Közel 200 magyar ügyvéd jelentkezett, hogy segítsen az Ukrajnából elmenekült embereknek
A Magyar Ügyvédség Ukrajnáért kezdeményezés jogi és más természetű segítséget is nyújt ingyenesen a háború elől menekülőknek.
Lenthár Balázs
Ennyi pénzért azért csak meg lehetne nézni, hogy mit is ír az a Képes Krónika – a vitákat kiváltó Királyok és szentek kiállításon jártunk
Megnéztük a már jó előre nagy vihart kavaró kiállítást, de semmi igazán vérforralóan botrányos dolgot nem láttunk ott, csupán egy nagyszerű, de csúfosan elszalasztott lehetőséget.
Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most?
Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.
Ukrajna története az orosz elnyomástól a szovjet terrorig
Legutóbb történetünket ott fejeztük be, hogy 1765-ben II. Nagy Katalin orosz cárnő formálisan is megszüntette az önálló kozák államot, azaz a hetmanátust és ő, majd utódai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy beolvasszák az ukrán népet az oroszba.
Kozákok és hadurak: honnan ered az orosz-ukrán ellentét?
A konfliktus csíráit a XVII. században kell keresni, akkor került be a mai Ukrajna területe a fokozatosan megerősödő orosz állam látóterébe.
Hajbókolás és lavírozás: így tárgyaltak a magyar vezetők Moszkvával a szocializmusban
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
"Azt hisszük, hogy jött István és varázsütésre lett itt egy keresztény ország?"
A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.
Az ideológiák jönnek-mennek, az orosz birodalmi tudat marad
Sokan nem értik az orosz állami emlékezetpolitikát, azt, hogy miért dédelget Vlagyimir Putyin birodalmi álmokat, pedig a kérdésekre egyszerű a válasz. Az is beszédes, hogy kik Putyin aktuális példaképei az orosz történelemből, és fontos, hogy mindennek köze van a keleti-nyugati szembenálláshoz is.
Nem Orbánék találmánya az „előre megy, nem hátra”, már Kossuth is ezzel a panellel élt
Amióta a haladás pozitív jelenségnek minősül, nagyjából azóta szeretnek a politikusok előre menni és nem hátra.