A hágai Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Izrael állítsa le a rafahi hadműveletét
Izraelnek a törvényszék végzése szerint egy hónapon belül jelentést kell benyújtania a határozat végrehajtásáról.
Lenthár Balázs
Évszázados erőszakspirál nehezíti a franciák életét Új-Kaledóniában, de most az oroszok és a kínaiak mellett az azeriek is beszálltak
A Párizstól való elszakadásért kampányoló kanakok körében egyre népszerűbb az azeri zászló, miközben Baku vehemensen tagadja, hogy köze lenne a csendes-óceáni szigetcsoporton történő eseményekhez.
Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos
Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?
Izrael válaszcsapása pont arra volt jó, hogy senkinek se kelljen bedurvulnia
A példátlan hétvégi iráni rakéta és dróntámadást követően a világ egész héten Izraelt figyelte és várta, hogy mire jut az ország vezetése. Kérdéses volt ugyanis, hogy milyen választ képes adni az ország az iráni kihívásra, ami kellően komoly, de nem is hozza lépéskényszerbe a teheráni vezetést. Egy eszkaláció esetén ugyanis Izraelnek a régió legnagyobb haderejével kellene szembenéznie, bár az már egy másik kérdés, hogy Irán mihez tud kezdeni a roppant ármádiájával.
Mit adtak nekünk a politikai messiások?
A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?
Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták
A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.
Az Arany Hordától a moszkvai terrortámadásig: Oroszország és a muszlimok történetének súlyos öröksége
Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Mit tett és mit tehetett volna Horthy Miklós Magyarország német megszállása után?
Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
Utoljára Rákosiék feszültek rá ennyire Petőfi-filmre, és az eredmény is hasonló lett
A Most vagy soha! nagyon sok szempontból méltó párja az államszocialista korszak nagy költségvetésű kurzusfilmjének, a Föltámadott a tengernek, hiszen ugyanúgy kevéssé derül ki belőle például, hogy miként láthatták a korszak emberei az 1848-as átalakulást, ehelyett a film készítői a szereplőket inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésére használták.
Budapesti fura szerzetek: Egressy Gábor, a sztárszínész és forradalmár, aki élete végéig felelősnek érezte magát Petőfi Sándor halála miatt
A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.
Budapesti fura szerzetek: Tábori Kornél, a főváros árnyoldalának krónikása
Bűnügyi riporter, haditudósító, a századfordulós magyar újságírás mára méltatlanul elfeledett figurája. Tábori Kornél neve ugyanakkor nem csak a szenzációt kergető zsurnaliszta képével forrt egybe, ő volt az is, aki megmutatta a fővárosi csillogás külcsíne alatt megbúvó nyomor igazi arcát, illetve ő hozta először nyilvánosságra egy letűnt kor ügynöklistáját is.
Miközben Balog azért lobbizik, hogy újraválasszák zsinati elnöknek, sokan a püspökségről is lemondatnák
Hiába mondott le Balog Zoltán a református egyház lelkészi elnöki posztjáról, a hvg360 információi szerint próbál tenni azért, hogy újra vezethesse az egyházat. Közben több múlt vasárnapi istentiszteleten is téma volt Balog Zoltán és a kegyelembotrány, néhány lelkész egészen élesen követelte Balog távozását a püspöki posztról is.
Budapesti fura szerzetek: Tormay Cécile két élete
A két világháború közötti Magyarország keresztény-nemzeti kurzusának egyik zászlóhordozója volt, minden ízében modern, XX. századi nő, aki politikai szereplőként mégis a hagyományos női keretek közé való visszatérést szorgalmazta, bár neki magának esze ágában sem volt ilyet tenni. Tormay Cécile kettős élete láthatóan még halálát követően is folytatódott, különösen azután, hogy a szélsőjobboldal az irodalomtörténész Takaró Mihály vezetésével előásta a feledésből és megpróbálták beerőltetni a munkásságát a tantervbe. És ez nem csak azért szenvedett vereséget, mert az MTA is fasisztának és antiszemitának minősítette Tormay Cécile-t.
Gyurgyák János: Orbánnal vagy Orbán nélkül, de folytatódik a NER-es világ, amíg a jobbágyi mentalitás megmarad
A magyar társadalom képtelen szembenézni önmagával – mondta a hvg360-nak adott interjúban Gyurgyák János történész. Könnyebb Orbánt vagy Gyurcsányt hibáztatni, vagy a közvélemény kegyét keresni, mint szembenézni a valódi problémával. Az ugyanis életveszélyes játék, a magyar társadalom mindig is kegyetlenül megbüntette azokat, aki a szemébe mondták az igazságot. Az Orbán-rendszert újabb zsákutcának tartja, és nem hiszi, hogy ez ebben a formában nélküle fenntartható lenne. De mi kell ahhoz, hogy kitörjünk a NER-es világból? Hogyan lehet ezt mentálisan túlélni, és mit változtathat a mostani botrány? Interjú.
Hogy tudtak felszívódni a háborús bűnös „kisnyilasok” 1945 után?
Bayer Zsolt nagyapja, Gyimes Károly történetének ürügyén megnézzük, hogy miért úszhatták meg a felelősségre vonást a hozzá hasonló kisnyilasok, illetve, hogy miként is működött a háborús bűnösök fölött ítélkezni hivatott népbíróságok rendszere. A szerző történész is.
Budapesti fura szerzetek: Tacianu, az első magyar nőimitátor
A klasszikus értelemben vett művészvilág hivatalosan nem akart róla tudomást venni, így nem a színházakban halmozott sikert sikerre, hanem a korszak szürkezónájának tekinthető orfeumokban és cirkuszokban. Annyira hiteles volt az előadása, hogy a nők attól féltek, hogy nem is imitátor, hanem a valóságban is nő, miközben akadtak férfiak, akik meg éppen ebben reménykedtek.
Megoldhat-e milliók deportálása bármit is a Közel-Keleten, ahogyan azt több izraeli miniszter is képzeli?
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
Budapesti fura szerzetek: Zsabka Kálmán, az antiszemita botrányhősből lett embermentő
Kevesen mondhatják el magukról, hogy életük során ugyanúgy voltak fehérterroristák, mint kitüntetett antifasiszta ellenállók, az életnek eredetileg színészi ambíciókkal nekifutó Zsabka Kálmán viszont közéjük tartozott.
Amiről Ridley Scott végképp nem beszélt: Napóleon nem is hadvezérként alkotott igazán maradandót
A brit rendező egy faragatlan hősszerelmes császárt mutatott meg nekünk, aki ha éppen nem csatázik, akkor a szerelemnek él. Azonban Napóleon a máig élő örökségét nem a csatatéren vagy a hitvesi ágyban teremtette meg, hanem az íróasztalánál.
Budapesti fura szerzetek: Simon Böske, a keszthelyi orvos világszép lánya
Volt idő, amikor egész Európa, sőt, a világ a lába előtt hevert, párbajoztak érte, filmszerepekkel, Hollywooddal kecsegtették, ám őt nem vakította el a csillogás, hanem gyorsan hátat fordított a talmi ígéreteknek és a rivaldafénynek. Ez akár egy öregedő erkölcscsősz által előadott tanmese ideális vége is lehetne, ám Simon Böske életét mégis tragédiák szegélyezték és ezek legnagyobb részéről ő maga nem is tehetett.