Az elmúlt hetekben, hónapokban sorozatban jelennek meg cikkek a kormányközeli (főként a KESMA fideszes médiaalapítványhoz tartozó) sajtóban, amelyek Mártha Imrével, az összevont fővárosi közműcég, a BKM Budapesti Közművek vezérigazgatójával foglalkoznak. A cikkek jellemzően először a Metropol ingyenesen osztogatott napilapban jelennek meg, onnan veszi át őket a többi médium. Témájuk általában Mártha vagyona és magánélete – részletekbe menően, a cikkek azt boncolgatják, milyen vagyontárgyakkal rendelkezik, és hogyan él.

Mártha Imre a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, lejárató kampányt folytatnak ellene, aminek során manipulált fotókat és hazugságokat alkalmaznak – az tény, hogy nem szegény ember, de mint mondta, vagyonát évtizedek alatt szerezte, a versenyszférában is.

A rendőrség nyomoz

A BKM már korábban közzétette, hogy az ügyet a vezérigazgató jogi útra viszi.  A bíróság pedig most nyomozást rendelt el a Metropol újság kiadójánál  a Mártha Imre által, rágalmazás vádjával indított perben a feljelentő indítványa alapján – tudta meg a hvg.hu a BKM Budapesti Közművek vezérigazgatója ügyvédjétől.

A nyomozás célja a Metropol kiadója, a Mediaworks „megnyilatkoztatása”, illetve annak kiderítése, személy szerint kik felelősek a Mártháról megjelent cikkekért – vagyis ki írta, szerkesztette azokat, és ki felelt a megjelentetésükért. Mártha Imre az Origo.hu hírportálon megjelent cikkek miatt is rágalmazási büntető eljárást indított, és bár a két beadvány egyszerre ment el, utóbbi ügyben még nem történt előre lépés.

A nyomozás elrendelése még nem jelenti, hogy a bíróság megállapította volna, hogy bűncselekmény történt, de segít kideríteni az elkövetőek személyét

– hangsúlyozza Mártha ügyvédje.

A megjelent cikkek Mártha Imre szerint számos ponton tartalmaznak valótlanságokat, ám legalább két állítás kapcsán a rágalmazás is felmerül, mivel ezeket becsületsértő tényként közölték és híresztelték. Az egyik állítás, hogy Mártha Imre bűncselekményeket követett el – ami egyértelműen nem igaz, hiszen büntetőeljárás sohasem indult ellene. Az állítások másik része a vezérigazgató munkavégzésére vonatkozott, illetve arra, hogy alig dolgozik, munkaidejében a medencéjében szórakozik stb. Ez sem igaz, és ahogy az előbbi, úgy az utóbbi is leellenőrizhető lett volna. Utóbbihoz elég lett volna munkáltatója, a BKM megkeresése. Magánvádas büntető eljárásokról van szó, vagyis a Metropolnak és az Origónak kell bizonyítaniuk, hogy amit leírtak, az igaz – magyarázza az ügyvéd.

Mártha Imre elsősorban azért a Metropol.hu munkatársai ellen indított pert, mert a vele foglalkozó anyagok túlnyomó többsége ott jelent meg először, onnan vették át más médiumok. Elsősorban az Origo.hu, amely alkalmanként még inkább rágalmazó részekkel egészítette ki a szövegeket.

A BKM vezérigazgatója ügyvédje útján mindkét laptól helyreigazítást kért, ám a megkeresésekre választ sem kaptak.

Ezért sajtóhelyreigazítási pereket is indítanak hamarosan. Továbbá feljelentést fognak tenni személyes adattal való visszaélés miatt, mivel a cikkekben Mártha Imre engedélye nélkül olyan adatok jelentek meg, melyek az érintett személyes adatai megismeréséhez és biztonságos kezeléséhez, őrzéséhez fűződő jogot sértik. Mártha ügyvédje szerint megalapozott lenne személyiségi jogi per is, ám az vélhetően évekig húzódna.

