2022 meghatározó lehet a kriptovaluták, így a bitcoin szempontjából is
Idén új erőre kaphat a kriptopénzek és az egész blokklánc-ökoszisztéma szabályozás alá vonása, miközben az árfolyamukat a járványon túl a jegybanki szigorítások is befolyásolják. Az azonban szinte biztos, hogy a kutyás mémkriptóknak leáldozott.
Nagyot estek a kriptovaluták árfolyamai január 6-án, a bitcoin például három hónapos mélypontjára zuhant. Az egyik ok, hogy Kazahsztánban zavargások és összecsapások törtek ki, miután a kormány eltörölte az üzemanyagok árát szabályozó intézkedését, melynek következtében a népszerű autó-üzemanyagnak számító LPG-gáz ára szinte azonnal megduplázódott. A tiltakozások, illetve az összecsapások hatására azonban az időközben újjáalakult kazah kormány visszaállította az ármaximumot nemcsak az LPG-re, de a benzinre és a dízelre is.
Mindez azért fontos a kriptovaluták szempontjából, mert Kazahsztán a világ második legjelentősebb kriptovaluta-bányászó országa, az olcsó áram miatt a bitcoinhálózat számítási kapacitásának például majdnem ötöde található az országban.
A kriptók árfolyamának minden bizonnyal az sem tett jót, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelentős kamatemeléseket helyezett kilátásba az elszálló infláció miatt. Márpedig a kamatemelések jellemzően nem tesznek jót a kockázatos (vagy annak tartott) eszközök árfolyamának – erre még visszatérünk.
A fentiek pedig növelik a bizonytalanságot, így nem csoda, hogy nagy szórást mutatnak a bitcoin 2022-es árfolyamára vonatkozó előrejelzések.
A legpesszimistább jóslat szerint a legnagyobb kriptopénzre hatalmas korrekció vár, év végére mindössze 10 ezer dollárt érhet egy bitcoin. A legoptimistább előrejelzés szerint folytatódik az elmúlt években látott rali, év végére meg lehet a 100 ezer dolláros szint.
Sok múlik majd a járványon
A két véglet közti különbség tízszeres, hatalmas, és egyébként a bitcoin árfolyama jelenleg nagyjából a kettő közt van, pénteken például 42 ezer dollár környékén mozgott. Ez persze azt is jelenti, hogy ha mondjuk valaki most vesz bitcoint befektetési céllal, év végére 100 százalékos hozamot érhet el – vagy elbukja a pénze 80 százalékát.
A 40 és 50 ezer dollár közötti a sávba egy (vagyis inkább több egymást követő kisebb-nagyobb) összeomlás után került az árfolyam, ami november elején még a 70 ezer dolláros szintet ostromolta. Vagyis a bitcoin értékének közel harmadát elvesztette pár hét alatt. Ezzel együtt az árfolyam még mindig jóval magasabban áll a 2021 elején látott 30 ezer dolláros szintnél. És még jobban állt decemberben, ami éppenséggel hozzájárulhatott az árfolyam megroppanásához: sok befektető gondolhatta úgy, hogy a szép év végi hozam érdekében bitcoint ad el.
A fentiek nagy vonalakban igazak a többi, kisebb kriptopénzre, amelyek mind a mai napig többé-kevésbé együtt mozognak a bitcoinnal.
Az árfolyam megroppanásának másik nyilvánvaló oka a koronavírus omikron variánsának felbukkanása, illetve az azzal kapcsolatos bizonytalanság volt. A vírus új típusának megjelenésekor még nem lehetett tudni, mennyire terjed gyorsan, mennyire okoz súlyos megbetegedést – így azt sem lehetett tudni, a világ országai milyen korlátozó intézkedésekre kényszerülnek miatta, és azok milyen hatással lesznek a világgazdaságra. Ebben a helyzetben a befektetői bizalom megrendült – nem csak a kriptovalutákban. 2022-re előre tekintve a szakértők abban egyetértenek, hogy a járványhelyzet meghatározó lesz a kriptopénzek árfolyamának tekintetében.
Amiben még egyetértés van, hogy a kriptopénzek árfolyama továbbra is volatilis marad, magyarán maradnak az erős ingadozások. Az árfolyamgörbék távolról nézve évek óta stabilan és meredeken emelkednek. Ám az általános trenden belül hatalmas visszaesések és kiugrások zajlanak, épp ezért tekintik az intézményi befektetők a kriptopénzeket mind a mai napig kockázatos eszközöknek.
Ha a tőzsdék jól mennek majd, a kriptók még jobban
A nagy kérdés, hogy egyáltalán folytatódik-e a felfelé ívelő trend, és ha igen, mennyire. A legpesszimistább elemzők azt szokták hangoztatni, hogy a kriptopénzek mögött nem áll fundamentális érték, azok inkább játékszerek, mint komoly befektetési eszközök, így a drasztikus korrekció elkerülhetetlen. Az ellentábor szerint mára intézményi befektetők is komoly pénzeket fektetnek kriptovalutákba, ami segít stabilizálni azok árfolyamát.
