"Ha mások nem fojtanak bele a lápba, akkor mi fojtjuk meg egymást"
Az abszurd művészet lett realizmussá az alkotó szerint, aki az átpolitizált kulturális térben az underground lét új formáit keresi. Interjú Nemes Z. Márióval.
Mátraházi Zsuzsa
Stand-up komikusból drámaíró lett és szerinte a tévé az úr
Ijesztően sok a hazugság, a titok és az álhír Amerikában, ami nemcsak az egész társadalom egészségét, hanem a családok mindennapi életét is rombolja – mondja Deborah Zoe Laufer, a Szemünk fénye című darabjának premierje miatt a közelmúltban Budapesten járt szerző.
A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen
Hamarosan ökokrimije jelenik meg magyarul a konzervatívok bajuszát rángató új irodalmi Nobel-díjas lengyel szerzőnek, Olga Tokarczuknak, aki szabadelvű, vegetáriánus és feminista. Róla beszélgettünk egyik fordítójával, a József Attila-díjas Pálfalvi Lajossal, aki személyesen is ismeri a lengyel írónőt.
Vilmányi Benett: "Nem viszem haza a figurát"
A focista-pályafutást adta fel a színészi hivatásért kamaszként egy nyomasztó filmszerep miatt. Megtalálják a bonyolult színpadi karakterek, de lelkileg ő csak a tapsig marad a darab hatása alatt.
"Tudtam ellenszenvet érezni a fölöttem pöffeszkedő hatalommal szemben" – Konrád György emlékezete
„Ami kiszúrás, az néha szerencse vagy kedvezés.” A világhírű író életfilozófiája tapasztalaton alapult: itthon betiltott szerzőként nemzetközi szervezetek élén népszerűsítette a magyar irodalmat.
Rajk László: Bízzanak meg inkább egy csókost. Nem fogok újra álnéven tervezni, mint a Kádár-rendszerben
A '70-es, '80-as évek demokratikus ellenzéki tagja, később az SZDSZ prominense 2015-ben a HVG-nek azt mondta, a NER polipkarú, korrupt rendszerében sem az építész nem akar maradni, és a politikában sincs keresnivalója, amíg abba nem kerülnek vissza a liberalizmus elemei. Így marad számára a film, a tanítás és a szabad művészet. Ez a HVG-portré eredetileg 2016. január 2-án jelent meg. Rajkról 2019. szeptember 12-én írtuk meg, hogy elhunyt.
Amikor elkezdett az Akadémiáról írni, még nem sejtette, hogy ez lesz körülötte
Hús-vér emberként jeleníti meg Nincsen számodra hely című regényében a reformkor nagyjait. Még a Szózat könyvcímbeli szavainak születéséhez is legendát teremt, de hősei sorsába beleszövi saját élményeit is. Interjú Jolsvai Andrással.
Nem nevesíti, kik mutyiztak volna nála, mert méltatlan lenne kihagynia valakit
Pálinkás József sokáig közel volt a tűzhöz, de most már örül, hogy nem kell megégetnie magát, például a CEU és az Akadémia elleni háborúban. A volt miniszter, MTA-elnök, innovációs hivatali elnöknek nem tetszik, ami az országban zajlik, értelmiségiként, civilként aktívan politizál.
„Diktatúra ide vagy oda, nincs az akadémikusoknál nagyobb hatalom”
Almási Miklós filozófus, esztéta egy szovjet akadémikus korabeli szavait idézve beszél a kormányzat MTA elleni támadásáról. Legutóbbi könyve a digitalizációról szól, az szerinte akár háborúhoz is vezethet, de úgy véli, mégis több az információs társadalom előnye, mint a kára. HVG-portré.
Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon
„A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból” – mondja Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó új kötete születéséről a szerző.
Grecsó Krisztián új regényében is lassan hámlanak le a talányok a lappangó titokról
„Túlzás azt állítani, hogy Vera én vagyok” – formálta át a flaubert-i szállóigét a szerző, de gyerekkori szorongásait átadta a vállán nagy súlyt cipelő kislány hősének.
Miért kellene egy egész korcsoportnak ugyanazt a kötelező olvasmányt feladni?
Az ország GDP-je a lakói írásbeliségének fejlettségétől is függ – jelzi az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának magyar tanszékét vezető egyetemi tanár, Steklács János, aki XXI. századi oktatási módszereket ajánl.
"A mi tájainkon a tehetség részben jellem kérdése"
A mi tájainkon a tehetség részben jellem kérdése is – mondja a regényeiben történelmi korokat a mával egybevető író, Márton László.
Szarvas József: Amikor betettem oda a lábam, a szakma bezárult előttem
„A felnőttek világából én annyit értettem sokáig, hogy a második pofon azért jött, mert az elsőnél nem kaptam le időben a szemüvegemet. Merthogy az milyen sokba kerül” – írja a hatvanadik születésnapjára nemrég megjelent önéletrajzi könyvében Szarvas József Jászai-díjas színművész.
"Ők többnyire nem akkor mosolyognak, amikor a vicces dolog elhangzik"
A sztereotip autizmusábrázolás kárt okoz, véli Stefanik Krisztina, a Rózsavölgyi Szalon Táncórák darabját szakértőként előkészítő pszichológus kutató, aki annak idején az Esőember szerepére készülő Kulka Jánossal is dolgozott együtt. Interjú.
Scherer Péter: Számomra a politika túl fájdalmas terep
Ha nem nyitott a közönség, a világ legjobb előadása is hidegen hagyja – véli a magát számos műfajban kipróbáló alkotó, a Nézőművészeti Kft. alapító tagja.
Tompa Andrea: Veszélyes egy magányos zsarnokot felelőssé tenni egy rendszerért
Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a „kultúrharcon” elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró szerző.
"Elárulnád, kinek üzengetsz egész nap? – Nem árulom el”
A családi ridegséget is új nézőpontból ábrázolja első nagyjátékfilmjében, Schwechtje Mihály, a társadalmi jelenségekre érzékeny alkotó. Interjú.
Novák János: Minden reggel megerősíti a hitünket, hogy nem kukorékolunk hiába
Utálta a gyerekszínházakat, mégis gyerek-, majd csecsemőszínház-specialista lett. Szerző és zenésztársa volt Cseh Tamásnak, 50 felett pedig visszaült az iskolapadba drámapedagógiát tanulni. HVG-portré Novák Jánosról.
Terézia Mora: Ki merem jelenteni, ateista vagyok, és elárulom, kire szavaztam
Udvariasságból sem alakoskodik a magyar származású Terézia Mora, aki sorozatban kapja a német irodalmi díjakat. Meggyőződése, hogy a hazai öngyilkos nemzeti stratégia mit sem változott Móricz Tragédia című novellája óta. Interjú.