Ha nincs turista, az a baj, ha van, akkor meg az: télre oldódhat meg a reptérkáosz
A feltámadó nemzetközi turizmus padlóra küldte a légiközlekedési iparágat. A forgalom ugyan elmarad a 2019-estől, de a leépült kapacitások ezt sem képesek kezelni.
Tökfej
– minősítette a Ryanair meglehetősen szabadszájú vezére, Michael O'Leary Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, aki a kormányban az extraprofit-különadók ügyét viszi. A cégvezető ennél cifrább jelzőkkel is illette a tárcavezetőt, miközben azt nehezményezte, hogy a kormány „extraprofitra” hivatkozva varr különadót egy olyan szektor nyakába, amely a koronavírus-járvány miatt nemhogy nyereséges nem volt az elmúlt években, de hatalmas, egyenesen rekordveszteségeket volt kénytelen elszenvedni. A Ryanair 355 millió euró mínuszt könyvelt az előző üzleti évében, a magyar gyökerű Wizz Air közel 650 milliót. De nemcsak a légitársaságokat viselte meg a pandémia, hanem lényegében az összes, a légi közlekedésben működő céget. A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport 87,6 milliós deficittel zárta 2021-et, amely a vállalat szerint újabb katasztrofális év volt a légiközlekedési iparágban.
Ryanair-vezér: Gulyás Gergely és Nagy Márton olyan, mint Dumb és Dumber
Michael O'Leary azt mondta, panaszt tettek az Európai Bizottságnál az extraprofitadó miatt.
A járvány alatt az utasok hiánya küldte padlóra a légi közlekedést, a korlátozó intézkedések következtében egyes időszakokban teljesen leállt, más időszakokban döcögve, beutazási és egészségügyi korlátozásoktól megbéklyózva működött. Az oltásoknak köszönhetően aztán a világ országai 2022 tavaszára lényegében minden járványügyi korlátozást megszüntettek. Ennek és a járvány évei során feltorlódott, elhalasztott keresletnek köszönhetően a nemzetközi turizmus újra beindult. Az ENSZ turisztikai szervezete (UNWTO) 2022 első negyedévére 117 millióra becsülte a nemzetközi érkezések számát, szemben az egy évvel korábbi 41 millióval. Ráadásul a 76 milliós többletből 47 millió márciusra jutott, ami a turizmus év közbeni fokozatos felpörgésére utal. A növekedés különösen jelentős volt Európában (280 százalékos) és az amerikai kontinensen (117 százalék). A turizmus tehát visszapattant a járvány után – olyannyira, hogy ezzel rögtön padlóra is küldte a légi közlekedést.