Lenthár Balázs


Ez csak rock and roll, de imádjuk - A 60 éves Rolling Stones 60 legjobb dala (1.)

Nem kétséges, hogy meghatározó, kitörölhetetlen hatást gyakorolt a rockzenére és a tágabb értelemben vett popkultúrára az épp 60 éve alakult Rolling Stones. Az életmű egyszerre mutat iszonyú sokszínűséget, és azt, hogy 60 éve tulajdonképpen ugyanazt a dalt játsszák. "It's only rock 'n' roll but I like it". De vajon melyik a legjobb daluk, a Satisfaction, a Paint It Black, a Honky Tonk Women? Összeállítottuk az évforduló tiszteletére a mi TOP60-unkat. Mutatjuk az első részt.



Helyek, amelyek már nincsenek: Ada Kaleh, Jókai Mór „Senki” szigete

Új cikksorozatunkat Helyek, amelyek már nincsenek címmel indítjuk útjára, és ebben olyan természeti képződményeket, vagy ember által alkotott építményeket mutatunk be, amik mára már eltűntek. Elsodorta őket a történelem, a természet, vagy az emberi nemtörődömség és mohóság. Elsőként Az aranyemberből sokak által ismert „Senki” szigetéről írunk, ami nem Jókai elmeszüleménye, egy nagyon is létező kis sziget volt az Al-Dunán, amit aztán a vaskapui vízerőmű megépítésekor Orsova óvárosával egyetemben elárasztottak.






Mi az a Transznisztria és miért lett fontos hirtelen?

Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.


„Mintha az egyeduralkodó kormánypárt lenne az alapfelfogásunk, és ami ettől eltér, az a rendkívüli”

Milyen ellenzékben lenni harminc éven át egy monolitikus kormánypárt árnyékában? Ki lehet-e törni a politikai karanténból? Lehet-e rendszert váltani egy választási győzelemmel? Ez mind csupa olyan izgalmas kérdés, amik a XIX-XX. század fordulóján épp olyan időszerűek voltak, mint ma. A témát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával, Cieger Andrással jártuk körbe.


1849-ben azzal vádolták a losonciakat az oroszok, amivel most az ukránokat

A magyar szabadságharcnak véget vető hadjáratban részt vevő lovagias, a magyarokkal szimpatizáló orosz katona képe az utóbbi kutatások fényében megkopott, és sok esetben derült ki róla, hogy a szovjet történészek eltorzították a valóságot. Így történt ez Losonc felgyújtásakor is, éppen úgy, ahogy azt a mostani háborúban is láthatjuk.



Eljön a világvége, ha csődbe jutnak az oroszok?

Kicsit több mint száz év alatt harmadjára vetül rá az államcsőd fenyegető árnyéka Oroszországra, kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlati élet szempontjából, egyáltalán hogy néz ki egy államcsőd és meddig tart, ha bekövetkezik?




Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?

Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.


Ukrajna története az orosz elnyomástól a szovjet terrorig

Legutóbb történetünket ott fejeztük be, hogy 1765-ben II. Nagy Katalin orosz cárnő formálisan is megszüntette az önálló kozák államot, azaz a hetmanátust és ő, majd utódai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy beolvasszák az ukrán népet az oroszba.



Hajbókolás és lavírozás: így tárgyaltak a magyar vezetők Moszkvával a szocializmusban

Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.


"Azt hisszük, hogy jött István és varázsütésre lett itt egy keresztény ország?"

A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.