Egyre nagyobbra nyitja az ollót az MNB a 2,1 százalékos alapkamat és az immár 2,9 százalékos egyhetes betét kamata közt. Mivel utóbbi magasabb, az tekintendő irányadó rátának.
A kormány a turizmust igyekszik pörgetni a Szép-kártyákkal, de a munkavállalóknak fontosabb az étkezés. Egy elüldözött ételutalvány Szép-kártyaként tér vissza, leegyszerűsített ügymenettel.
2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.
Az üzemanyagárak befagyasztásának hatása azon múlik, drágul-e a kőolaj, és hogyan alakul a forint árfolyama, ezek kockázatai viszont jelentősek. A benzinkutak elleni szankciók kivitelezése és jogi következményei is kérdéseket vetnek fel.
Romlottak az inflációs kilátások, novemberben 7 százalék lesz az átlagos áremelkedés, és csak lassan fog csökkenni, 2022-ben várhatóan nem is éri el a 3 százalékot. A jegybank hosszú, lassú kamatemelési ciklusra rendezkedik be, és újra elválasztja az alapkamattól az egyhetes betét kamatát, ahogy 2020 tavasza után. Ezzel egyrészt bújtatott kamatemelést hajt végre, másrészt rugalmas eszközhöz jut.
Megtörve a szeptemberben lefektetett pályát, a jegybank Monetáris Tanácsa nem 15, hanem 30 bázisponttal emelt az alapkamaton. Szeptemberben úgy volt, hogy csak decemberben vizsgálják felül a kamatemelési ütemet, de azóta történt egy s más.
A munkáltatóknak alaposan meg kell vizsgálniuk minden munkakör esetében, hogy egyáltalán muszáj-e bevezetni a kötelező oltást vagy van más megoldás. És csak az oltás előírása után kérdezhetnek rá, ki van egyáltalán már beoltva. Aki úgy látja, jogtalanul írták elő számára az oltást, bírósághoz fordulhat vagy azonnal felmondhat.
Alig akad olyan magyar író, aki csak az írásból fenn tudná tartani magát. Mindenki más egyéb munkákra, pályázatokra, ösztöndíjakra szorul – utóbbiak nagy része fölött az a Demeter Szilárd diszponál, aki épp páros lábbal szállt bele a kortárs irodalomba.
A sporttelepekkel folytatódhat a közvagyon kijátszása a köz felügyelete alól, a kedvezményezettek a bőkezűen dotált, baráti klubok és szövetségek lehetnek.
Néhány halászhajó miatt egymás torkának ugrott Párizs és London. A probléma kiválóan illusztrálja, milyen félmegoldások tömkelegével sikerült úgy, ahogy tető alá hozni a Brexitet, amiről csak azért nem látszik, mekkora katasztrófa, mert a hatások jó része összemosódik a járványválság hatásaival.
A fiatalok nagy része már hitellel sem tud lakáshoz jutni, mert túl nagy önerőt követelnek tőlük a bankok az egyre emelkedő árak mellett. Ezt orvosolná a jegybank – a kormányzati gyakorlattal szemben figyelmen kívül hagyva a demográfiai szempontokat.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.
Több tízezren is lehetnek azok, akik a pandémia előtt máshol dolgoztak, ám 2020-ban visszatértek Magyarországra; kérdés, meddig maradnak. Újra szabad a mozgás, és kereslet is van Nyugaton, de Közép-Európában egyelőre gyorsabb a visszapattanás.
Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.
Nem hisznek a világ olajcégeinek, hogy a jó oldalon állnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Cselekedeteik azt mutatják, hogy nagyon lassan fordulnak el környezetszennyező tevékenységeiktől.
Üzletileg sem teljesít a legfényesebben a Facebook, miközben újra botrány tépázza a céget. Napirenden van, hogy a nagy digitális tartalomszolgáltatókat szabályozni és szankcionálni kellene, a lényegében monopolhelyzetű órásvállalatokat pedig fel kellene darabolni, de mindkét lépés várat magára.
A kormány a vállalkozások kezébe adja a lehetőséget, hogy az oltatlanokat ne engedjék dolgozni. Várhatóan sok cég lesz, amelyik ezt be fogja vezetni. Kirúgni azonban nem lehet senkit, csak fizetés nélküli szabadságra küldeni. A vállalkozásnak sem érdeke, hogy a munkavállalója ne dolgozzon, ráadásul egyre nagyobb a munkaerőhiány a gazdaságban.
A kormány 4 százalékponttal csökkentené a munkáltatói járulékokat, 10 százalékra csökkentené a kivát, és fenntartaná a hipa (önkormányzatoknak fájó) megnyirbálását. Cserébe egy lépésben 20 százalékkal, bruttó 200 ezer forintra nőne a minimálbér és bruttó 260 ezerre a garantált bérminimum.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.