A tőzsdéket hétfőn jelentős részvényeladási hullám rázta meg, ami megálljt parancsolt a kisebb-nagyobb kitérőkkel az év eleje óta tartó bikapiacnak. A trend megdöntéséért a felelősök elsősorban a japán jen és a dollár között könnyelműen kereskedő tőkealapok lehettek.
Unalmas, szabályozott tőzsdék helyett a transzparencia és az anonimitás elegye: ezt kínálják a befektetőknek a decentralizált tőzsdék, ahol a kereskedés komoly kockázatokkal járhat.
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
Az állampapírokra ráunt kalandvágyók örömére a jelenlegi árupiaci szuperciklus rengeteg befektetési lehetőséget hozott, ám nem könnyű eldönteni, mihez és mikor nyúljon az ember.
A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kihátrálás helyett az együttműködést két évtizede mérgező bizonytalanság orvoslására lenne szükség – mondják szakértők annak kapcsán, hogy a kormány vizsgálja, mi lenne a következménye, ha Magyarország hátat fordítana a nemzetközi szervezetnek. A probléma gyakorlati kérdéseket is felvet. Például azt: le lehetne-e tartóztatni Putyint egy magyarországi látogatása során.
A Magyar Péter és volt felesége, Varga Judit közti, előbbi által felvett beszélgetésről szóló határozat nem oszlatta el az ügyészség függetlenségével kapcsolatos kételyeket.
Abszurdba fordult a budapesti főpolgármester-választás: a jogszabályok megszegése vagy épp azok életszerűtlen alkalmazása együttesen tette lehetetlenné, hogy érvényesüljön a választói akarat.
A centrumba elemi erővel csapódott be a mérsékelt jobboldal, és a HVG által megkérdezett elemzők nem is tudnak mást tenni, mint hogy Magyar Péter és a Tisza Párt színre lépésének függvényében értékelik a választások várható következményeit.
Nem világos, hogy az idén január és május között történt esetleges tanárbántalmazások ügyében a bíróságoknak hogyan kellene eljárniuk.
Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte.
Bár Balog Zoltán már régen tudott a bicskei pedofilvádakról, nem sikerült a meggyanúsított igazgatót rövid úton eltávolítania a gyerekotthonból. Vásárhelyi János gyanús körülmények között érkezett az intézménybe, amely életvitelszerű lakhelye lett, és ahol függő helyzetek sorát teremtette meg. Politikai következményük sosem lett a bizonyítást nyert bűncselekményeknek.
Nem csak az a kérdés, hogyan kaphatott elnöki kegyelmet K. Endre, hanem többek közt az is, hogyan húzódhatott olyan hosszan a bicskei gyermekotthont érintő pedofil-ügy, és miért érezhettek az áldozatok többször is, a jog nem az ő oldalukon áll.
Negyedszer halasztották el a kormánypártok, így idén februártól sem lépett életbe a társasházi közös képviselők kötelező regisztrációja, ami mérsékelhetné a lakóközösségek kiszolgáltatottságát. Civil kurázsi nélkül a szolgáltató cégek diktálják a költségeket és az ingatlanvagyonok sorsát is.
A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.
Átlagban elmondható, hogy az autóipari befektetések ötödét az állam állja.
Ma már nem úgy készítenek popslágereket, mint régen, nincsenek szabályok, formák, elvárások. Mindenki inkább saját maga, mint bárki más. Az új generációnak már nem elég egy kis klub, arénát és stadionokat tölt meg, és mindezt önállóan menedzseli.
A következő választások tisztaságát és szabadságát is korlátozhatják azok a törvényjavaslatok, amelyeket várhatóan napokon, illetve heteken belül elfogad az Országgyűlés kormánypárti többsége. Aggodalomra ad okot például a digitális állampolgárságról szóló jogszabálynak az a passzusa, amely szerint a telefonos alkalmazásra optimalizált rendszer egyik funkciója a statisztikai célú anonim adatértékelés. A hatalmas mennyiségű, látszólag ártalmatlan adat ugyanis ideális alapot képez az úgynevezett gerrymanderingre, vagyis arra, hogy a hatalom birtokosai részrehajlóan rajzolhassák át a választókerületek határait.
Kénye-kedve szerint turkálhat a pártok, civil szervezetek, cégek és akár magánszemélyek iratai, adatai közt is a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Jogorvoslat nincs. A törvény a Fidesz saját pártalapítványát is sújthatná, amely hosszú évekre visszamenőleg kapott külföldi támogatásokat.
Fel kell hígítani az eddigi adatvédelmi szabályokat ahhoz, hogy a kormány megvalósíthassa az állampolgárok egyetlen azonosítón alapuló ügyintézését. A mobilalkalmazás fejlesztésében ugyanaz az állami cég vesz részt, amelynek az eSzemélyiM applikációja már egy éve akadozik.
