Az alaszkai orosz-amerikai csúcs idején adott nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elítélte a folytatódó orosz támadásokat és hangsúlyozta, az újabb katonai akciók azt bizonyítják, Moszkva a valóságban nem akarja a békét.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő az alaszkai csúcs előtti találkozásuk idején. Trump állítólag a szokásosnál visszafogottabb volt, Putyin pedig nyugodtnak tűnt.
Oroszország 1867-ben vesztette el Alaszkát: II. Sándor cár rájött arra, hogy országa nem lesz képes tartósan megvédeni észak-amerikai gyarmatát, s ezért inkább eladta az USA-nak a mintegy másfélmillió négyzetkilométeres területet. Mint később kiderült, az amerikaiak az évszázad üzletét csinálták meg, az oroszok jó része pedig emiatt a mai napig átverve érzi magát. Most Alaszka lesz az amerikai és az orosz elnök csúcstalálkozójának a helyszíne.
Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Alaszkában találkozik, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak. Az USA célja a tűzszünet és talán hosszabb távon a béke, Moszkva pedig időhúzásra akarja felhasználni a Kijev és az EU kihagyásával kezdeményezett csúcstalálkozót.
Donald Trump amerikai elnök jelenlétében írták alá Azerbajdzsán és Örményország vezetői a két kaukázusi ország közötti, közel negyven évig tartó konfliktus lezárását jelentő békeegyezményt. A helyszín kiválasztása üzenet volt Moszkvának: újfent Oroszország tudomására adták, hogy elvesztette az egykori Szovjetunió utódállamaiban sokáig tartó meghatározó szerepét.
Az EU-n kívül van élet – mondta valamikor a koncerteken gyakran emlegetett Fidesz vezére, Orbán Viktor. Sokévi kísérletezés után én pedig kijelenthetem, van élet a Szigeten ötven év fölött, sőt most már hatvan fölött is. Szubjektív Sziget-elemzés következik.
Kiválóak a tárgyalási képességei az új miniszterelnöknek, akiről viszont sokan úgy vélik, az elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak bábja.
A lengyel Onet és a Bloomberg is úgy tudja, az USA gyakorlatilag elismerné az eddigi orosz területi nyereségeket.
Prémium hírlevelek – Kilátó // Egyre valószínűbb, hogy Donald Trump nem vezet be pénteken szankciókat Oroszország, illetve az orosz olajat vásárló államok ellen, de ezzel még nem került le a napirendről Moszkva megbüntetése. A trumpi vámmánia utóhatásai is érződnek és az elemzők nem értenek egyet abban, jól járt-e az EU a múlt heti megállapodással. Az e heti Kilátóból az is kiderül, hogy gyerekeink miért nem veszik fel a telefont, hogyan harcolhatunk a műanyaghasználat ellen, s miért volt különleges a 150 éve meghalt dán meseíró, Hans Christian Andersen élete.
Egyezség született arról, hogy napokon belül találkozik Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – jelentette be Jurij Usakov, orosz elnöki tanácsadó, aki szerint a tárgyalásokra már a jövő héten sor kerülhet. A bejelentéssel sikerült elhárítani annak a veszélyét, hogy Trump betartsa ígéretét, és már pénteken 100 százalékos vámmal sújtsa azoknak az országoknak az amerikai exportját, amelyek még vásárolnak orosz kőolajat. A Kreml tehát ismét időt nyert, hogy folytassa az Ukrajna elleni háborút, amelyet egyelőre semmiképp sem kíván befejezni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nyugat távozása segítené elő a Balkán stabilitását. A politikus ezzel csatlakozott a boszniai szerbek és az orosz politikusok álláspontjához, amivel csak az a baj, hogy a boszniai szerb elnöknél, a Magyarországon járt Milorad Dodiknál talán csak Moszkva támogatná boldogabban Bosznia-Hercegovina szétverését.
Kezd kifulladni az orosz hadigazdaság modellje, de látványos összeomlás nem várható. A több mint három éve tartó orosz–ukrán háború mindkét résztvevője gyengül, ám sem tűzszünet, sem pedig béke nem lesz belátható időn belül, mert nem lehet kompromisszumot találni a két fél álláspontja között.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, és az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek. A magyar álláspont már csak azért is aggasztó, mert sem a kormányban, sem pedig a titkosszolgálatokban nem hülyék ülnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő. Az elemző arról is beszélt, hogy meddig tarthat Oroszország ukrajnai háborúja, és hogy Ukrajna vagy Oroszország gyengül-e gyorsabb ütemben.
„Meggyőzés”, trükkök, és ha nem megy, erőszak – egyre keményebb eszközökkel veszik rá az oroszokat a frontszolgálatra, még ha általános mozgósítást nem is kellett elrendelni. Edzőtermekben, munkahelyeken, megfigyeléssel is vadásznak azokra, akik elbújnak a sorozás elől, a katonai alkalmatlanság igazolása pedig csillagászati összegbe kerül a feketepiacon. Eközben a hadseregben robbanásszerűen nőtt a HIV-fertőzöttek száma.
Felfoghatatlan méretű adatmennyiséget kell százszázalékos biztonsággal és késedelem nélkül eljuttatni a csapatokhoz, illetve a helyszínen és a képernyők előtt ülő nézőkhöz – hatalmas kihívást jelent a Forma–1 technikai hátterének biztosítása. Ez most a Lenovo feladata, s az együttműködésből a világ vezető számítógépes cége is profitál: miközben az F1 kiváló lehetőséget ad az innovációra, a száguldó cirkusz rajongói annyiszor látják felvillanni a nevét, hogy körükben a Lenovo a legnépszerűbb márka.
A heti Kilátóból kiderül, mennyire veszélyes Oroszországban az ablakok közelébe menni vagy hogy friss felmérések szerint hogyan viszik előre a bevándorló emberek a fejlett gazdaságokat. Arról is szó esik, hogy miképpen halhat meg az internet a Google újításai miatt, mi lehet a világ legnagyobb repülőgépének feladata és hogy miként építkezhetünk körforgásos gazdaságban.
A múlt hét óta tartó tüntetések és a nemzetközi kritika hatására az ukrán parlament visszavonta a múlt héten elfogadott törvényt, és visszaállította a korrupció elleni harcot irányító intézmények függetlenségét.
Elfogyott Trump türelme Moszkvával szemben. Augusztus vége helyett így már 8-10 napon belül dönthet az amerikai elnök az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Oroszországban fokozatosan erősödik a cenzúra, a folyamat különösen azután gyorsult fel, hogy a hadseregnek 2022-ben nem sikerült három nap alatt leigáznia a szomszédos Ukrajnát. Most szintet léptek Moszkvában: már az internetes böngészésért is bárkit megbüntethetnek.
Nem arról szól a digitalizálás, miképpen tudjuk a lehető legtöbb embert kiváltani, hanem arról, hogy ha van egy adott számú munkatárs, hogyan tudunk velük sokkal többet elérni – mondta a HVG-nek Mag István, a Mol-csoport digitális transzformációs vezetője. A szakember beszélt arról is, hogyan fejlesztik tovább a Mol Move applikációt, s hogy milyen, korábban szinte lehetetlen elemzések készülhetnek manapság néhány klikkeléssel.
