Elsősorban az ipar teljesítményének volt köszönhető, hogy a magyar gazdaság minden előrejelzést felülmúló és minden rekordot megdöntő növekedést volt képes produkálni 2021 második negyedévében – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból.

Beindult a motor

Az ipar teljesítménye 36,9, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Ez persze nem váratlan, 2020 második negyedévében robbant be a koronavírus-járvány, amire reagálva az ipar jelentős része első körben leállt vagy jelentősen visszafogta a termelését, illetve a járvány miatt a beszállítói láncok szakadozása is komoly problémákat okozott.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (71,5 százalék), illetve az egészségügyi, szociális ellátás (23,2 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. Ami megint csak érthető, hiszen a szolgáltatások jelentős része alig, vagy tartaléklángon működött egy évvel korábban. A szálláshelyek és a vendéglátóipari egységek a járvány miatt egyáltalán nem fogadhattak vendégeket. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 17,1, a kereskedelemé 16,9, az információ, kommunikációé 16,7 százalékkal emelkedett.

A vártnál sokkal jobb

A fentieknek köszönhetően a GDP volumene 17,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt persze az alacsony bázis, vagyis a hatalmas, egy évvel korábbi visszaesés magyarázza. Ezzel együtt a 2021. második negyedévi GDP-adat meglepően jó, az előző negyedévhez képest is 2,7 százalékkal nagyobb. A GDP a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal nagyobb volt az utolsó békeév, vagyis 2019. II. negyedévénél.

2021 I. félévét egyben nézve a gazdaság teljesítménye 7,6 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 7,2 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszaki szintet.

A mostani negyedévi adat óriási rekordot jelent, mindeddig a legnagyobb év/év alapon mért növekedés a 2018. harmadik negyedéves 5,6 (szezonálisan és naptárhatással kiegyensúlyozva 5,5) százalék volt.

Orbán alacsonyra tette a lécet

Mindez együtt azt is jelenti: ahogy az elemzők azt eddig is várták, szinte biztosra vehetjük, hogy az év egészére meglesz az az 5,5 százaléknál nagyobb GDP-növekedés, amelyhez Orbán Viktor kötötte a gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését. Jól lehetett már látni korábban is, hogy a miniszterelnök biztosra ment, egy jól hangzó, de a tavalyi zuhanás után nagyon könnyen teljesíthető célt tűzött ki. Ez legfeljebb akkor kerülhetne veszélybe, ha a járvány úgy robbanna be újra, hogy minden eddig látottnál szigorúbb vagy hosszabb lezárásokra volna szükség az év hátralévő részében, vagy az alkatrészhiány hónapokra padlóra küldené az autóipart.

A részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a vártnál ellenállóbbnak bizonyult az ipar és az építőipar a kínálati sokkoknak, de ez nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy ez a harmadik negyedévben is így lesz – figyelmeztet Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Az autóipar szeptemberi nem tervezett leállásai vélhetően gyengítik majd a harmadik negyedév GDP-növekedését. Emellett az építőipar is hasonló lassulást mutathat az alapanyag-ellátás akadozása következtében. A munkaerőhiány is egyre jelentősebben érezteti hatását, főként a szolgáltatószektorban.

Mindezek alapján a következő negyedévben lassulhat a negyedéves gazdasági növekedés. Az újranyitás ugyanakkor még vélhetően a nyári fogyasztást a szolgáltatásokon keresztül fellendítheti, így a harmadik negyedévben akár 1,0–1,5 százalék között is alakulhat a növekedés. Összességében az első fél év adatai alapján szinte biztosra vehetjük, hogy idén a magyar gazdaság 7,0 százalék felett bővülhet, ám némi pozitív meglepetéssel és a negyedik hullám negatív gazdasági hatásainak hiányában akár a 8 százalékos dinamika is elérhető lehet 2021 egészében.