Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Ha le akarjuk hozni az inflációt, akkor recessziót kell okozni. No pain, no gain” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium csütörtök esti rendezvényén. Miután a miniszter programismertetőjének is betudható jelölti meghallgatásain elhangzottakról gyakorlatilag órákkal a kormány hivatalba lépése után derült ki, hogy pont a gazdaságpolitikai stratégia egy kritikus eleme (az extraprofitadó) kimaradt belőle, a mostani előadást egy őszintébb helyzetértékelésnek és megoldásvázlatként is lehetett értelmezni.
Főleg a már említett okfejtést, amelynél a frissen kinevezett tárcavezető azt is mondta, hogy „ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól” – az nem teljesen világos, hogy miért, Nagy szerint ugyanis az infláció a „szegények adója”. Mindenesetre szerinte a fejlett világban recesszió lesz, ám a magyar kormány nem híve a mesterséges recessziónak: „Mi nem szeretnénk szándékosan növelni a munkanélküliséget.” Konkrétan ezt vetítette ki a prezentációjában: „a magyar kormány nem hisz a fejlett nyugati világ által az infláció megfékezésére mesterségesen alkalmazott recessziós politikában”.
Az infláció spirálja és a recesszió örvénye szédíti a világgazdaságot
A kutyaszorítóba került politikusok figyelmétől övezve küzdenek világszerte a jegybankárok az infláció ellen, hogy a monetáris szigorítással ne idézzenek elő recessziót. Európában pluszfeladat az olasz adósságválság kirobbanásának elkerülése.
Nagy a nyugati országok kormányainak inflációkezelési módszereit is kritizálta. Szerinte a magyar fékezi az inflációt, míg más európai országok kormányai inkább az infláció hatásait kezelik, nem pedig az inflációt magát közvetlenül. Ezekben az országokban – folytatta – transzfert adnak a lakosságnak, melynek következtében a kereslet nő és ez növeli az inflációt.
A miniszter azt is kifejtette, hogy az árstop nem jó dolog. „Ezekből ki kell jönni. Ezzel szemben a rezsicsökkentést tartósan meg kell védeni – visszhangozta a Fidesz nyolcéves szólamát. Hozzátette, hogy most október 1-ig tartanak az árstopok és remélhetőleg addigra enyhülni fog az infláció. „Az árstopokból ki is lehet jönni, ez egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akar kijönni a kormány.”
Egyszerre vannak kínálati és keresleti sokkok
A miniszter által elmondottak alapján a kormánynak nagyjából az a stratégiája, hogy az árstopokkal megfogja az inflációt őszig – vagy akármeddig, amíg „enyhül” az infláció – aztán kijön az árstopokból (kivéve a rezsicsökkentést) anélkül, hogy a gazdaságnak jelentős visszaesést (a recesszió a gazdaság zsugorodása két egymást követő negyedévben) kellett volna elszenvednie. Mindenki boldog, az élet megy tovább.
