A ruha- és a vegyiparnak is hatalmas pofont jelentenek a megugró energia- és nyersanyagárak, a munkaerőhiány miatt pedig béremelésekre lenne szükség. Miközben a nem létfontosságú termékek iránti kereslet egyre szűkül.
A jegybanki szigorításért (beleértve a kamatemeléseket) hatalmas árat kell fizetni, az MNB vesztesége 201 milliárd forint volt az első félévben, a második félévben még sokkal nagyobb lehet. A veszteséget az államkasszából kell majd kipótolni, vagyis az adófizetők pénzéből. A szigorodó feltételek közepette a befektetési hozamok ugyan nőnek, de a hitelezés lefullad, ami szintén fájdalmas lesz a lakosságnak és a vállalkozásoknak.
A több mint 9 ezermilliárd forint fölös likviditásból csak 3 ezermilliárd maradt a jegybank egyhetes betétjében.
Az MNB nekilátott a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz lekötésének: az első hosszú távú (ezúttal 2 hónapos) betéti tenderen 2100 milliárd forintot fogadott be a bankoktól, az összeg után 14,14 százalék kamatot fizet nekik.
Oroszország lassan már csak Magyarországot hajlandó kötelezettségeinek megfelelően ellátni energiahordozókkal, sőt a Gazprom fizetési könnyítést adott a gázra. Mindez vélhetően nem független attól, hogy a magyar kormány belföldön és uniós szinten is nyíltan Moszkva-barát politikát folytat. Közép- és hosszú távon azonban ez a politika értelmetlen és fenntarthatatlan – a kormány mégis nagy elánnal egyre mélyebben megy bele.
Az állami erdészetek nem bírják a hatósági áras lakossági kiszolgálást, a piaci tűzifa-kereskedelemben pedig hiány van és elszálló árak, a palackos gáznál szintén. A szegényeknek a rőzsegyűjtést ajánlja a kormány, de azért is fizetni kell, az engedélyek beszerzéséről nem is beszélve.
Az nem jelent államcsődöt, hogy a kormány kifizetési stopot rendelt el a kormányzati szférában, még akkor sem, ha emiatt egyes intézmények késedelmes fizetésbe esnek a beszállítói számláikkal. Fel sem merül, hogy Magyarország ne tudná vagy akarná fizetni a lejáró adósságait – ez jelentene államcsődöt. Ugyanakkor a megborult folyó fizetési mérleg miatt nagy szükség lenne devizabevételekre. A legjobb, ha a kormány minél gyorsabban meg tud állapodni az Európai Bizottsággal, egy jelentős devizakötvény-kibocsátáson most nagyon borsos felárat kellene kínálni.
A jegybank friss előrejelzése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Már szeptemberben jön egy nagy megugrás a rezsiemelés és az aszály miatt.
Jelentősen megdobja az inflációt a rezsiemelés, illetve az élelmiszerek esetében további drágulást okoz az aszály.
A jegybank nem emeli tovább az immár 13 százalékos alapkamatot, de annak csökkentése sincs terítéken. A továbbiakban azt akarják elérni, hogy ez a magas kamatszint megjelenjen a tényleges pénz- és tőkepiaci termékekben. Az infláció egyelőre még tovább gyorsul, a csúcs nem az idei év végén, hanem jövő év elején lesz, az év első felében pedig csak lassú csökkenés várható.
Kamatot emelt a jegybank: 13 százalék az alapkamat.
A bankok jelenleg szinte fürdenek a fölös pénzben, ennek az MNB igyekszik véget vetni. A pénzintézetek kénytelenek lesznek értelmezhető kamatokat kínálni a náluk elhelyezett betétekre, ami a lakosságnak egyértelműen jó. A másik oldalon drágább és nehezebb lesz hitelhez jutni, különösen, hogy a bankszektort a kormány különadóval és kamatstoppal sanyargatja.
A kiskereskedelem egész frontján rezsicsökkentéssel próbálkoznak a cégek, de van, ahol már nem bírják a terheket. A közértek még csak a hűtők lekapcsolásánál, ajtókkal való felszerelésénél tartanak. Jöhetnek a szünnapok, rövidített nyitvatartások a kereskedelemben és a szolgáltatószektorban.
A pénzügyminiszter nem is annyira mondta, mint mutatta a Közgazdász Vándorgyűlésen, mekkora válság vár Magyarországra: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.
Az évtizede fixált rezsi miatt az ingatlanok energetikai állapota eddig alig volt szempont az ingatlanpiacon. Most viszont sokan próbálnak minél gyorsabban, akár árengedménnyel is megszabadulni energiafaló lakásuktól.
A hazai áramtermelő kapacitás papíron 10 000 megawatt, de egy része csak papíron létezik, a 6000-7000 megawattos csúcsterhelések idején jelentős importra van szükség, ahogy akkor is, amikor a naperőművek napsütés híján nem termelnek. A hazai hagyományos nagyerőművek állami, francia, német és svájci kézben vannak, a nagyobb naperőművek tulajdonosai mások mellett kínai, svájci, szlovák cégek. És persze Mészáros Lőrinc.
Az árstopok sokkal több kárt csinálnak, mint hasznot, ám kivezetésükkel az infláció októberre borítékolhatóan 20 százalék fölé gyorsulna. A plusz áremelkedést nagyon megérezné a lakosság, a Fidesz számára pedig komoly politikai vereség lenne.
Az uniós statisztikai hivatalnál már az augusztusi inflációban figyelembe vették a magasabb lakossági rezsidíjakat. A magyarországi immár a negyedik legmagasabb érték az EU-ban, csak a balti országokban nőnek gyorsabban az árak.
A következő kamatemelések a szeptember 26-ai héten esedékesek, ekkor adja ki a jegybank a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit tartalmazó jelentését is.
A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen infláció mellett nem képes lépést tartani az inflációval. Közben a nyugdíjkassza egyensúlya már most teljesen felborult, idén legalább félezer milliárd forintot kell beletolni a költségvetésből.