A kevéssé pesszimista elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a járványválság végével és az elszabaduló infláció miatt a világ jegybankjai szigorítási ciklusokba kezdenek. A Magyar Nemzeti Bank már alaposan benne jár ebben, a kriptopénzek szempontjából a legfontosabbak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható lépései. A szigorítás keretében a jegybankok egyrészt igyekszenek likviditást kivonni a rendszerből (vagy legalábbis leállítják a pénzpumpát), másrészt emelik a kamatokat. Márpedig az ilyen körülményeket különösen megsínylik a túlértékelt(nek tartott) és a spekulatív befektetési eszközök. Mint a kriptopénzek.
A még optimistább elemzők szerint a Fed szigorításától nem kell különösebben tartani a 2022-es kilátásokat illetően. Legalábbis a mennyiségi szigorítás elkezdése eldöntött tény, és mint ilyet, a piac vélhetően már beárazta. Ugyanakkor a Fed által belengetett kamatemelés hírére a kriptopénzek árfolyama esett január elején.
2021-ben a részvénypiacok is kiválóan teljesítettek a koronavírus-járvány általi fenyegetettség ellenére, bár nem annyira jól, mint a kriptovaluták. Elemzői várakozások szerint ha a tőzsdei rali folytatódik, a kriptopénzek szárnyalni fognak, és ismét túlteljesítik a vezető részvényindexeket. Ha a tőzsdéken rossz év lesz, akkor a kriptopénzeknek még annál is rosszabb.
Pozitív fejlemény, hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokat (angolul: decentralised finance, DeFi), amikhez elengedhetetlen szükség van a kriptopénzekre, illetve pontosabban az azokat tároló és egyéb decentralizált szolgáltatásokat, folyamatokat biztosítani képes blokkláncokra. Ebből a folyamatból sokat profitálhatnak különösen az újabb, fejlettebb blokkláncokhoz tartozó kriptopénzek, mint az ether, a polkadot vagy a cardano.
Decentralizáltak lehetnek, de szabályozatlanok nem
2021 meghatározó év volt a kriptopénzek szabályozása szempontjából, és a trend folytatódni fog 2022-ben. A legdrasztikusabb lépést Kína tette, lényegében betiltottak bármiféle, kriptopénzekkel kapcsolatos tevékenységet.
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bitcoin és az ether nem tartoznak az értékpapírokkal egyező szabályozás alá, mivel teljesen decentralizáltan működnek, nem áll mögöttük olyan „kibocsátó”, aki nyereséget várna a műveletek után. Ugyanakkor sok (de nem minden) kriptopénz-bevezetés értékpapír-kibocsátásnak minősül, és így a SEC felügyelete alá tartozik. A SEC regisztrálatlan értékpapírnak tartja a Ripple blokklánc-társaság kriptopénzét, az XRP-t, és úgy véli, a cég és két ügyvezetője illegálisan adott el 1,3 milliárd dollár értékű tokent.
Az imént említett DeFi iránti fokozódó érdeklődéssel párhuzamosan egyre inkább várható, hogy a pénzfelügyeleti hatóságok (Magyarországon ezt a szerepet a jegybank tölti be) és a jogalkotók (törvényhozások, kormányok) ezt a területet is be akarják vonni a szabályozott körbe. Hiszen végső soron olyan szolgáltatásokról van szó, amiket jelenleg pénzintézetek nyújtanak ellenőrzötten, minőségbiztosítással stb. A DeFi célja épp a köztes szereplők (pénzintézetek) kiiktatása, ám aligha elkerülhető – ha másért nem, fogyasztóvédelmi okokból – a szolgáltatások szabályok közé szorítása és ellenőrzés alá vonása.
2022-ben várhatóan még inkább a szabályozó hatóságok fókuszába fognak kerülni az úgynevezett stabil coinok. Ezek olyan kriptopénzek, amelyek tokenjeinek értéke valamilyen más eszköz értékéhez van kötve. A legismertebb ezek közül a tether, amely az amerikai dollárhoz van kötve. A stabil coinok így nem volatilisak – vagy legalábbis nem volatilisabbak, mint az eszköz, amihez kötve vannak. Ám szabályozói kérdések sora merül fel velük kapcsolatban, a tether esetében például az, hogy van-e a kriptopénz mögött annyi tényleges fedezet, ami alapján értéke joggal köthető a dolláréhoz.
