Az előzetes értékeléseknek megfelelően nem történt áttörés az amerikai és orosz politikusok közötti keddi moszkvai találkozón. Nem is lehetett másképp: a Kremlnek még az oroszok által lediktált, orosz-amerikainak nevezett béketerv sem volt elég jó, nemhogy az az európaiakkal és az ukránokkal egyeztetett dokumentum, amellyel Washington képviselői érkeztek az orosz fővárosba. Putyin közben egyre harciasabbá válik.
Egyre inkább egyértelművé válik, hogy Donald Trump amerikai elnököt a békevágy mellett az anyagi haszonszerzés óhaja vezérli, amikor rá akar erőltetni Ukrajnára és Oroszországra egy-egy rendezési tervet. A Fehér Ház szerint Európa dolga, hogy fizessen.
Sokan találgatják, beleavatkozik-e a magyarországi választásokba Moszkva. Pénteken egyértelmű volt a segítség: a Nemzetközi Bíróság által népirtással vádolt Vlagyimir Putyin úgy fogadta Orbán Viktort, hogy igazi apropó nem volt a találkozóra. A viszonylag rövid tárgyalás célja az volt, hogy a magyar miniszterelnök a „nagy nemzetközi politikacsináló” szerepében tetszeleghessen. Apró szépséghiba: annyira nem tűnt békésnek a viszony.
Pénteken Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadja Orbán Viktort, aki „békemisszióját” akarja folytatni. Az EU-t azonban nem képviselheti – már csak azért sem, mert az Unió többi 26 tagállama elutasítja Orbán Moszkva-barát politikáját, és az áldozatot, Ukrajnát támogatja. Míg korábban a magyar miniszterelnök szolgálhatott hírvivőként a Kreml és a Fehér Ház között, most erre sincs szükség, hiszen számos csatorna működik Putyin és amerikai kollégája, Donald Trump között. Orbán még az orosz olajimport miatt is tárgyalhat az orosz fővárosban, ám ott nincsenek nyitott kérdések, Moszkva annyit szállít, amennyit Magyarország kér.
Felgyorsultak az orosz–ukrán háború lezárását célzó erőfeszítések, ám egyelőre nem tudni, közelebb került-e a béke. Az viszont biztosra vehető, hogy lekerült a napirendről az Ukrajna teljes kapitulációját jelentő orosz–amerikai rendezési terv, és még dolgoznak azon, ami a helyére léphet.
A mesterséges intelligencia használata olyan, mintha vadászgéppel jutnék el oda, ahova eddig biciklivel mentem – mondja a HVG-nek Dávid-Barrett Tamás. Az Oxfordban élő oktató és viselkedéskutató szerint a gépi értelem kontrolljára irányuló európai lépések félrecsúsztak.
Az amerikai Steve Wittkoff-fal együtt dolgozta ki Donald Trump ukrajnai béketervét Vlagyimir Putyin ukrán származású különmegbízottja, Kirill Dmitrijev.
Jó az irány, megteremtődtek a továbblépés feltételei – hangoztatják az európai vezetők az ukrajnai háború lezárását célzó legújabb Trump-tervről. Ám a nyilatkozatok második feléből rendre kiderül, hogy az EU kitart eddigi elvei mellett: a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, Ukrajnának pedig joga van döntenie arról, mekkora lehet a hadserege. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napokon belül ismét Washingtonba utazik egyeztetésre.
Bár az első igazi okosotthonok csak néhány évtizede jelentek meg, a házak és lakások „okosítása” először a XX. század elején merült fel, az első elektromos háztartási berendezések megjelenésével egy időben. A határ ma már a csillagos ég, a korszerűsítés pedig megtérül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy kész együttműködni az USA-val annak érdekében, hogy Washington szándékai szerint érjen véget a közel négy éve tartó orosz–ukrán háború. Más lehetősége aligha van: miközben az USA korábban Kijev egyik fő támogatója volt, Donald Trump elnök türelmetlen, és bárkit, aki nem hangoztatja eléggé a tárgyalási szándékát, hibáztatni kezd az egy helyben toporgásért. A politikus is elismerte, hogy az országa nehéz választás előtt áll, hiszen vagy kulcsfontosságú partnerét, vagy a méltóságát veszíti el.