A fideszes média rengeteg pert veszít

Mártha Imre az ellene folytatott lejáratókampányt egyrészt kiterjedtsége miatt tartja nóvumnak a magyar közéletben, mert lényegében a teljes fideszes és állami média részt vesz benne. Másrészt azért, mert ő nem politikus.

Való igaz, a kormány/párti médiában jellemzően politikusokat szoktak támadni (bár akad ellenpélda, elsősorban Spéder Zoltán vagy akár Varga Zoltán nagyvállalkozók). A támadások során ezekben a médiumokban alkalmanként enyhén szólva kemény eszközökhöz nyúlnak, és enyhén szólva kemény állításokat fogalmaznak meg.

Mint utóbb általában kiderül: alaptalanul. Az érintett politikusok ugyanis immár számos pert indítottak, és a bíróságok jellemzően nekik adnak igazat, sőt jellemzően egyre inkább elmarasztalják a perelt médiumokat. Ami egyébként önmagában azt jelzi, menyire durva támadásokról van szó, a politikusoknak, közéleti szereplőknek jogilag alapvetően sokkal többet kell eltűrniük a róluk nyilvánosan megfogalmazott véleményeket vagy akár a magánéletükkel kapcsolatos információkat tekintve, mint egy hétköznapi magánszemélynek.

Volt már olyan, hogy nem sikerült kinyomozni, ki írta a cikket

A legutóbbi ilyen ügy Szabó Tímeáé, a Párbeszéd társelnök-frakcióvezetőjéé. Szabó azért indított becsületsértési pert, mert a Magyar Nemzetben egy olyan cikk jelent meg, amely őt élősködő, kártékony lényként ábrázolta – hosszan és részletesen. A Fővárosi Törvényszék jogerősen is bűnösnek mondta ki Szikszai Pétert, aki a cikket írta, és Toót-Holló Tamást, a Magyar Nemzet főszerkesztőjét becsületsértés vádjában. Büntetésük egy év próbára bocsátás – jelentette be a politikus a Facebookon. A Törvényszék megerősítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokú ítéletét, miszerint a „Zummer Fülöp” álnéven írt cikknek semmi köze nem volt Szabó képviselői munkájához, a cikket a bíróság olyan szinten öncélúan gyalázkodónak ítélte, ami a becsület csorbítására messzemenően alkalmas.

A cikk kizárólag arra szolgált, hogy engem egy kiirtandó állati faj szintjére alacsonyítson

– írta Szabó Tímea.

Ügyében egyébként szintén a rendőrségnek kellett kiderítenie, személy szerint kik felelősek a lapnál a cikk elkészítéséért és publikálásáért. Ez egyébként nem egy nagy mutatvány, a szerkesztőségi informatikai rendszerek minden esetben naplózzák, ki hoz létre egy cikket, és azt sem nehéz kideríteni, egy-egy anyag szerkesztésében a gyakorlatban ki vett részt, és ki volt a megjelenéskor a felelős szerkesztő. De ennek híján sem életszerű, hogy egy szerkesztőségben a dolgozók vagy legalább a szerkesztők ne tudnák, egy anyagnak ki a szerzője.

Ezzel együtt volt már rá példa, hogy a rendőrségnek nem sikerült kideríteni a felelősök személyét. A Momentumos Donáth Anna például azért indított becsületsértési pert, mert az Origo azt írta, egy fiatal lány szexuális zaklatással vádolta meg Donáthot. Az eljárást a bíróság azért szüntette meg, mert

Gábor László, az Origo főszerkesztője rendőrségi tanúvallomásában azt állította, nem tudja, hogy ki írta a lejárató cikket, sem azt, hogy ki döntött annak megjelentetéséről.

Ahogy említettük, egy újság működésében ez nem reális. Maga Donáth azt a következtetést vonta le, hogy az Origo nem valódi sajtótermék és nem is tartja magát annak.

Donáth egyébként az ügyben indított helyreigazítási pert megnyerte, csak a becsületsértésit nem.