Budapesti fura szerzetek: Kováts László, a sikkasztó könyvtáros
Amekkora káosz volt a múlt század elején a Nemzeti Múzeum könyvtárában, talán sosem bukott volna le a tolvaj, ha nem válik kapzsivá.
Lenthár Balázs
A szibériai telepesektől Seward miniszter jégszekrényéig – hogyan próbálták gyarmatosítani az oroszok Észak-Amerikát?
Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.
Így jutott el a palesztin politika a pánarabizmustól a fundamentalista iszlámig
Hogyan lesznek a palesztinai arabokból palesztinok és miként jutnak el a szekuláris nacionalizmustól a politikai iszlámig?
Budapesti fura szerzetek: dr. Réthy László muzeológus, a lóf*szok felkent költője
A századfordulós akadémiai elit tagja volt, nemzetközi szinten is jegyzett, nagy tekintélyű tudós, akinek álnéven írt, nyomdafestéket nem tűrő és ezért hivatalosan kiadatlan pornográf, máskor csak viccesen obszcén verseit generációkon keresztül adták kézről kézre a főváros egyetemistái. Így vált Réthy László, pontosabban Lőwy Árpád a budapesti, szájhagyomány útján terjedő diákirodalom meghatározó költőjévé.
A Gázai övezet egy lehetetlen helyzet szülte kényszermegoldás, amibe emberek halnak bele évről évre, egyre többen
A terület és az ott élők tragédiáját egy világ nézi a neten, miközben arról folytatnak parttalan vitát egymással a népek, hogy Izraelnek van-e több joga megvédeni magát, vagy a gázai palesztinoknak élni?
Budapesti fura szerzetek: Kozarek Ferenc, az első állami hóhér
Mindig kifogástalanul öltözködött, ő volt az első, aki szakított a szakmájára jellemző díszes vörös, illetve fekete ruházattal, és helyette többnyire frakkot, cilindert és glaszékesztyűt viselt. A hóhérok iránti borzongató kíváncsiság hírességgé tette, ám ő inkább kerülni igyekezett a rivaldafényt, különösen a győri csoda után, amikor megesett vele az a csúfság, hogy az általa felakasztott rablógyilkos, miután levették a bitófáról, egyszer csak feltámadt. Felkavaró, olykor az ítéletvégrehajtás technikai részleteibe is belebonyolódó portrénk következik.
Kósa Lajos és a szovjet kombájnok, avagy lehet-e idehaza politikai párbeszédet folytatni a biztonságpolitikáról?
Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén jártunk, amelynek célja a NATO vilniusi csúcstalálkozójának magyar szempontú értékelése lett volna. Ez szakértői szinten remekül működött is, viszont a politikai szekcióval kapcsolatban ez már nem mondható el.
Menedzsment és diplomácia terén is komoly kihívásokkal kell szembenéznie Csorba Lászlónak a Budapesti Történeti Múzeum élén
A nagyívű, centralizációs tervekkel érkezett Népessy Noémi főigazgató távozása az elmúlt években kialakult mély, intézményen belüli konfliktusokat önmagában nem oldja meg.
Budapesti fura szerzetek: Hazafi Veray János, a rossz versekkel házaló népi költőceleb
A századfordulós korszak jellegzetes pesti figurája volt, magát a haza vándor lantosának nevezve járta az országot, ahol csődület volt, ő menten ott termett kifent, szénfekete bajszával, pörge darutollas kalpagjával, zsinóros magyar ruhájával és pár picula reményében szavalta rendületlenül az olykor tényleg kacagtató „megrovásos kalandjait”.
Miért tartja hibának Putyin, hogy 1956-ben tankokat küldtek Magyarországra? Elmagyarázzuk
Vlagyimir Putyin nem először nevezte hibának, hogy a Szovjetunió tankokkal verte le az 1956-os magyar forradalmat, ám azzal, hogy most ugyanezt mondta, szembement kedvenc történészével, Vlagyimir Megyinszkijjel, aki az orosz történelem tankönyvekben úgy állította be az 56-os eseményeket, hogy akkor szélsőségesek és fasiszták akarták megdönteni a törvényes rendet. Ez már csak azért is érdekes, mert Megyinszkijből 2012-ben Putyin csinált kulturális minisztert, majd ő bízta meg a történészt, hogy felügyelje az új orosz történelemkönyvek megírásának a folyamatát.
Az a jó a Magyarságkutató és Rákay Philipék bukdácsolásában, hogy válaszként sorra jelennek meg a jó történelmi dokumentumfilmek
Amíg A pozsonyi csatán, meg az Aranybullán leginkább csak – vérmérséklet függvényében – kacagni, illetve bosszankodni lehet, addig a Lovakon nyergekben, illetve a nem rég bemutatott Árpádok felemelkedése című filmek segítségével közelebb juthatunk a IX.–X. századi magyarság megértéséhez.
