Néhány halászhajó miatt egymás torkának ugrott Párizs és London. A probléma kiválóan illusztrálja, milyen félmegoldások tömkelegével sikerült úgy, ahogy tető alá hozni a Brexitet, amiről csak azért nem látszik, mekkora katasztrófa, mert a hatások jó része összemosódik a járványválság hatásaival.
A fiatalok nagy része már hitellel sem tud lakáshoz jutni, mert túl nagy önerőt követelnek tőlük a bankok az egyre emelkedő árak mellett. Ezt orvosolná a jegybank – a kormányzati gyakorlattal szemben figyelmen kívül hagyva a demográfiai szempontokat.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.
Több tízezren is lehetnek azok, akik a pandémia előtt máshol dolgoztak, ám 2020-ban visszatértek Magyarországra; kérdés, meddig maradnak. Újra szabad a mozgás, és kereslet is van Nyugaton, de Közép-Európában egyelőre gyorsabb a visszapattanás.
Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.
Nem hisznek a világ olajcégeinek, hogy a jó oldalon állnak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Cselekedeteik azt mutatják, hogy nagyon lassan fordulnak el környezetszennyező tevékenységeiktől.
Üzletileg sem teljesít a legfényesebben a Facebook, miközben újra botrány tépázza a céget. Napirenden van, hogy a nagy digitális tartalomszolgáltatókat szabályozni és szankcionálni kellene, a lényegében monopolhelyzetű órásvállalatokat pedig fel kellene darabolni, de mindkét lépés várat magára.
A kormány a vállalkozások kezébe adja a lehetőséget, hogy az oltatlanokat ne engedjék dolgozni. Várhatóan sok cég lesz, amelyik ezt be fogja vezetni. Kirúgni azonban nem lehet senkit, csak fizetés nélküli szabadságra küldeni. A vállalkozásnak sem érdeke, hogy a munkavállalója ne dolgozzon, ráadásul egyre nagyobb a munkaerőhiány a gazdaságban.
A kormány 4 százalékponttal csökkentené a munkáltatói járulékokat, 10 százalékra csökkentené a kivát, és fenntartaná a hipa (önkormányzatoknak fájó) megnyirbálását. Cserébe egy lépésben 20 százalékkal, bruttó 200 ezer forintra nőne a minimálbér és bruttó 260 ezerre a garantált bérminimum.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.
Általában véve különbséget lehet tenni az oltottak és az oltatlanok között az Alkotmánybíróság döntése szerint. Tehát a munkahelyeken is különbséget lehet köztük tenni, de ennek vannak határai, kirúgni senkit nem lehet azért, mert oltatlan, sőt még a munkavégzés helyétől is csak korlátozottan lehet eltávolítani. A vállalati szféra inkább pozitív ösztönzőkben gondolkozik az oltottak számára, nem pedig az oltatlanok életét akarják megkeseríteni.
A választás közeledtével a vállalatokkal szemben látványosan a dolgozóknak kedvezett egy botránnyal fenyegető vitában a kormány, ám a munkaügyi szabályozás ettől még hiányos. Sokan hagyják magukat kizsákmányolni.
Az államtitkár szerint egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben. De ez nem igaz, legfeljebb erős kerekítéssel, a tényleges növekmény inkább 0,8 millió. Az egymillió új munkahely a Fidesz egyik központi választási ígérete volt 2010-ben, amivel személyesen Orbán Viktor kampányolt intenzíven.
Nem 4 százalékpontos szocho-csökkentést ajánl a kormány, hanem 4 százalékpontos járulékcsökkentést, ebbe beleértendő az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnése. Az ajánlat eddig is ez volt. Viszont cserébe többet kér: a garantált bérminimum nem 14, hanem 20 százalékos emelését.
A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar.
A jegybank Monetáris Tanácsa folytatta a szigorítási ciklust, az alapkamatot 1,65 százalékról 1,8-ra emelte.
Jóval több támogatást kapnak a gyermekesek, illetve a fideszes értelemben vett családok, mint 2010 előtt, de a rendszerben sok az egyedi konstrukció, és sok ponton a tehetősebbeknek kedvez. A NER évei alatt megállt a termékenységi ráta 1980 óta tartó csökkenése, a népességfogyás megállítása azonban a bevándorlás támogatása nélkül lehetetlen. Viszont a magyarok úgy házasodnak, mint utoljára az 1980-as években, és olyan keveset válnak, mint az 1950-es években.
Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.
Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.