Szabályozói oldalról fontos fejlemény lesz, ha az államok, illetve egész pontosan a jegybankok is belépnek a piacra, és saját kriptopénzeket bocsátanak ki. A lépés elkerülhetetlen, amennyiben idővel valóban egyre nő a kriptovaluták szerepe mint fizetőeszköz és mint befektetési eszköz. A folyamat számos országban folyamatban van vagy legalábbis tesztelés alatt áll, az MNB is készül rá.
Magas a kriptorezsi
A kriptopénzek szabályozása – vagy akár csak a szabályozás irányába tett erős nyilatkozatok – jellemzően nem szokott jót tenni az árfolyamuknak. Nem feltétlenül azért, mert bármi rossz dolog történne, de egy szabályozatlan piac általában kevesebb költséggel működik, így nagyobb nyereségeket lehet elérni. És persze valóban, egy szabályozatlan vagy alig szabályozott piacon jellemzően nagyobbakat lehet szakítani.
Szabályozási szempontból kulcskérdés, és szó szerint a fizikai világba vezet át a kriptopénzek bányászata. Minden kriptovaluta esetében korlátozott számú token áll rendelkezésre, ezeket ráadásul komoly számítógépes kapacitásokat igénylő műveletekkel elő kell állítani, ezt hívják „bányászatnak”. A kriptopénzeknek épp egyrészt a korlátos készlet, másrészt az energiaigényes előállítás miatt van tényleges értékük.
A kriptobányászat betiltása, korlátozása, a költségek emelkedése vagy csökkenése mind hatással vannak az árfolyamokra. Kínában a tiltás a bányászatra is vonatkozik, márpedig a tiltás életbe lépése előtt az ázsiai ország volt a világ legnagyobb bitcointermelője. A bányászattal kapcsolatban környezetvédelmi aggályok is felmerülnek, Kínában például mind a mai napig jelentős a szénerőművi áramtermelés, így ott a bitcoinbányászat különösen környezetszennyező tevékenység volt. De ettől függetlenül felvethető – és rendszeresen fel is vetik – hogy a kriptovaluták bányászata a fel- és elhasznált hardveren és energián keresztül rendkívül káros a környezetre.
Koszovó 2021. január elején tiltotta be a kriptobányászatot, az országot ugyanis energiahiány sújtja. Koszovó december eleje óta komoly energiagondokkal küzd, a hőerőművei többször is meghibásodtak, az országnak pedig nincs pénze arra, hogy a magas energiaimport-árakat állja. Emiatt az országban többször is áramkimaradások voltak az utóbbi hetekben. A kormány december elején 60 napos válsághelyzetet hirdetett, és bejelentette, hogy kénytelen lesz szigorú lépésekkel korlátozni az elektromosenergia-használatot.
A kutyás mémkriptók fölött eljár az idő
Végül, de nem utolsó sorban nagy kérdés 2022 elején, mi lesz a mémpénzekkel. Egyrészt a meglévőkkel, másrészt hogy lesznek-e újak. 2021 során több kis kriptovalutával előfordult, hogy piaci alapon teljesen indokalatlan módon hatalmas kereslet támadt iránta, és az árfolyama kilőtt. Például ironikus módon mikor a kriptopiac nagy része összeszakadt az omikron vírusvariáns hírére, az omikron nevű kriptopénz árfolyama a többszörösére nőtt. A névegyezés egyébként teljességgel a véletlen műve volt.
Vagy ott van a dogecoin, ami Elon Musk megjegyzései és tweetjei többször is alaposan megrángattak. A dogecoin nyomán több amolyan másolat, shiba inu kutyás kriptopénz futott be szép karriert. Köztük a magyar vizslás Hungarian Vizsla Inu (HVI). Ezek persze kis kriptopénzek, tehát kevés token van forgalomban, és alacsony a piaci kapitalizációjuk. Ezért relatíve kevés kisbefektető relatíve kevés pénzzel is a többszörösére tudja tornászni az árfolyamukat, ha valamiért hirtelen rákapnak. Ezzel együtt aki még a mémesedés előtt, vagy a folyamat elején olcsón vesz ezekből, az megtöbbszörözheti a befektetését. Mivel a többszörösére emelkedő árfolyam sok kisbefektetőt eladásra sarkall (vagyis a nyereség realizálására), az árfolyam jellemzően épp olyan gyorsan omlik össze, mint ahogy elszállt. Később lehetnek újabb ciklusok, sőt az árfolyam egy, a kiindulási szintnél jóval magasabb szinten stabilizálódhat. Ez történt a dogecoinnal.
A várakozások szerint 2022-ben az immár lerágott csonttá vált kutyás mémkriptók jórészt a feledés homályába vesznek, árfolyamuk pedig elolvad. Nyilván lesznek újak – hogy melyik kis kriptót kapja föl a kisbefektetői közvélemény, azt éppúgy nem lehet megmondani előre, mint hogy melyik cicás gif söpör végig az interneten.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
