Örök időkre szóló közbeszerzési eltiltást helyezett kilátásba az innovációs minisztérium államtitkára egy külföldi építőipari cégnek, miközben Karácsony Gergelynek is üzent a Lánchíd ügyében.
A járvány alapból évekkel katapultálta előre az e-kereskedelmet, a legújabb korlátozások pedig épp a Black Friday-jel kezdődő karácsonyi szezonra esnek. Kérdés, a máris túlterhelt futárszolgálatok mennyire fogják bírni az év végi forgalmat.
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A járvány kitörése óta több mint 260 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették a magyar cégek, amivel ez volt a leggyakoribb eszköz a válság hatásainak mérséklésére. A kirúgásokkal és kényszerszabadságolásokkal együtt az érintettek száma 500 ezer fölött van.
A Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke fogja üzemeltetni az új trieszti kereskedőházat. Másfél év után a kikötővásárlást is majdnem sikerült már lezárni. Közben Orbán Viktor újra szemet vetett a szlovéniai Koperre.
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
Az állami cég szerint szabályosan, nyílt beszerzésen nyerte le a trieszti kereskedőház üzemeltetését a Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke, aki ráadásul már nem is politikus.
Hamarosan befejeződik a tulajdonszerzés véglegesítése, amúgy a tranzakciót lezárták.
A munkahelyek rezsifogyasztása részben a családokra, a háztartásokra hárul, ha a munkavállalók sokat dolgoznak otthonról. A kormány új szabályokat ígér és valamiféle munkáltatói rezsihozzájárulás bevezetését.
Sok felvételre jogosult diák besokallt és visszamondta a jelentkezését a napokban induló képzési szakasz előtt, őket úgy próbálták visszacsalogatni az iskolák. Az „Újratervezés” névre keresztelt programot az első pillanattól kezdve az jellemezte, hogy kívülről nézve a folyamatos tervezés állapotában volt: nemhogy az elején nem lehetett tudni, mi lesz a végén, de a vége előtti utolsó lépésnél sem.
Az egy főre eső hazai GDP szépen nőtt 2019-ben, a valódi helyzetet tükröző, háztartások fogyasztása viszont még mindig utolsó előtti volt az unióban. Az állam ellenben rengeteget költ.
Csökkent a családtámogatások összege 2008 és 2019 között. Legalábbis, ha nem vesszük figyelembe a tehetősebbekre kihegyezett új támogatásokat, mint amilyenek az adókedvezmények, a hiteltámogatások, a vásárlási támogatások.
Nem változtatott meghatározó jelentőségű, egyhetes betéti kamatán az MNB, aminek hatására a forint euróval szembeni árfolyama visszaerősödött 365 alá. Ha a Monetáris Tanács pár nap múlva nem tudja megnyugtatni a piacot, úgy a forint tovább eshet.
A Párbeszéd alapítványa frissítette alapjövedelem-javaslatát, a program szerint egy felnőtt havi jövedelme sem lehetne 100 ezer forintnál kisebb, a gyerekek után 50 ezer forint járna. A program több ezer milliárd forintos költségét a korrupció és fölösleges állami beruházások, például a Budapest-Belgrád vasút leállításával teremtenék elő.