Meddig maradhat hivatalában Zelenszkij hivatalának népszerűtlen vezetője, miért esett egymásnak Kína és Japán, milyen nyugdíjreformokra lenne szükség, hogyan képesek életben maradni megmérgezett állatok és mit érdemes tudni Nigel Farage múltjáról? Itt a friss Kilátó.
Az orosz és amerikai illetékesek a színfalak mögött kidolgoztak egy olyan béketervet, amely úgy fejezné be az oroszok által Ukrajna ellen indított háborút, hogy el nem foglalt ukrán területeket is átadna Moszkvának és legyengítené az ukrán hadsereget. Az amerikai nyomásgyakorlás a legrosszabbkor jön, akkor, amikor romlik a helyzet a frontokon, Kijevet pedig az eddigi legsúlyosabb korrupciós botrány rázza meg.
Rövidesen orosz kézre kerülhet a két éve ostromlott kelet-ukrajnai Pokrovszk. A logisztikai szempontból fontos helyen lévő város védői hónapokon át jelentős ellenséges erőt kötöttek le.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egyik fő bizalmasa, Timur Mindics áll a most kitört kijevi korrupciós botrány középpontjában. Az elnök szankciókkal sújtotta üzlettársát és egykori barátját, ám biztosra vehető, hogy a vesztegetési ügy az ukrán vezető támogatottságát is gyengíti majd.
A Mol 11,3 százalékos részesedést vásárolhat a vezető szerbiai olajipari vállalatban, a NIS-ben – írja a NIN belgrádi hetilap. Az újság forrásai szerint ezzel november végéig megoldódhat az a válság, amit az okozott, hogy az USA szankciókat léptetett életbe a cég ellen, mert annak több mint ötven százalékban orosz cégek a tulajdonosai.
Már nem is az államok egymás közötti küzdelme veszélyezteti leginkább a demokráciát, hanem a technológiai cégek élén álló akaratos milliárdosok. Hogy miként lehet megküzdeni velük, arról a Carnegie Alapítvány elemzése árul el részleteket. Ha már válságok, akkor még egy tanulmány, amely bebizonyítja, ha a férfiak engedik, a nők inkább értenek a béketeremtéshez és fenntartásához, mint a kakaskodó alfahímek. Bár már elmúlt Halloween, nem csitulnak a viták arról, elfogadható-e a keresztény világban ez az ünnep, ami mint a The Conversation cikkéből kiderül, nem is annyira pogány, mint sokan állítják. Két cikk a pénzről: az egyik arról, hogyan szállja a meg a digitális szex világát a mesterséges intelligencia, a másik arról, hogy Marseille-ben kik juthatnak igazi ételcsodákhoz egy euróért.
Az előrejelzésekre rácáfolva a D66 progresszív liberális párt nyerte meg az előrehozott hollandiai parlamenti választást. Bár a pártszimpátiák alaposan átalakultak két év alatt, a szélsőjobb támogatottsága megmaradt, csak a voksok eloszlása változott.
Gyökeresen megváltozott Szerbia azóta, hogy 2024. november elsején leszakadt az újvidéki pályaudvar tetőszerkezetének egy része, s a lehulló betondarabok 16 ember életét oltották ki. Egy éve tüntetnek a tragédia felelőseinek megbüntetését és demokratikus reformokat követelő diákok, úgy tűnik, megrendült az országot több mint egy évtizede irányító államfő, Alekszandar Vucsics hatalma. Az egyéves évfordulóról szombaton emlékeznek meg Újvidéken az ország minden szegletéből összegyűlt diákok és felnőtt támogatóik. Az EU a tüntetőkkel, Magyarország a belgrádi hatalommal szolidáris.
A szerdai hollandiai parlamenti választás okozta kudarc ellenére Geert Wilders, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) vezetője nem adta fel kormányalakítási terveit, ám a váratlanul jól szereplő D66 pártnak van a legjobb esélye a hatalomra jutásra. A kormány középre tart, ám a szélsőjobbot nem ütötték ki.
A felmérések szerint Geert Wilders a választás nagy vesztese.
