Helyzetjelentés az ukrán ellentámadásról: az oroszok is offenzívával kísérleteznek, de nem túl sikeresek benne
Egy hét alatt 90 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ukránok, kemény harcok folynak Zaporizzsjában és Donyeckben is.
Lenthár Balázs
Oroszországból hajthatnak végre orosz célpontok ellen drónos támadásokat az ukrán ügynökök
Amerikai hírszerzési források szerint ezek az ügynökök állhatnak a Kreml elleni dróntámadás mögött is.
Budapesti fura szerzetek: Vay Sándor – a grófnő, aki férfiként élt
Írt, mulatott, párbajozott, még meg is nősült, ráadásul nem is egyszer. Vay Sándor gróf minden ízében a XIX-XX. századforduló önfeledt aranyifjak életét élte, csak egyetlen bökkenő volt, hogy valójában Saroltának hívták.
Miközben Orbán tűzszünetről szónokol, Rogán államtitkára Ukrajna NATO-tagságát támogató egyeztetésen vett részt
A bukaresti kilencek nemzetbiztonsági tanácsadóinak varsói találkozóján a felek egyhangúan kijelentették, hogy készek támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges, és azt is hangsúlyozták, hogy Ukrajna győzelme nagy fontossággal bír Európa egészének biztonságára és stabilitására nézve.
A Tarnóy-ügy nyomában: Hogy lett valaki csehszlovák kém a hidegháború idején az Egyesült Királyságban?
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Budapesti fura szerzetek – Pilisy Róza, a magyar kaméliás hölgy
Egy időben Budapest legszebb nőjének tartották, az általa működtetett műintézmény egyszerre volt irodalmi szalon és luxusbordélyház, ahol a korabeli elit tagjai közül igen sokan megfordultak, még maga a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg is, ám Pilisy asszonyt a nagyméltóságú uraknál jobban érdekelték az írók, a viharos viszonyok következménye pedig egy öngyilkossági kísérlet és Krúdy Gyula tönkretett karrierje lett.
Lenthár Balázs: Böröndi altábornagy úrnak nemcsak a történelmi ismereteivel, de a realitásérzékével is gondok lehetnek
A Honvéd Vezérkar főnöke szerint az 1939-ben kitört német-lengyel háborút békefolyamattal kellett volna megfogni ahelyett, hogy világháborúvá szélesítették volna.
Budapesti fura szerzetek: dr. Kosztka Emil, aki több sebet ütött, mint amennyit meggyógyított
Híres és hírhedt figurája volt a XIX. század utolsó évtizedeiben a főváros éjszakai életének a hidegvéréről, vakmerő bátorságáról és krakéler jelleméről ismert hazárdjátékos, párbaj- és botrányhős, Kosztka Emil doktor.
Sem történelmi beágyazottsága, sem sok értelme nincs az Orbán Viktor által felvázolt „magyar taktikai gondolkodásnak”
Orbán a Kelet és a Nyugat közötti pufferállam szerepét szánja Ukrajnának, csak kérdés, hogy van-e ráció ebben az elképzelésben, aktuális-e egyáltalán és, ha már itt járunk, azt is megnéztük, hogy van-e bármi köze a hagyományos magyar keletpolitikához.
Budapesti fura szerzetek: Az első világháborús fekete honvéd legendája
Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.
Már EU-s és amerikai diplomatákra támadtak az újabb polgárháború felé tartó Szudánban
Az afrikai ország fővárosában, Kartúmban kirobbant harcok következtében már legalább 180-an meghaltak és közel kétezren megsebesültek, és támadás érte a kartúmi EU-nagykövetet és egy amerikai diplomáciai konvojt is.
Budapesti fura szerzetek: Áldásy Ignác, az Arany Sas fogadó titokzatos remetéje
A délvidéki mágnás csaknem 50 éven át lakott a fogadóban, az első ott töltött évtizede után minden kapcsolatot megszakított a külvilággal. Utánajártunk, hogy miért csinálta: különcségből, merő emberutálatból, esetleg szerelmi csalódás miatt tette, vagy csupán azért mert nem volt teljesen normális?
