Néhány éve még gyakran gondot okozott az elektromos autók magyarországi szervizelése, ma már valamennyi magára adó javító cég kiépítette a szükséges technikai hátteret. A villanyautók szervizigénye kisebb, viszont az óradíjak több helyen még magasabbak, mint a hagyományos autók esetében.
Lassan kezd meztelenné válni a király: Donald Trump amerikai elnöknek a jelek szerint nem nagyon jön össze a válságok megoldása, ami tekintélyének csökkenését hozza. Megvan viszont még a vérrel kiharcolt és fenntartott tekintélye Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak, aki az ukrán fronton elesett katonák halálát is saját hatalma erősítésre használja. Az e heti Kilátóban írunk még a DLD nevű kevésbé ismert nyelvfejlődési zavarról és a francia focista sztár Mbappé szomorú hangú nyilatkozatáról. Emellett beszámolunk a boltokban lassan megjelenő új termékről, a tetőtől talpig dezodorról, amire minimum kérdéses, szükségünk van-e – ha igény lenne is rá.
Szerda hajnalban első alkalommal lőttek le orosz drónokat egy NATO-tagország területén. A hajnali órákban indított pilóta nélküli eszközök minden bizonnyal ukrajnai célpontokat kerestek, ám szándékosan vagy véletlenül több drón mélyen behatolt Lengyelország területére. Varsó nagyszabású provokációról beszél. Az incidens mindenképpen komoly eszkalációt hozhat.
Minden bizonnyal akadnak olyanok, akik nem feltétlenül örülnének, ha a moszkvai és a pekingi államfő örökké vagy legalább 150 évig élne. Pedig Putyin köztudottan mindent megtesz azért, hogy elkerüljék őt a betegségek és a betegek.
Amit Vlagyimir Putyin orosz államfő elhatároz, azt az elnöki adminisztráció helyettes vezetőjeként Szergej Kirijenko fegyelmezetten megteszi.
Oroszország nem akar békét, Ukrajna folytatja a védekezést, az USA a jelek szerint ki akarja vonni magát a rendezési folyamatból, Európa nagy része pedig kiáll Kijev mellett. Trump békekezdeményezései semmivel sem hozták közelebb a háború végét, az elnök megelégszik azzal, ha üzletet csinál.
Három napig Pekingre és a kínai fővárossal gyakorlatilag egybenőtt kikötővárosra, Tiencsinre figyelt a világ: Hszi Csin-ping kínai államfő és pártelnök előbb a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamait, illetve szimpatizánsait fogadta, majd katonai díszszemlét rendezett abból az alkalomból, hogy Japán nyolcvan évvel ezelőtt tette le a fegyvert a második világháborúban. 72 óra alatt Hszi minden eddiginél egyértelműbben megmutatta: kikerülhetetlen szereplő a nemzetközi színpadon, és a világ jórészt abba az irányba fordul, amelyet Peking jelöl ki.
Az érdekeltek ugyan már tárgyalnak a több mint három éve tartó ukrajnai háború lezárásáról, ám kevesen bíznak abban, hogy hamarosan beköszöntene a béke. Egy orosz elemző azt is elmagyarázza, miért nincs esély a gyors megállapodásra. Mindig is foglalkoztatott, mi történik a milliónyi elveszett csomaggal, most kiderült, hogy jó részüket már nem szeméttelepre viszik, hanem elárverezik őket. A poggyászvesztésnél nagyobb gond, ha az emberről bosszúpornó készül, a szakértők figyelmeztetnek, a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével bárkiből lehet áldozat. Ha már az MI-nél tartunk, érdemes megvizsgálni, lehet-e valódi tudata a gépi értelemnek. És végül egy cikk arról, mennyire veszélyesek az egészségre a légkondicionálók. Heti Kilátó.
Mély belpolitikai válságba zuhant az egyébként is súlyos gondokkal küszködő Bosznia-Hercegovina, miután egy szarajevói bíróság börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, a szerb entitás elnökét, és eltiltotta őt tisztsége betöltésétől.
Európának és Zelenszkij elnöknek taktikusan, türelmesen és kitartóan kell dolgozniuk azon, hogy visszahúzzák az orosz oldalról Donald Trump amerikai elnököt, aki a múlt pénteken késznek mutatkozott szinte valamennyi putyini békefeltétel teljesítésére – véli két ukrán politológus, Szerhij Heraszimcsuk, az Ukrán Prizma elemzőcsoport igazgató-helyettese és Volodimir Feszenko, a Penta igazgatója. Őket hétfőn, a washingtoni tárgyalások előtt értük el.
Nyílt konfrontáció helyett dicséret és tömjénezés, meg egy nagy adag türelem – így próbálják jobb belátásra bírni Donald Trump amerikai elnököt az európai vezető politikusok. Dolgukat nehezíti, hogy az oroszok már korábban rájöttek arra, miként kell bánni a Fehér Ház nárcisztikus urával. De azért a pénz is beszél, az európaiak 100 milliárd dollár értékben vásárolnak Ukrajna számára amerikai fegyvereket, hogy az USA is részt vegyen Ukrajna biztonságának szavatolásában.
Bár Donald Trump volt a házigazda, Vlagyimir Putyin tartotta kezében az amerikai és orosz elnök alaszkai csúcstalálkozóját. Moszkva helyzeti előnybe került, és korlátlanul folytathatja háborúját, amíg annak felelősségét Kijevre tudja hárítani.
Sok szép szó és az együttműködés fontosságának hangsúlyozása jellemezte Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteki csúcstalálkozóját, ám ahogy várni lehetett, igazi áttörést nem sikerült elérni. Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
Ha sikeres lesz Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója, akkor Trump folytatni kívánja erőfeszítéseit.
Már több mint két órája tart Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója, ami arra utalhat, hogy az amerikai politikus komolynak gondolja vendége szándékát a megegyezésre. Korábban ugyanis azt mondta, két perc alatt felméri, van-e értelme a találkozónak, s ha nincs, akkor feláll.
Az alaszkai orosz-amerikai csúcs idején adott nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a folytatódó orosz támadásokat és hangsúlyozta, az újabb katonai akciók azt bizonyítják, Moszkva a valóságban nem akarja a békét.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő az alaszkai csúcs előtti találkozásuk idején. Trump állítólag a szokásosnál visszafogottabb volt, Putyin pedig nyugodtnak tűnt.
Oroszország 1867-ben vesztette el Alaszkát: II. Sándor cár rájött arra, hogy országa nem lesz képes tartósan megvédeni észak-amerikai gyarmatát, s ezért inkább eladta az USA-nak a mintegy másfélmillió négyzetkilométeres területet. Mint később kiderült, az amerikaiak az évszázad üzletét csinálták meg, az oroszok jó része pedig emiatt a mai napig átverve érzi magát. Most Alaszka lesz az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának a helyszíne.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak. Az USA célja a tűzszünet és talán hosszabb távon a béke, Moszkva pedig időhúzásra akarja felhasználni a Kijev és az EU kihagyásával kezdeményezett csúcstalálkozót.
