A kormány a vállalkozások kezébe adja a lehetőséget, hogy az oltatlanokat ne engedjék dolgozni. Várhatóan sok cég lesz, amelyik ezt be fogja vezetni. Kirúgni azonban nem lehet senkit, csak fizetés nélküli szabadságra küldeni. A vállalkozásnak sem érdeke, hogy a munkavállalója ne dolgozzon, ráadásul egyre nagyobb a munkaerőhiány a gazdaságban.
A kormány 4 százalékponttal csökkentené a munkáltatói járulékokat, 10 százalékra csökkentené a kivát, és fenntartaná a hipa (önkormányzatoknak fájó) megnyirbálását. Cserébe egy lépésben 20 százalékkal, bruttó 200 ezer forintra nőne a minimálbér és bruttó 260 ezerre a garantált bérminimum.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.
Általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között az Alkotmánybíróság döntése szerint. Tehát a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni, de ennek vannak határai, kirúgni senkit nem lehet azért, mert oltatlan, sőt még a munkavégzés helyétől is csak korlátozottan lehet eltávolítani. A vállalati szféra inkább pozitív ösztönzőkben gondolkozik az oltottak számára, nem pedig az oltatlanok életét akarják megkeseríteni.
Nem 4 százalékpontos szocho-csökkentést ajánl a kormány, hanem 4 százalékpontos járulékcsökkentést, ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése. Az ajánlat eddig is ez volt. Viszont cserébe többet kér: a garantált bérminimum nem 14, hanem 20 százalékos emelését.
A jegybank Monetáris Tanácsa folytatta a szigorítási ciklust, az alapkamatot 1,65 százalékról 1,8-ra emelte.
Jóval több támogatást kapnak a gyermekesek, illetve a fideszes értelemben vett családok, mint 2010 előtt, de a rendszerben sok az egyedi konstrukció, és sok ponton a tehetősebbeknek kedvez. A NER évei alatt megállt a termékenységi ráta 1980 óta tartó csökkenése, a népességfogyás megállítása azonban a bevándorlás támogatása nélkül lehetetlen. Viszont a magyarok úgy házasodnak, mint utoljára az 1980-as években, és olyan keveset válnak, mint az 1950-es években.
Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
A webshopokra nem vonatkozik az, ami a fizikai üzletekre, mert ők mondhatják azt, hogy egy terméket nem adnak el annyiért, amennyiért a weboldalon kínálták, mert az árat hibásan tüntették fel. Tisztességtelenség csak akkor merül fel, ha ezt módszeresen, a vevők megtévesztésének szándékával csinálják.
A mindenkori kormánytól független, a mostanihoz viszont nagyon is kötődő vezéreket kapott a napokban az atomhivatal és a koncessziós hatóság. Orbán Viktor az MVM élén is cserét kért, hogy az energetikai óriást még a választások előtt új pályára állítsák.
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.
Vitézy Dávidék Budapest és a Duna alatt kötnék össze az ország vasúthálózatának keleti és nyugati felét. Az alagút kétvágányos lenne, óránként és irányonként 20 vonat kapacitással. A Széll Kálmán térnél lenne egy föld alatti vasúti megálló, a Déli a felszínen megszűnne, a Nyugati részben a föld alá költözne. A Nyugati átépítésére már most nemzetközi tervpályázatot ínak ki.
Többszörösére nőtt az energiahordozó ára az ázsiai kereslet megugrása és Moszkva politikai játéka miatt, amit a hét elején aláírt magyar–orosz szállítási szerződés sem mérsékel.
Lassan véget ér az üzemanyagpánik az Egyesült Királyságban, de az általános ellátási problémákat okozó sofőrhiányt a brit kormány rövid távon nem képes megoldani. Kérdés, hosszabb távon képes-e, hiszen már az elítélt bűnözőket is befognák. A sofőrhiány Magyarországon is egyre kritikusabb, a szakma javaslatai csukott fülekre találnak a kormánynál.
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.