„A hitleri múlttal azonosulást a neonácik frusztrációjuk ellen gyógyszerként használnák, de valójában méreg, és fertőzésszerűen terjed” – mondja a szerző, akinek Herscht 07769 című, új regényében egy kétarcú angyal számol le a rasszistákkal.
Válaszút előtt álló nők a főszereplői a szerző Egyformák vagyunk című, a Katona online K:ortárs sorozatában február 27-én látható darabjának. A hogyan tovább kérdését a gendertémák iránt érdeklődő író is felteszi magának.
Sokoldalú, alkotó értelmiségi: matematikus, tankönyvszerző, könyvkiadó társalapítója, erotikus művek álneves szerzője, a bunyevác hagyományok őrzője. Borzalom, mondja, hogy a politikusok egyik nap ezt állíthatják az ország gazdasági helyzetéről, a másik nap meg azt. A koronavírus-járvány kezeléséről is van matematikai állítása.
Névadójuk hajdani „popsztársága” is minta a megújuló Liszt Ferenc Kamarazenekar számára az együttes művészeti vezetője szerint.
A tudományos kutatási együttműködést és a házhoz jövő kultúrát tartja a járvány kedvező hozadékának a szerző, akinek Végre egy kis csönd című darabjából készül a Katona K:ortárs elnevezésű, streamelt színházi sorozatának első premierje.
A szenvedély és a szorongás hangján szól a Szabadulógyakorlatok című novelláskötetében a szerző, aki túlérzékeny emberként fizikailag is rosszul van szereplői fájdalmas sorsától.
A walesi koronavírusos betegek ellátásában kulcsszerepet játszó, a királynő által kitüntetett orvosprofesszor már tavaly nyáron, a legelsők közt jelentkezett oltásra. Az intenzív terápia szakértőjeként a járványban közel van a tűzhöz. Szerinte a magyar kormányzat tájékoztatásból elégtelenre vizsgázik.
A nagy nyilvánosságban is ismert Csernus doktor félelem és a járvány összefüggéséről is elméletet alkot Főnix című új művében, és az öregkorában magát fészkével együtt elégető, majd újjászülető mitikus madárral jelképezi a kívánatos megújulást.
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
Wanderer című, fotókkal illusztrált könyvének hőse nem öregszik, így segít bemutatni a budaörsi németajkúak történetét. A szerző továbbírja Madách fő művét is – Ádám nála feltörekvő magyar, „félig-meddig” diktátor.
Nyilvánvaló, hogy az SZFE-n lezajlott „modellváltásból” egyik egyetem sem fog jól kijönni - mondja a HVG-nek adott interjújában Bán Zsófia író, egyetemi oktató. Portré.
Lakatos Mónika énekesnőt idén a világzenében a legrangosabbnak számító Womex-életműdíjjal ismerték el. Kedvenc műfaja nem a harsány, mulatós cigányzene, hanem a mélyebb lelki mélységeket feltáró, szomorkásabb, hallgatónak nevezett cigány népzene.
Keveseknek adatik meg, hogy saját házuk műtermében forgathatják a filmjüket – mondja Roy Anderssonra utalva az operatőr, aki a világhírű svéd rendező Történetek a végtelenségről című új alkotásának képeit rögzítette.
A színházi fotózásban iskolát teremtett, egyes képei ma már múzeumban őrzött kincsek. A rendszerváltás után több mint 20 évig letette a fényképezőgépet, de a tavalyi életmű-kiállítására már 50 új fotót is készített. Portréinterjú Keleti Évával.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának klasszika-filológus és színháztörténész végzettségű vezetője már évekkel ezelőtt radikálisabb lépéseket tett volna az egyetem bedarálására irányuló törekvésekkel szemben - ám akkor hallgatott higgadtabb vezetőtársaira. A legutóbb időkig nem is sejtette, hogy Vidnyánszkyval konfliktusa van, az antiszemita megjegyzéseket pedig értetlenül fogadta. Portréinterjú.
Az önkifejezést nem lehet betiltani, ezért is van szükség a pszichológus szerint olyan gyerekkönyvre, mint a Meseország mindenkié. Úgy véli, hogy a mind szorongatóbb külvilággal szemben komorabb mesékkel vértezhető fel a psziché.
Az első világháború után 81 ezer magyar gyereket tápláltak fel semleges országokban. A Vöröskereszt figyelmét Jan Clinge Fledderus holland főkonzul hívta fel a nyomorúságos itteni helyzetre.
Az első világvége, amit együtt töltöttünk című kötet szerzője írásaiban az elesettek szemszögéből vizsgálódik; egyetemi oktatóként kiáll az SZFE hallgatói mellett.
Az örökbefogadásnál a vér szerinti anyák, családok a leginkább sajnálatra méltók, mert nem kapnak, szégyenükben nem is mernek kérni támogatást – magyarázza Mártonffy Zsuzsa, aki az Akiknek két anyja van című új könyvében sok örökbefogadás történetét ismerteti.
Rémisztő, hogy az autonómiát feltétlenül megkívánó művészet után az oktatásra is megint rátelepszik a politika - nyilatkozta a HVG-nek a 81 éves Kossuth-díjas festőművész. Elmondta azt is, miért hagyta ott annak idején az Iparművészeti Főiskolát, és miért lépett ki a Magyar Művészeti Akadémiából. Portréinterjú Bak Imrével.
