Az Oscar-díjra jelölt Jancsó Dávid A brutalistáról: Tudtam, hogy ott ülök majd a vágószobában, és szenvedek, hogy ez így nem jó
Filmes akart lenni, de a szülei, Jancsó Miklós rendező és Csákány Zsuzsanna vágó ellenezték a tervet. Sok helyen élt, de sosem költözne Amerikába, Angliába meg végképp nem. Miért nem számított rá, hogy Oscar-díjra jelölik, és miért nem akarta, hogy magyar legyen a filmbeli fiktív építész? Nyomasztotta-e a filmes legenda apa öröksége, vagy épp ellenkezőleg? Mi lett a vége, amikor szülei üvöltöztek egymással a vágószobában? HVG-portré Jancsó Dávid vágóról.
Többször is elhalasztották az Oscar-jelölések bejelentését. Mennyire volt idegőrlő a várakozás?
Semennyire, mert október óta úgy éreztem, hogy engem ezért a filmért nem fognak jelölni. Iszonyatos meló, hogy valaki nominálva legyen: láthatóvá tenni, ezer helyre elküldeni beszélgetni, ez szabályos politikai kampány. A brutalistát gyártó A24 pedig kis cég, inkább a rendezőt, a színészeket, az operatőrt, a zeneszerzőt tudja tolni. Úgy éreztem, kívülálló vagyok, nem is foglalkoztam ezzel, mert dolgoztam, és a stúdió sem tudott eleget beletenni. Végül nem lett igazam.
Mit jelenthet a karrierjében egy ilyen fontos díj elnyerése?
Az amerikai ügynököm azt mondta, hogy bár szépen csillog és nagy büszkeség, a karrierem szempontjából nincs különbség, hogy nyerek díjat vagy sem. A vágóknál legalábbis ez a helyzet. Egy rendező karrierjét megdobja, egy színész B-sből A kategóriás lehet.
Előfordult A brutalista készítése során, amikor magyarként jelezte, hogy valami nem hiteles?
Voltam kint a forgatáson, van pár jelenet, amit én mondtam fel előre a magyar építészt alakító Adrian Brodynak. Amikor a forgatókönyvet írták, fúrtam, hogy magyar legyen a filmbeli építész, mert ezt nem lehet megtenni a színészekkel. Azt is tudtam, hogy ott fogok majd ülni a vágószobában, és szenvedek, hogy ez így nem jó.
A brutalista rendezőjével, Brady Corbettel és Mundruczó Kornéllal is állandó munkakapcsolata van. Emberi vagy szakmai okból választják önt újra és újra?
Olyan közeli kapcsolat alakul ki a munka során, ami nem tud más lenni, mint barátság. A magyar filmes közeg pedig eleve annyira kicsi, hogy igenis szimpátiaalapon kérnek fel valakit. Persze szerencsés, ha szakmailag nem vagy béna.
Milyen emlékei vannak az amerikai általános iskolai évekről? Nagy kultúrsokk érte?
Kétszeres kultúrsokk, egyszer, amikor kimentünk, majd amikor visszajöttünk. Azért is izgalmas volt, mert Budapesten a szüleim otthona nyitott ház volt, elképesztő számú ember jött-ment nálunk. Amerikában csak hárman maradtunk egy idegen kultúrkörben. Engem beraktak a Martin Luther King Jr. Schoolba nulla angoltudással. Érdekes időszak volt.
Az SZFE előtt jogot, politológiát, kommunikációt is hallgatott. Mi akart lenni eredetileg?
Filmes akartam lenni, de a szüleim ellenezték. A rendszerváltás után bizonytalanná vált, hogy mi lesz a magyar filmmel, azt gondolták, hogy a filmszakmának vége.
Szerették volna, ha valakinek végre rendes szakmája lenne a családban. Anyai nagyapám politikust akart csinálni belőlem, bennem is volt nyitottság más területek felé, így engedtem a szülői nyomásnak.
Amikor mégis filmes lett, miért pont a vágást választotta?
Azt gondolom, anyámat lekenyereztem azzal, hogy a vágást választottam. A rendezés soha fel sem merült bennem. Nincs elég ötletem, és nem szeretek kint lenni a forgatáson télen a hidegben, nyáron a forróságban. És valójában a vágóasztalon készül el a film.