Budapesti fura szerzetek: Thaisz Elek, a bűnöző rendőrkapitány, aki végül az Operaház megnyitásába bukott bele
Részt vett több Habsburg-ellenes összeesküvésben, a szabadságharc után börtönbüntetést is szenvedett, Kossuth mégis meg volt győződve róla, hogy az osztrákok besúgója volt. Thaisz Elek neve rendőrkapitányként összeforrt a Budapestet a korszakban keresztül kasul behálózó korrupcióval, a főkapitányság prostitúcióval foglalkozó ügyosztályát jóformán arra tartotta, hogy védelmi pénzt szedjen a bordélyoktól, de tehette, mivel a koronázás alkalmával megmentette Ferenc Józsefet a megszégyenüléstől és ezért sokáig érinthetetlennek bizonyult.
Zelenszkijnek új terve lehet az oroszok eltávolítására a Krímből
Az ukrán államfő még vasárnap egy nagyobb interjú keretében fogalmazott úgy, hogy politikai módszerekkel kell elérni a félsziget demilitarizációját. Ez több szempontból is érdekes felvetés, ugyanis a Krímmel kapcsolatban az ukrán vezetés eddig jóval harciasabb kijelentéseket tett, így adja magát a kérdés, hogy vajon mitől változhatott meg a hangnem, és mit jelenthet ez a háború kimenetelére nézve?
Budapesti fura szerzetek: A dúsgazdag Kasselik Jenő, akit életében gyűlöltek, halálában magasztaltak
Nagy múltú építészdinasztia sarja volt, aki a vagyon gyarapításával már nemigen törődött, saját bevallása szerint is megvetette az embereket, a lapok pedig szinte versengtek abban, ki tud csúnyábbat írni róla. Ám amikor nyilvánosságra került a végrendelete, minden megváltozott.
Szentimreváros szíve, egy rég halott borvidék mementója: kerületmustra a Villányi út környékén
Mi köze Szent Imrének a XI. kerülethez? Hogy kerül egy titkos kis zöld zug a főút mellé? Feneketlen-e a Feneketlen-tó? Hova lett a Budai borvidék? Újbudán sétáltunk egyet.
Budapesti fura szerzetek: Sértő Kálmán, a magyar Villon, aki a nyilasok háziköltőjeként végezte
A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.
Budapesti fura szerzetek: Bakti Gyula, az elzüllött rikkancskirály
Ady Endre is szívesen látta az asztalánál, bár gyakran mulatott rajta, bejáratos volt a századfordulós budapesti íróelit köreibe, kiadták a verseit, sőt az újságok is közölték azokat, majd menthetetlenül elzüllött. Az egykori rikkancskirály egy saját verseit akadozó nyelvvel gajdoló részeg éjjeli kísértetté vált.
Budapesti fura szerzetek: Simli Mariska, a „papkisasszony”
Reverendában és cilinderben rótta hol Budapest, hol más városok utcáit, folyton kiadót és előfizetőket keresett soha el nem induló lapjai számára, az így gyűjtött pénzek közben olykor eltűntek, amiből perei és rendőrségi ügyei keletkeztek, botrányai miatt gyakran kellett költöznie, végül Budapestről is kitoloncolták.
Alázatos szolgából királycsinálók - így írták át az orosz történelmet a Wagneréhez hasonló lázadások
A despotikus rendszerekben az egyszeri alattvaló, még ha arisztokrata is, tehetetlen a hatalommal szemben, így beletörődik a sorsába. Egy magát kiválasztottnak, az elit részének tekintő katonai alakulat viszont, ha sérelem éri és úgy érzi, hogy nem kapja meg a megérdemelt megbecsülést, könnyen fellázadhat. Ahogy az orosz történelem során fel is lázadtak. Bemutatjuk a Wagner-akció történelmi hagyományait.
Budapesti fura szerzetek: Róbert bácsi, akit a főváros jótevőjének tartottak, de mindenkit átvert
A ’20-as évek Budapestjén mindennapos látvány volt az ingyenkonyháján élelmet osztó, a sorban a politizálást nem tűrő, de amúgy víg kedélyű öreg, a maga oroszos kucsmájában és testes termetével. Szegények gyámolítójának tartották, kilenc helyen is működtetett ingyenes népkonyhát a főváros éhezőinek, még a kormányzóné őfőméltósága is rendszeres támogatói közé tartozott. Aztán egy nap lebukott, mert kiderült róla, hogy a támogatások nagy részéből nem élelmet vásárolt, hanem uzsorakölcsönt adott, amiből szépen meg is tollasodott.