Férjek, urak, uborkafa: a forradalmi idők csillaghullással járnak
Veres István, a „first gentleman” rapid előléptetése adta az ihletet, hogy megnézzük, a korábbi korokban milyen körülmények között éltek hasonló eszközökkel a hatalom birtokosai és arra jutottunk, hogy a Vereséhez hasonló kinevezéseknek háborús és forradalmi időkben, vagy diktatúrák alatt volt divatja.
Egy fél pozsonyi csata áráért is lehet kiváló dokumentumfilmet forgatni a honfoglaló magyarokról
A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.
Lemarházta a hadügyminisztert és tábornokot is akasztott volna – ilyen volt Petőfi politikusnak és katonának
Bár Petőfi Sándor az 1848-as pesti forradalom egyik vezéralakja volt, az összeférhetetlen természete miatt politikusként gyorsan megbukott és a valamivel sikeresebb katonai pályafutása is konfliktusos volt. Hermann Róberttel, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjével a költő politikai ambícióiról, katonai szerepéről beszélgettünk, többek között kiderül, hogy Petőfi és Kossuth nem szívelték egymást, de megtudjuk azt is, hogy Petőfi volt az egyetlen, akinek sikerült a hadügyminisztérium három vezetőjével is összeveszni.
„A történelem tanulmányozása előtt a történészt kell tanulmányozni” – Ungváry Krisztián előadásán jártunk
Lehet-e bíró a történész? Miért fontos morális ítéletet alkotni a múltról? Milyen szempontok alapján érdemes mérlegelni a történeti narratívák között? A mi történetünk-e a történelem? Mi a különbség egy autoriter állam és egy demokrácia múltfelfogása között? Mi köze a történetírásnak a történész személyéhez? Ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas kérdésekre kereste a választ Ungváry Krisztián a Blinken OSA Archívum szervezésében indított előadássorozatának első estéjén.
„A történelem nem szolgája az ideológiának” – interjú II. Andrásról és az Aranybulla-sorozatról Zsoldos Attila történésszel
Az Aranybulla-sorozatban megjelenő, pozitív II. András kép alapját lényegében Zsoldos Attila történész, akadémikus kutatásai adták, aki 2010-ben szakított azzal a 2-300 éves trenddel, miszerint a király csak sodródott az eseményekkel és ami jót tett, arra is úgy kényszerítették rá az alattvalói. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy Zsoldost is megkeresték a sorozat alkotói, hogy vegyen részt szakértőként a munkában, ám ő a forgatókönyv láttán nemet mondott. Vele beszélgetünk II. András politikájáról, az Aranybulla jelentőségéről, az ellenállási záradék félreértéséről, illetve a történelem és az ideológia viszonyáról. Kiderül az is, valóban egy balkáni összeesküvés végzett-e Gertrúddal, mint azt a sorozat sugallja.
80 évvel később is nehéz ideológiai töltet nélkül beszélni a Don-kanyarról
Az áldozatok és bűnösök utáni kérlelhetetlen kutatásunkat rendszerint a múlt sínyli meg a legjobban.
Várhatunk-e még nagy leleplezéseket a most nyilvánosságra hozott Kennedy-aktáktól?
Apróbb érdekességek még lappanghatnak a háttérben, és ha nem is a keményebb összeesküvés-elméletek forgatókönyveibe belesimulva, de felvetődhet egyes amerikai kormányszervek felelőssége is az amerikai elnök elleni gyilkos merényletben.
Visszaforgatnák az idő kerekét az új vitézek, pedig a rend tagjai Horthyt is cserben hagyták
Nemrég megjelent cikkünk hatására újraéledni látszik a vita a Vitézi Rend szalonképességéről, de úgy tűnik, a cím visszaállítása mellett érvelők vitézebbnek látták a vitézeket, mint amilyenek azok valójában voltak.