A gazdaság a korábban vártnál nagyobbat nőhet idén, az infláció azonban tovább lesz magasabb. A nyugdíjasok idén 440 milliárd forint pluszpénzhez jutnak a magas infláció és gazdasági növekedés, illetve a 13. havi nyugdíj miatt. A kormány 2022-ben összesen ezermilliárd forintot oszt szét a 25 alattiak, a gyermekesek és a rendvédelmi dolgozók közt.
A munkahelyi járványügyi szabályok szigorításával helyettesítheti a kormány az immunizálás szélesebb körű, valódi ösztönzését.
Magyarország Európa-bajnok a magánszféra hitelállományának növekedésében, ami a jegybankelnök szerint a bizalmi tőke megmaradását jelzi. A jövő digitális, zöld, kreatív – és Eurázsia felemelkedésével kétpólusú lesz.
Az állam a tervek szerint száz százalékban finanszírozni fogja, hogy 35 ezer család feje fölé napelem kerülhessen. De nem árt, ha jó állapotban van a tető, mert arra nem lehet költeni a pénzből.
2022 őszén lehet újra 3 százalékos az infláció. 2021 őszén még 5 százalék fölött lesz, novemberben a 6 százalékos átlagos áremelkedés sem kizárt. A jegybank ennek ellenére visszavett a kamatemelések mértékéből – vélhetően, mert hosszú szigorítási ciklusra rendezkedik be, és a járvány miatt nem akarja túlságosan hűteni a gazdaságot. 2021-re a jegybank 6,5–7 százalékos gazdasági növekedést vár.
Szabálytalanul hosszabbította meg a jegyautomaták üzemeltetéséről szóló szerződést a BKK és a T-Systems, a Közebeszerzési Döntőbizottság ezért összesen 100 millió forint bírságot szabott ki. A szerződésmódosítást csak azért nem minősítette semmissé, mert az automaták üzemelése közérdek.
November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján.
Indokolható, hogy az állam épp most és épp devizában adósodik el jelentősen. Ugyanakkor ekkora hitelfelvétel nem szükségszerű, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teret nyitna a tervezettnél nagyobb hiány- és adósságcsökkentésre.
Vállalati csődökhöz és elbocsátásokhoz vagy a jólét növekedéséhez vezetne a minimálbér jelentős emelése? Attól függ, milyen feltételekkel sikerül meglépni. Már tárgyalnak a munkáltatók a kormánnyal.
Jogszerűen mondtak fel Varga Ivettnek, 3 millió forint perköltséget és illetéket kell megfizetnie. Ugyanakkor az önkormányzati portálon megjelent közleményben megsértették a jó hírnévhez való jogát, amiért 500 ezer forint sérelemdíj jár neki.
A 60 év felettiek postán is megkapták az oltásregisztrációs lapot, amit sok százezren küldtek vissza, az év utolsó hetében többen, mint ahányan online regisztráltak. Ahogy az online regisztráció esetében, aki beikszelte az erről szóló négyzetet, az odaadta az adatait Rogán Antal minisztériumának. Az adatok feldolgozását az Államkincstár megbízásából a NISZ végezte, a levelek borítékolását, címzését és postázását a Közlönykiadó és a Posta küldeményelőállító leánya.
Parragh László a jelek szerint fontos kormányzati tanácsadó lett gazdasági kérdésekben, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A kamaraelnök nyilatkozik a válságkezelésről, a minimálbérről, az oltás kötelezővé tételéről és az inflációról, keményen kritizálva az Orbán volt jobbkeze, Matolcsy György vezette jegybankot.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
Augusztusban ismét gyorsult az infláció a megelőző hónaphoz képest, az egy évvel korábbihoz képest közel 5 százalékkal voltak magasabbak az árak. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett. Az első nyolc hónap nyugdíjas inflációja valamivel meghaladja az eddigi emelés mértékét.
Nagyon felment a takarmányok ára, amely a baromfiágazatban az élőállat előállítási költségének harmadát teszi ki. A felvásárlási és a fogyasztói árak emelkedése nem követte eléggé ezt a drágulást. Sőt egy madárinfluenza-járvány után most térnek vissza a piacra a nagy európai termelők, lejjebb nyomva az árakat. Sok hazai termelő felhagyhat a termeléssel, utat nyitva a külföldi konkurenciának.
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
Minden várakozást felülmúlt a magyar gazdaság növekedése a második félévben, a részletes számokból kiderül, melyek voltak a húzóágazatok: elsősorban azok, amelyeket a legkeményebben érintett a járványválság egy évvel korábban.
Folyószámlahitellel, a tartalékok fölélésével és egyes projektek esetében kifizetési tételek 2022-re tolásával próbál elevickélni az év végéig a kormányzati megszorításoktól sújtott főváros. A közösségi közlekedési cégeket és magát az önkormányzatot is cash-flow problémák fenyegetik, ami példátlan.
Sztrájk helyett csendben kezdtek forgalomlassításba a légi irányítók, mert a vonatkozó törvény csak nehezíti a jogérvényesítést, a közvélemény maguk mellé állítására pedig alig van esélyük.
Nyugaton egyre elterjedtebbek a “vedd meg most, fizess később” nevű áruhitelek, vagyis inkább részletfizetési lehetőségek. Az a baj, hogy ezeket fintech fizetési szolgáltatók nyújtják, mint a PayPal, és se egymást, se a hagyományos hitelpiacot nem látják, nem tudják, mennyire hitelképes egy ügyfél. Így könnyen hitelválság alakulhat ki. A magyar jegybank is készül e kölcsönök hazai megjelenésére.