Megismételte az összes orosz propagandaelemet Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a közismerten oroszbarát Ultrahang YouTube-csatornának adott nyilatkozatában. De volt néhány új, figyelemre méltó állítása is.
Oroszország tesztelte a nukleáris meghajtású Burevesztnyik cirkálórakétát – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov vezérkari főnök. Bár az orosz elnök arról beszélt, hogy az állítólag korlátlan hatótávolságú, ellenséges radarokat kicselező robotrepülő több ezer kilométert repült, azt nem jelentette ki egyértelműen, hogy a teszt sikeres volt.
Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivő szerint hosszabb időre van szükség egy orosz-amerikai csúcstalálkozó előkészítésére és nincs értelme annak, hogy az elnökök csak a találkozó kedvéért találkozzanak. Dmitrij Peszkov beszélt a „barátságtalan” amerikai szankciókról is.
Évek óta csökken az elektromos járművek akkumulátorainak fajlagos ára, a legtöbb piacon mégis egyre többe kerülnek a villanyautók. Az ellentmondásnak számos oka lehet, de egyik magyarázat sem teljes mértékben kielégítő.
Egyre több nyugati politikus véli úgy, hogy néhány éven belül Oroszország támadást indíthat egy újabb európai állam ellen. A félelem a skandináv térségben érezhető leginkább, ott már folyik a polgári védelem megerősítése.
Lesz budapesti Trump-Putyin csúcs? E kérdés továbbra is lázban tartja a kormánypártiakat, s a találkozóban reménykedőket egyáltalán nem zavarja, hogy az orosz elnök nem akarja lezárni a háborút. Hollandiában megtorpanhat a szélsőjobb, Párizsban még menekülnek a Louvre-ba betört rablók, miközben mi meg harcolnánk a szervezetünket lassan feltöltő mikroműanyagok ellen. Végül arról is ír a Kilátó, miért van az, hogy akadnak emberek, akiknek eszébe sem jut szexelni.
Amikor Donald Trump amerikai elnök némileg váratlanul bejelentette, hogy Budapesten tárgyal majd orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, Moszkvában meglehetősen visszafogottan kezelték a hírt, és arról beszéltek, hogy még nincs végleges megállapodás a csúcsról. Miután az USA elhalasztotta a találkozót, Moszkvában most úgy tesznek, mintha mégis biztosan megrendeznék a találkozót.
Nő a bizalmatlanság az EU-ban Magyarországgal szemben, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy lebuktak a Brüsszelben dolgozó magyar hírszerzők. A próbálkozások manapság is folytatódhatnak.
Leállt az orosz offenzíva, a gazdaság kifulladóban, az agresszor sérült, halott katonáinak száma egymillió fölé nőtt – van, ami Putyint kompromisszumra készteti.
Putyin lépéshátrányba került Zelenszkijjel szemben az amerikai elnök kegyeiért folytatott versenyben, így aztán bedobta egy budapesti csúcstalálkozó lehetőségét. Bár nem látni, hogyan lesz ebből ukrajnai béke, Orbán és köre kapva kapott a belpolitikai hasznot ígérő lehetőségen. De pontosan mit nyerhetnek vele, és milyen veszélyei lehetnek a miniszterelnökre nézve?
Az USA keleti partjainál tervezett szélturbinapark építésének leállításával az amerikai kormányzat a csőd szélére taszította a világ egyik legnagyobb tengeriszélfarm-fejlesztőjét, a dán Orstedet. Az érintettek perelnek, az elnök egyelőre hajthatatlan.
Semmi esély arra, hogy belátható időn belül tartós békével rendeződne az orosz–ukrán háború, ezért sorsdöntő lehet, hogy a szemben álló felek milyen tanulságokat vontak le a teljes körű háború több mint három évéből. Moszkva, ha némi késéssel is, de már gyorsan tanul.
Több mint két órán át tartott Trump és Zelenszkij pénteki tárgyalása. Zelenszkij a találkozó után arról beszélt, hogy Kijev és Washington folytatja az együttműködést. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Trump hajlandó-e Ukrajnának átadni Tomahawk rakétákat. Az viszont sokatmondó, hogy az amerikai elnök a találkozó előtt a korábbiaknál kevésbé beszélt egyértelműen arról, hogy juttatna Ukrajnának a szuperfegyverekből. A hangulat viszont most sokkal jobb volt, mint Trump és Zelenszkij tragikusra sikerült februári találkozóján.
A gázai háborúban elért sikeren felbuzdulva Donald Trump most újult figyelemmel fordult az orosz–ukrán háború felé, és abban bízik, Kijevet és Moszkvát is rábírja az ellenségeskedés leállítására. A békekötés ügyében optimista amerikai elnök pénteken Washingtonban fogadja Volodimir Zelenszkijt, Putyinnal pedig Budapestre szervezi találkozóját. Az ugyanakkor még nem világos, milyen útvonalon érkezne Putyin gépe Magyarországra.
Ukrajna a közelmúltban bejelentette, az ország városaira kilőtt drónokban és manőverező robotgépekben több mint három évvel az orosz invázió kezdete után is számtalan nyugati alkatrész található. Közismert, hogy számos nyugati cég is részt vesz a Moszkva elleni szankciók kijátszásában, de most két olasz vállalatot egyértelműen lebuktattak. Az érintettek arra hivatkoznak, hogy exportjuk nem esett a szankciók hatálya alá.
Akár hónapokig is tarthat, amíg megalakulhat a cseh parlamenti választáson győztes párt, az ANO vezette új kormány. A pártalapító Andrej Babis egyelőre kisebbségi kabinetet tervez, bár a legutóbbi hasonló kísérlete nem igazán vált be.
A Nemzeti Gárda ténykedése amerikai városokban, drónfal Európa védelmében, probléma a vendéglátásban, hírek a net szeméttengerré válásáról és sportolás egyre melegedő világunkban. Heti Kilátó.
Miután a szabadságjogokat egyre komolyabban korlátozó Grúz Álom megnyerte a helyhatósági választást, Tbilisziben ismét utcára vonultak a demokráciát és az EU-integrációt követelő tüntetők.
A voksok közel száz százalékának megszámlálása után az Andrej Babis vezette ANO nyerte meg a kétnapos csehországi parlamenti választást. Az arányok már csak kis mértékben változhatnak, az is biztosra vehető, hogy az ANO-nak lesznek koalíciós partnerei is. Babis Orbán Viktor közeli szövetségese, s az exkormányfő diadala megváltoztatja az erőviszonyokat a visegrádi csoportban is.
Több nyugati vezető is figyelmeztette Moszkvát, ha az orosz légierő még egyszer megsérti egy NATO-tagállam légterét, akkor lelövik a behatoló drónt vagy harci gépet. Ez nem ennyire egyszerű.
