Nagy múltú építészdinasztia sarja volt, aki a vagyon gyarapításával már nemigen törődött, saját bevallása szerint is megvetette az embereket, a lapok pedig szinte versengtek abban, ki tud csúnyábbat írni róla. Ám amikor nyilvánosságra került a végrendelete, minden megváltozott.
Mi köze Szent Imrének a XI. kerülethez? Hogy kerül egy titkos kis zöld zug a főút mellé? Feneketlen-e a Feneketlen-tó? Hova lett a Budai borvidék? Újbudán sétáltunk egyet.
A népi mozgalom ígéretes parasztpoétát látott benne, támogatói között ott volt Féja Géza, Illyés Gyula, de az urbánus mecénás Hatvany báró is pártfogolta, ám ünnepelt költő csak a nyilasok között lehetett. Sértő Kálmán meg leginkább dicsőségre vágyott, ami azonban kérészéletűnek bizonyult, a politikai eltévelyedéséért pedig száműzték a magyar irodalmi panteonból.
Ady Endre is szívesen látta az asztalánál, bár gyakran mulatott rajta, bejáratos volt a századfordulós budapesti íróelit köreibe, kiadták a verseit, sőt az újságok is közölték azokat, majd menthetetlenül elzüllött. Az egykori rikkancskirály egy saját verseit akadozó nyelvvel gajdoló részeg éjjeli kísértetté vált.
Reverendában és cilinderben rótta hol Budapest, hol más városok utcáit, folyton kiadót és előfizetőket keresett soha el nem induló lapjai számára, az így gyűjtött pénzek közben olykor eltűntek, amiből perei és rendőrségi ügyei keletkeztek, botrányai miatt gyakran kellett költöznie, végül Budapestről is kitoloncolták.
A despotikus rendszerekben az egyszeri alattvaló, még ha arisztokrata is, tehetetlen a hatalommal szemben, így beletörődik a sorsába. Egy magát kiválasztottnak, az elit részének tekintő katonai alakulat viszont, ha sérelem éri és úgy érzi, hogy nem kapja meg a megérdemelt megbecsülést, könnyen fellázadhat. Ahogy az orosz történelem során fel is lázadtak. Bemutatjuk a Wagner-akció történelmi hagyományait.
A ’20-as évek Budapestjén mindennapos látvány volt az ingyenkonyháján élelmet osztó, a sorban a politizálást nem tűrő, de amúgy víg kedélyű öreg, a maga oroszos kucsmájában és testes termetével. Szegények gyámolítójának tartották, kilenc helyen is működtetett ingyenes népkonyhát a főváros éhezőinek, még a kormányzóné őfőméltósága is rendszeres támogatói közé tartozott. Aztán egy nap lebukott, mert kiderült róla, hogy a támogatások nagy részéből nem élelmet vásárolt, hanem uzsorakölcsönt adott, amiből szépen meg is tollasodott.
Lehet-e 2023-ban érvényes állításokat tenni 35 éve félbehagyott dalokkal? Feszélyezte-e Csengey Dénest, hogy Bereményi Géza nyomdokaiba kell lépnie? A május végén megjelent Másnap című lemezzel kapcsolatban beszélgettünk Csengey Balázzsal, Beck Zolival és Szűcs Krisztiánnal Cseh Tamásról, Csengey Dénesről és a zene, a színház és az előadóművészet határmezsgyéiről.
Regényeket írt, irodalmi szalonja volt, lapot alapított, feleségül ment egy Batthyány grófhoz, ám amikor úgy döntött, hogy a Budai Népszínház dívája lesz, az arisztokrácia kitaszította soraiból.
Egy hét alatt 90 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ukránok, kemény harcok folynak Zaporizzsjában és Donyeckben is.
Amerikai hírszerzési források szerint ezek az ügynökök állhatnak a Kreml elleni dróntámadás mögött is.
Írt, mulatott, párbajozott, még meg is nősült, ráadásul nem is egyszer. Vay Sándor gróf minden ízében a XIX-XX. századforduló önfeledt aranyifjak életét élte, csak egyetlen bökkenő volt, hogy valójában Saroltának hívták.
A bukaresti kilencek nemzetbiztonsági tanácsadóinak varsói találkozóján a felek egyhangúan kijelentették, hogy készek támogatni Ukrajnát ameddig csak szükséges, és azt is hangsúlyozták, hogy Ukrajna győzelme nagy fontossággal bír Európa egészének biztonságára és stabilitására nézve.
Cikkünket a Tarnóy Péter leleplezéséről szóló hírek ihlették, ám fontos hozzátenni, hogy a brit közéletben viszonylagos rendszerességgel buknak le a csehszlovák állambiztonság egykori ügynökei, még miniszter és miniszterelnöki magántitkár is akadt közöttük.
Egy időben Budapest legszebb nőjének tartották, az általa működtetett műintézmény egyszerre volt irodalmi szalon és luxusbordélyház, ahol a korabeli elit tagjai közül igen sokan megfordultak, még maga a trónörökös, Ferenc Ferdinánd főherceg is, ám Pilisy asszonyt a nagyméltóságú uraknál jobban érdekelték az írók, a viharos viszonyok következménye pedig egy öngyilkossági kísérlet és Krúdy Gyula tönkretett karrierje lett.
A Honvéd Vezérkar főnöke szerint az 1939-ben kitört német-lengyel háborút békefolyamattal kellett volna megfogni ahelyett, hogy világháborúvá szélesítették volna.
Híres és hírhedt figurája volt a XIX. század utolsó évtizedeiben a főváros éjszakai életének a hidegvéréről, vakmerő bátorságáról és krakéler jelleméről ismert hazárdjátékos, párbaj- és botrányhős, Kosztka Emil doktor.
Orbán a Kelet és a Nyugat közötti pufferállam szerepét szánja Ukrajnának, csak kérdés, hogy van-e ráció ebben az elképzelésben, aktuális-e egyáltalán és, ha már itt járunk, azt is megnéztük, hogy van-e bármi köze a hagyományos magyar keletpolitikához.
Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.
Az afrikai ország fővárosában, Kartúmban kirobbant harcok következtében már legalább 180-an meghaltak és közel kétezren megsebesültek, és támadás érte a kartúmi EU-nagykövetet és egy amerikai diplomáciai konvojt is.
