indulhatott újra. Azt sem hozták nyilvánosságra, pontosan hogyan és milyen ellentételezés fejében fizetett a magyar–szlovák társaság a Transznyefty helyett. Ez békeidőben nem is tartozna a nyilvánosságra, csakhogy jelenleg nincs békeidő.