A forint árfolyamának megtámogatására, intervenciós eszközként jöhet jól a kormánynak, hogy ezentúl a társaságok euróban és dollárban is befizethetik a társasági adót.
Júliusban 13,7 százalékra gyorsult az éves infláció, az árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció brutális, 16,7 százalékra gyorsult.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.
A kormány az üzemanyagok ársapkájával komoly pénzekkel támogatja a személyes autózást – igaz, a Mol kontójára. Eközben a közösségi közlekedési cégek roskadoznak az elszállt energiaköltségek alatt. A taxisok nyomott áron tankolhatnak, miközben a fuvarozók nem, a fuvardíjak további emelése elkerülhetetlen.
A pandémiás felfutás után lefékeződött az online kiskereskedelem bővülése, míg a hagyományos boltokban elköltött összegeket az elszálló élelmiszerárak emelik.
Két-három millió ember közüzemi számlái biztosan nőnek a kormány által politikai csodafegyverként használt „rezsicsökkentés” takaréklángra csavarásával, ám hogy mennyivel, az még mindig nehezen jósolható meg.
A miniszterelnök Tusványoson meghirdette a kimaradás politikáját, amelynek keretében Magyarországnak nemcsak a háborúból, de az európai recesszióból is ki kell maradnia. Ehhez szerinte tényező a nemzeti érzés és a családalapúság. Rövid távon azért erősen számít az uniós támogatásokra és a külföldi multik beruházásaira is.
Bár a kormány nem nevezi nevén, de az adóemelésekkel és -átalakításokkal, a rezsidíjszámítás sávossá tételével és költségvetési kiigazítással már 2 ezer milliárd forintnyi megszorítást vezetett be. Ez elvileg elég az idei hiány- és államadósságcél tartásához. De ha már a rezsicsökkentés sem maradt érintetlenül, ideje lenne rendbe tenni a nyugdíjkasszát, az egészségügy reformja pedig már tegnap is elkésett lett volna.
A második, drágább rezsisáv bevezetése miatt a következő egy évben várhatóan 3 százalékponttal magasabb lesz az infláció, mint a rezsicsökkentés megvédése esetén lett volna. A jegybank még mindig őszre, kora télre várja az inflációs csúcsot, ám a friss előrejelzések szerint magasabban lesz a korábban várt 13-16 százaléknál.
A korábban a jogszabály alapján nehezen megválaszolható kérdésekre is választ ad az MVM. Egyebek mellett arra, elvész-e az adott hónapban ki nem használt „rezsicsökkentett” energiamennyiség, mennyit kell fizetniük a feltöltőkártyás ügyfeleknek és hogy mi történik, ha valaki év közben vesz egy lakást.
Mivel az ingatlanok energiafogyasztása ingadozik, előfordulhat, hogy a téli hónapok kilógnak a havi rezsicsökkentési limitből, miközben az éves összfogyasztásuk benne marad az éves limitben.
Az energiahivatal fogja negyedévente meghatározni a „lakossági piaci” rezsidíjakat, egyelőre villany esetében ez kilowattóránként bruttó 70 forint, gáz esetében októberig megajoule-onként 21,4 forint, utána 22 forint. Áram esetében napi 6,9 kWh-nál, gáz esetében napi 4,7 köbméternél lesz a „rezsicsökkentett” és a „piaci” díjszabás határa, ezeket a számokat kell felszorozni annyival, ahány napra az aktuális rezsiszámla szól. A hőszivattyús rendszerekhez igényelhető B GEO és H tarifák változatlanul megmaradnak, és nem számítanak bele a normál fogyasztásba. A társasházak is vehetnek „rezsicsökkentett” áron gázt, minden, az épületben található külön lakás után jár a keret.
A feltámadó nemzetközi turizmus padlóra küldte a légiközlekedési iparágat. A forgalom ugyan elmarad a 2019-estől, de a leépült kapacitások ezt sem képesek kezelni.
Immár komoly inflációs kockázatként kezeli a jegybank a „devizapiaci folyamatokat” (vagyis a forintárfolyam beszakadását), amik ellen határozottan fellép. A jegybanki politikát támogatná, ha a központi költségvetés egyensúlyban lenne. A választási osztogatással megborított büdzsét a kormány épp most igyekszik megszorításokkal helyrebillenteni.
A Monetáris Tanács soron kívül felzárkóztatta az alapkamatot az egyhetes betét 9,75 százalékos szintjéhez – annak 2 százalékpontos soron kívüli emelésére a forintárfolyam beszakadása miatt volt szükség.
Zimbabwéban akkora az infláció, hogy aranyérméket bocsát áruba a jegybank, és újra bevezetik az amerikai dollárt. Válságban a befektetők a biztonságos eszközökbe menekülnek, különösen, ha azok is magas hozammal kecsegtetnek. A bitcointól sokan azt várták, biztos befektetés lesz, de nem az, Salvador rá is fázott, hogy hivatalos pénzévé fogadta.